Kalandozások az álomkutatás területén Alvás, álom, emlékezet Simor Péter – Kognitív Tudományi Tanszék petersimor@gmail.com
Bevezetés: álom és emlékezés kutatás metszéspontjai A mai óra Bevezetés: álom és emlékezés kutatás metszéspontjai Álmokra való emlékezés Álmok és emléktöredékek, az álmok forrásainak kérdése Alvás és emlékezeti konszolidáció
Álomfelidézés Markáns egyéni különbségek az álmokra való emlékezés terén Otthoni vs. Laboratóriumi emlékezés Ha ennyire homályosak az emlékeink, fontosak-e az álmok egyáltalán? Akkor emlékszünk, ha valami gond van…(rémálmok betegségek előtt, érzelmi egyensúly megbillenése) DE: álmokra való fokozott emlékezés összefügg a pszichés egészséggel is Van, (5%) aki még a laborban sem tud álmot felidézni Cartwright – válás utáni álmok (álmodás és gyógyulás)
Kell-e emlékezni rá ahhoz, hogy hasson az ébrenlétre? Modern eredmény: válás után a férjről való álmodás, elősegítette a pszichés gyógyulást
BME-s egyetemisták álomfelidézési gyakorisága
Emlékezeti funkció? Álomfelidézés és vizuális emlékezet – ellentmondó eredmények Szaliencia (kiugrósági) hipotézis: azok emlékeznek gyakrabban az álmaikra akiknek élénkebbek az álmaik Magasabb álomfelidézés: Élénkebb képzeleti tevékenység ébrenléti fantáziák során is Agysérülések, melyek az ébrenléti képzelet zavarával járnak, az álom szintjén is hasonló zavarokat eredményeznek Álomfelidézés hiánya az álmodás hiánya vagy az emlékezésé?? Képzeleti képesség?
Álomfelidézés és személyiségvonások Abszorpciós képesség (élményben való elmerülés) Kreativitás Képzelőerő, álmodozó hajlam intellektuális, érzelmi Nyitottság DE! az összefüggések igen gyengék ellentmondó eredmények A variancia csekély hányadát magyarázzák Az álomfelidézés képessége nem tűnik stabil vonásnak…
Egyéb tényezők Életstílus hipotézis (Schonbar, 1965): Álmokhoz való pozitív hozzáállás elősegítheti a felidézést Probléma az összes összefüggéssel: Az oksági viszonylatok kérdése nem tisztázott. (elképzelhető, hogy azért állunk pozitívan az álmodáshoz, mert emlékszünk rájuk, és nem fordítva, azaz azért emlékszünk, mert pozitívan állunk hozzájuk… Az ébredés ütemezése (REM, NREM) Schredl: Személyiségjellemzők, kreativitás, éjszakai felébredések és az álmokhoz való hozzáállás egyaránt a varianciának mindössze 8 százalékát magyarázta…
Álomfelidézés, mint készség, melyet számos folyton változó tényező befolyásolhat Álomra való fokuszálás ébrenlétkor Elalvás előtti hangulat Ébredés időzítése (NREM, REM) Ébrenléti „üzemmódra” való átállás egyéni eltérései (baglyok jobban emlékeznek az álmaikra, mint a pacsirták – ébrenléti üzemmódra való átállás lassabb náluk) Gyakorlás
Álomfelidézés elősegítése 1. Álmok iránti attitüd (önszuggesztió, figyelem fokuszálása) 2. Papír ceruza az ágy mellett (praktikusság, asszociatív tanulási folyamatok) 3. Csukott szemek, és az álomtörténet mentális ismételgetése (interferencia csökkentése, álomemlék rögzítése) 4. felidézés közben feküdjünk nyugodtan az ágyban (állapotfüggő emlékezés, alvó pozíció megtartása) 5. Álom lejegyzése. 6. Adjunk címet vagy rajzoljuk le (emlékanyag strukturálása, szervezése, kiterjesztése) 7. Minden emléktöredék lejegyzése. 8. Érzelmi állapotok, érzések lejegyzése. 9. Ha semmire sem emlékszel, írd le az első dolgot, ami eszedbe jut, vagy írj pusztán alvásodról, hogy jól, vagy rosszul aludtál.
Az álmok forrásai Nappali maradványok (Freud) Régi emlékek Az álmok 65-70 százalékban tartalmaznak emléktöredékeket, de Pusztán 1-2%-ban ismétlik meg az eredeti élményt (Fosse, 2003) Emléktöredékek rekombinációi
Hervey Saint-Denys 19. szd-i modern kísérletsorozata (alvás alatti cuing technika felfedezése a komornyik segítségével) Jouvet – korai vizsgálatok külföldre utazókkal (az új környezet kb. 7 nap után jelenik meg) Emlékek időbeli dimenziója
Nielsen és mtsai (2004): nappali maradványok és „beépült” emlékek Álombeszámoló ébrenléti lepontozása: a levetített film beépítése az álombeszámolókba Álombeszámoló ébrenléti lepontozása: emlékezeti források azonosítása
Mi történik a hetedik napon? Korai emléknyomok a hippokampuszban „rögzülnek”, majd idővel „átíródnak” a neocortex reprezentációiba (kb. 7 nap kell ehhez) Patkánykísérletek – hippokampális helysejtek aktivitásának elemzése: - helysejtek a REM alatti theta hullám csúcsain tüzelnek (szinapszisok képződése – memo rögzülés?) - 7 nap múlva a theta hullám völgyeiben tüzelnek (memo törlése?) Emléknyom átíródott a neocortexbe?
Alvás és emlékezeti konszolidáció „aludjunk rá egyet” Alvás, mint az emlékek megszilárdulásának neurális színhelye Eltérő elképzelések: Alvás passzív védelmi funkciója (interferencia elkerülése) Alvás aktív szerepe az emlékek megszilárdulásában
A tanulás és emlékezés folyamatai Emléknyom stabilizálódása (konszolidáció) Tanulás (Kódolás) Újra stabilizálódik (rekonszolidáció) Felidézés Emlék destabilizálódik Interferencia veszélye!
Alvás és emlékezeti konszolidáció Korai állatkísérletek Elsősorban alvásmegvonásos technikák (REM) Alvás kimaradása rontotta a tanulási teljesítményt Kritika: a kísérletek rendkívül stressz keltőek voltak A Stressz – rontja a tanulási teljesítményt Az alvásmegvonás okozta állapot nehezíti a tanulást
„Finomabb” eszközök Humán vizsgálatok: Alvás vs. ébren maradt (de nem alvásmegvont) csoport teljesítményének összehasonlítása Patkány új környezetbe helyezése, és azt követő alvás elemzése Izgalmas környezet után REM fokozódás
ZIF268 gén – agyi plaszticitás, idegsejtek közötti szinapszisok képződésének markere „Izgalmas” környezetbe helyezett patkányok agyában, REM fázis alatt felfokozott ZIF268 expresszió (Ribeiro et al, 2002)
Ébrenléti neurális aktiváció reaktiválódása alvás során az egér agyban (Euston et al. 2007) Az agy egyes területein (hippokampusz, VMPFC) az ébrenléti feladat alatt regisztrált neurális aktivitás alvás során újra lejátszódik, 6-7 szeres sebességgel.
Humán vizsgálatok Különböző kísérleti paradigmák: - alvásmegvonás - reggeli vs. esti csoport (tanulási feladat), majd tesztelés 8 óra múlva - Tanulás + pihenés vs. Szieszta - alvás különböző fázisainak összehasonlítása (SWS, REM) - ingerlés hatása a másnapi alvásmintázatra - tanulási feladat után alvás alatti képalkotás - alvás alatti agytevékenység modulálása (TrMS) - CUING technika
Alvás és motoros tanulás Walker és mtsai, 2002
TESZT
szív
szóda
édes
kukorica
Alvás és verbális memória Payne és mtsai, 2009: valós és hamis felidézés A valós és a hamis felidézés is javul, és csökken a felejtés. A hamis felidézést fokozza az alvás Emlékek halványulása (12h) Felidézés (alvás vs. ébrenlét)
Alvás és arcokra való emlékezés NREM – a helyes válaszok arányával korrelált REM - a válaszadás sebességével korrelált (Wagner és mtsai, 2007)
Alvásfázisok és memóriatípusok NREM, SWS – szótanulás, deklaratív, explicit, tudatosan hozzáférhető emlékek REM – procedurális, készségszintű tanulás (tudatosan nem hozzáférhető emlékek)
Elég egy kis szieszta is Álmodtak, esetleg gondoltak a labirintusra? Wamsley és mtsai, 2010
Ébrenléti gondolatok: „A játékra gondoltam, egy kicsit hasonlított ahhoz, amit gimis koromban játszottam. Kigondoltam, hogyan lehet kijutni a labirintusból, próbáltam felidézni a legrövidebb útvonalat.” Álmok: „a labirintusra gondoltam, ami fura volt, mert emberek álltak a kereszteződéseknél, aztán eszembe jutott egy utazás, amikor barlangászni mentünk, az is olyan labirintusszerű volt” „a játék zenéjét hallottam álmomban”
Játékról való álmodás, fordított U görbe alapján fügött Össze a másnapi teljesítménnyel day1 day2 Ribeiro et al, unpublished
Lehet-e ezt fokozni? 1. TMS Marshall és mtsai (2006) : Transzkraniális mágneses ingerléssel a NREM alatti lassú hullámok fokozása memóriateljesítménybeli növekedést idézett elő. 2. CUING technika Tanulás alatti ingerlés (pl. illatanyag), melyet a tanulással társítanak. Majd megismétlik az adott ingert (illatot) az alvás során az alany számára, Amely elősegíti az azzal társított információ további feldolgozását, rögzítését. Ellentétes hatások ébrenlétben (emlék labilissá válik) és alvásban (emlék stabillá válik)
Vehicle – új illat (kontroll illat) Rekonszolidáció, interferencia, alvás alatti stabilizáció
Rasch et al, 2007
Cueing hatása az egyéni elemek tanulására. Egyes képeket, egyes hangokkal társítottak, majd a hangok felét lejátszották a tanulás utáni alvás során. A személyek azoknak a tárgyaknak a helyére emlékeztek jobban, amelyikhez lejátszották a hozzá tartozó hangingert alvás során. (Rudoy és mtsai, 2009
Alvás és emlékezés a fontos dolgokra EXP – Várták a tesztelést UNEXP – Nem várták a tesztelést Az alvás csak akkor fokozza a tanulást, ha a személyek tudják, hogy később ki fogják kérdezni tőlük az adott anyagot
Fontos (megjegyzendő) és lényegtelen (elfelejtendő) emlékek rögzülése Az alvás csak a megjegyzendő anyagok tanulására van jótékony hatással. Amit el kell felejteni, annak felidézését nem érinti. R – words: megjegyzendő szavak) F – words: elfelejtendő szavak
A felidézés összefüggött az alvási orsók mennyiségével
Az emlékezés nem rögzítés, hanem folyamatos szerkesztés Borges: Funes az emlékező „Mi egy pillantással három poharat észlelünk az asztalon; Funes pedig egy szőlőlugas minden szárát és fürtjét és gyümölcsét. Tudta az 1882. április 30-án látott déli felhők alakját…” „Uram az én emlékezetem, mint egy szeméttároló. ” Ugyanakkor Funes képtelen az absztrakcióra, az általánosításra, a közös sémák, lényegi mintázatok kiemelésére, azaz mindarra, ami az emberi emlékezet lényege.
Walker & Stickgold, 2010
Köszönöm a figyelmet!