A motoros rendszer működésének zavarai

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Funkcionális neuroanatómia
Advertisements

Kisagy mikroszkópiája
Az idegrendszer motoros működése
IDEGRENDSZER.
Az idegrendszer vegetatív működése
Idegrendszeri alapfogalmak
Az agy felépítése.
Az idegrendszer felépítése és működése
Az idegrendszer Vaskor Gabriella.
Mozgató működés.
Összeállította: Csikós György, Molnár Kinga, Pálfia Zsolt
2011 masszőr évfolyam I Z OMR E N D SZE R.
Az idegrendszer működésének zavarai - 1
A CEREBELLUM.
Az idegrendszer fontosabb pályarendszerei
Motoros Rendszer GyOK előadás 2009/04/29 Dr. Wenger Tibor
Epilepszás rohamot provokáló tényezők láz kialvatlanság, fáradtság alkohol, alkoholmegvonás monoton tevékenység gyógyszermegvonás frontok stressz Reflex.
Agyi lebenyek normális funkciói, lebenysérülések tünettana
Helytelen testtartás.
Egészségügyi Mérnöki és Orvosi Fizika program 2011
Dr. Bálint Eszter Semmelweis Egyetem, Anatómia Intézet
A gerincvelő mikroszkópiája Proprioceptív és nociceptív reflex
Dr. Kozsurek Márk A gerincvelő mikroszkópiája: a vegetatív reflex, fel- és leszálló pályák Dr. Kozsurek Márk szept.
Diencephalon részei Thalamus Epithalamus Metathalamus Subthalamus
Az agytörzs és a kisagy IV. kamra Dr GallatzKatalin.
Vegetatív reflex, a gericvelő pályái
A középagy magjai és pályái. A rágóizmok proprioceptív reflexíve
A m o z g á s o k h i e r a r c h i k u s s z e r v e z ő d é s e.
A m o z g á s o k h i e r a r c h i k u s s z e r v e z ő d é s e.
Az idegrendszer vegetatív működése
Az agy működése.
Az agy felépítése és működése II.
Az idegrendszer felépítése és működése
Az ember idegrendszere
Az idegrendszer mozgató működése
Az idegrendszer vegetatív működése
Az idegrendszer mozgató működése
(N)Agy - bajban A vizuális rendszer működésének alapjai, alacsonyszintű zavarok (szem, szemmozgások, látótér-kiesések, kérgi vakság)
Állapot-megfigyelés könyv: oldal
AZ IDEGRENDSZER ÉLETTANA
A szenzoros és motoros funkciók szerveződése és integrációja
Idegrendszer – systema nervosum
Az ember izomzata 8. osztály.
Neurológia HK BSc III. évf. 2016/17 I. fév.
Mozgástan, mozgásfejlődés, neurobiológia
Kognitív idegtudomány
Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika 2006
Mozgástanulás és szabályozás
Mozgástanulás és szabályozás
AGY 1350 gramm 100 milliárd neuron 100 md X10 ezer szinapszis
Kognitív idegtudomány
A m o z g á s o k h i e r a r c h i k u s s z e r v e z ő d é s e.
Mozgástan, mozgásfejlődés, neurobiológia
Mozgástanulás és szabályozás
A központi idegrendszer felépítése és funkcionális rendszerei
Mozgató pályák Csáki Ágnes 2014.
Humánmorfológiai és Fejlődésbiológiai Intézet
Formatio retricularis
A m o z g á s o k h i e r a r c h i k u s s z e r v e z ő d é s e.
Humánmorfológiai és Fejlődésbiológiai Intézet
A központi idegrendszer felépítése és funkcionális rendszerei
Mozgástanulás és szabályozás
A szomatoszenzoros pályák zavarai
A középagy magjai és pályái, a rágóizmok proprioceptív refexíve
BASALIS GANGLIONOK - TÖRZSDÚCOK MOTOROS PÁLYÁK
A GERINCVELŐ MIKROSZKÓPIÁJA
A vestibularis apparatus
Mozgató működés.
Az idegrendszer vegetatív működése
Előadás másolata:

A motoros rendszer működésének zavarai (N)Agy - bajban A motoros rendszer működésének zavarai

A motoros rendszer funkciója Test stabilizálása a térben Test mozgatása a térben Test mozgás-koordinációja

A motoros rendszer tagjai

Általános alapelvek I. Hierarchikusan szervezett (motoros egység – gerincvelő – agytörzs – kéreg) – ehhez párhuzamosan csatlakozó rendszerek (kisagy, bazális ganglionok) Sok rendszerből áll, egymástól elkülönülve működnek Párhuzamos körök Szenzoros input IS hat rá

Általános alapelvek II. Végső közös pálya: minden mozgáshoz (legyen az automatikus reflex vagy tervezett, akaratlagos mozgás) kell egy motoneuron (neve: α – motoneuron) Neuron + izomrost = motoros egység Beidegzi az izomrostot (finomabb mozgást végző rost – kevesebb beidegzés) Izomösszehúzódás növelésére: a; motoros egységek számának növelése méret szerint vagy b; motoneuron által generált AP frekvenciájának növelése (végső: tetanusz)

Kitérő a könnyebb megértéshez… A gerincvelő Cervikális - nyaki Thoracális - mellkasi Lumbális - ágyéki Sacrális - keresztcsonti

Keresztmetszet Változó méret, alak Oka (fehérállomány): Szakrálisan kevés belépő axon Cervikálisan: sokkal több leszálló axon (azaz nagyobb f.á. Oka (szürkeállomány) = szarv méretének változása: Nagyobb ventrális: végtagok beidegzése Nagyobb dorzális: végtagok, mivel szenzoros receptorok nagyobb eloszlása

Gerincvelői reflexek Intakt idegrendszer mellett is kiválthatók Nyújtási (myotatikus) reflex – passzív izomfeszítést követően az adott izom összehúzódik (monoszinaptikus) /pl. izomtónus - pincér , ínreflex - térdkalács/ Flexor reflex: fájdalmas inger esetén elmozdulás Keresztezett extenzor reflex: másik oldalt kitámasztja, hogy ne essünk el Testtartási reflex – „finomhangolás”

A motoros rendszer kérgi területei I. Elsődleges motoros kéreg – gyrus praecentralis (Br. 4) Penfield Szomatotopia Homunculus

A motoros rendszer kérgi területei II. Br. 6 – Praemotoros terület – komplikáltabb mozgás, előkészítésben játszik szerepet, testtartás stabilitása És: supplemeter motoros area (SMA) – motoros tervezés, komplex mozgások

Vissza a kezdetekhez…

Motoneuronok helye Alsó (Lower Motor Neuron – LMN) Gerincvelőben (gv) vagy agytörzsben, perifériás izmok felé Felső (Upper Motor Neuron – UMN) Gerincvelő felé tart, 2 rendszer – laterális és mediális Laterális: gv oldalsó kolumna – ventrális szarv vagy intermediális kolumna – nyúltvelő – gv interneuron Neve: laterális corticospinális (és állatokban rubrospinális) Feladata: ujjak, ízületek gyors mozgatása, ellenoldali!, kb. fele elsődleges motoros kéregből, többi magasabbrendű motoros területekről Út: belső kapszulán keresztül középagy, híd ventrális része, ott ellenoldali átkapcsolódás (85%-ban)

Mediális rendszer Anterior corticospinális (2 oldali tengelykörüli régiók) Vestibulospinális (fej, nyak, egyensúly) Reticulospinális (testtartás) Tectospinális (fej és szemmozgás koordinálása) Interneuronokon végződik, melyek mindkét oldalra projiciálnak, így egyoldali pályasérülés nem gond!

LMN és UMN léziók jelei Alsó: izomgyengeség, izomsorvadás (atrófia), izomrángás (fascikuláció), hyporeflexia (kisebb erősségű reflexek) Felső: izomgyengeség, növekedett tónus, hyperreflexia (spasztikusság – lásd később), ernyedt paralízis (csökkent tónus, csökkent reflexek)

Terminusok Parézis: gyengeség (pl. test egyik oldala) Plégia: nincs mozgás Paralízis: nincs mozgás Palsy (bénulás): fokálisabb, gyengeség és mozdulatlanság között valahol Hely szerint: hemi~, para~ (2 láb), mono~, quadri~ vagy tetra~

Példák Hemiplégia: egyoldali gyengeség és spasztikusság a felső végtagban (csoszog, „túl hosszú láb”, behajlított mereven tartott kar), pl. UMN lézió Diplégia: alsó végtagok spaszticitása, mindkét lábával körkörösen csámpázik, felső végtagok, törzs ernyedtebb – lábak jobban érintettek

Két „kihívás” példaként … Panasz: egy oldalon arc, kar, láb gyenge vagy paralízises Fontos megtudni, hogy van-e más, szenzoros problémája is! Ha nincs: corticospinális vagy corticobulbáris (bulbus – agytörzs, alakja miatt), azaz kéreg alatt, de medulla felett Ha van: lehet kérgi sérülés is Panasz: két oldali kargyengeség és/vagy paralízis CST kizárható, mivel túl fokális a sérülés Ventrális szarv sejtek nyaki régiónál, perifériás ideg vagy izomsérülés

Vizsgálatok Tenyér felfordítása Ujjperc behajlítása Finommozgások Ujjmozgatás http://neuroexam.com/neuroexam/content.php?p=28

A két külön kapcsolt régió… A kisagy és a bazális ganglionok …

Kisagy Párhuzamosan kapcsolt modulokból áll Elágazó afferensek, kérgi sejtek, efferensek és mélyagyi magvak Bemenet: mély kisagyi magvakhoz vagy interneuronokon keresztük a kisagy kérgi Purkinje-sejtekig + + P.s. Inter- neuron - - + Mély magvak Input Output

A kisagy részei Vestibulocerebellum: flocculus, nodulus Fő feladat: szemmozgások koordinációja, fej reflexes mozgásai, egyensúly megtartása Spinocerebellum: vermis és a féltekék intermedier része Fő feladat: visszacsatoló körökön keresztül összehasonlítja a tervezett és a kivitelezett mozgást, korrekciós utasítást ad ki Cerebrocerebellum: féltekék oldalsó része Fő feladat: mozgások pontos elindítása, agonista/antagonista izomok koordinálása – sérülése: intenciós tremor (egyre nagyobb oszcilláció a cél felé)

Kisagyi sérülések és tünetek Ataxia: a „rend hiánya”, az agonista és antagonista izmok összehúzódásának rendellenessége, a normál koordináció hiánya, nagyon ingatag, tántorog, néha eldől (sérülés irányába) Oka: pl. toxin (alkohol), tumor Szabálytalan, hullámzó, folyamatos „túllövés és túlkompenzálás”, abnormális idői lefutás és trajektória

Vermis sérülése: a mediális motoros rendszer sérül, széles körű, bizonytalan, mint egy részeg Intermediális vagy laterális kérgi sérülés: laterális motoros rendszer sérül – végtagok mozgásában ataxia IPSILATERÁLIS!!! Általános tünetek: émelygés, hányás, szédülés, „borgőzös” beszéd, bizonytalanság, nem koordinált végtagmozgás

Tesztelni Diszmetria – túlnyúlás pl. Diszritmia Túlmozgás Szemmozgás Beszéd

Bazális ganglionok 5 magcsoport Striátum=nucl. Caudatus és putamen Globus pallidus Substantia nigra Nucl. Subthalamicus Kérget kéreggel összekötő pálya „reléállomásai”

Összeköttetések Direkt pálya Indirekt pálya Kétszeres gátlás, gátlásoldás! Indirekt pálya Háromszoros gátlás, gátlás!

Tünetek Lehet hyper- és hypokinetikus is! Az összeköttetések alapján megérthető a tünet!!! Substantia nigra pars compacta sérülés, oka: dopamin (DA) hiánya PARKINSON - KÓR Rigiditás, hypokinesia, lassú mozgásindítás, apró lépések, csoszogás, „pénz-számlálás” http://www.youtube.com/watch?v=7SyTpEdhBLw&feature=bf_next&list=PL7498A2B66A07C741&index=6 http://www.youtube.com/watch?v=stFDXRSAumE

(Hemi)ballizmus Ellenoldali végtagot érint Nucl. Subthalamicus sérülés Indirekt pálya Nem gátlódik a Thalamus - hyperkinézia

És még … Striátum degenerációja Inkább indirekt Hyperkinézia HUNTINGTON - KÓR

A pályák és útjuk Motoros: putamen – GPi,SNr – Thal – SMA, PM, M1 Oculomotoros: NC – GPi,SNr – Thal – FEF,SEF Prefrontális: NC – pallidus – GPi,SNr – PFCTX Limbikus: NAcc – putamen – GPi, SNr – Thal – ACC, OFCTX

Deficitek, terminusok BRADYkinesia: lassú (!) mozgás http://www.youtube.com/watch?v=0E7x1mPa3iM HYPOkinesia: csökkent arányú (!) mozgás Akinesia: mozgás hiánya Rigiditás: merevség, passzív végtag mozgatása esetén ellenállása fokozott http://www.youtube.com/watch?v=kDOi0m5N7Lw Spaszticitás: sebességfüggő rigiditás, 1 vagy kétoldali CST sérülés, láb merev, ollószerű tartás, lábujjhegyen jár, lábikra növekedett tónus, miközben karmozgás csökken, ingatag http://www.youtube.com/watch?v=ivP41aMxMr8 (láb esetén) http://www.youtube.com/watch?v=wfYNgYgEUoQ (kar esetén) Dystonia: abnormális, torz láb, törzs, arc pozíció (általában egyoldali, fokális) Athetózis, chorea: hyperkinesia, mindkettő táncszerű mintázat, botladozik, szabálytalan, szaggatott, akaratlan, mindegyik végtagban kígyózó mozdulatok http://www.youtube.com/watch?v=HOalYWvVLU8 Ballizmus: lásd előbb http://www.youtube.com/watch?v=oaxIkjNI_T4 Tic: motoros vagy vokális, durva esetben Tourette syndroma http://www.youtube.com/watch?v=DdlcsNbFSII és http://www.youtube.com/watch?v=-N9lT1P6t60 Myoclonus: leggyorsabb pl. alvás esetén lábmozgás http://www.youtube.com/watch?v=hyRhVWrZbF8 Tremor: ritmikus vagy semiritmikus, gyors vagy lassú, de a clonussal ellentétben mindkét irányban van mozgás http://www.youtube.com/watch?v=JXrcCoE_fUE

Video - anyag http://www.youtube.com/watch?v=y160w4sAQNw&feature=BFa&list=PL7498A2B66A07C741

Irodalom Fonyó – Ligeti: Az orvosi élettan tankönyve Blumenfeld: Neuroanatomy through clinical cases Magyar nyelvű fogalomtár: http://drinfo.eum.hu/drinfo/pid/0/betegsegKonyvProperties/oid/0/KonyvReszegyseg.4_2053