Védelmi lehetőségek szántóföldeken és szőlőkben Pinke Gy. – Pál. R Védelmi lehetőségek szántóföldeken és szőlőkben Pinke Gy. – Pál. R.: Gyomnövényeink eredete, termőhelye és védelme c. könyve alapján

Szántóföldi gyomnövények védelme A szántóföldi gyomnövények létét a rendszeres talajművelés biztosítja → nem védhetők hagyományos természetvédelmi módszerekkel Bizonyos mértékű, rendszeres antropogén zavarást igényelnek

Védett szántószegélyek A leggazdagabb gyomvegetáció ált. a szántók szegélyében fejlődik ki. Okai: Agrotechnikai munkák hatásfoka csökken Nagyobb a talaj tömörödöttsége Nagyobb a fás növények gyökérkompetíciója Kifejeződik a szegélynövényzet árnyékoló hatása Nagyobb a hőmérséklet és légnedvesség ingadozás

Védett szántószegélyek A szegélyekben a fauna diverzitása is sokkal magasabb A szegélyeknek fontos szerepük van az apróvad életében is A szegélyek pufferzónaként és zöldfolyosóként funkcionálnak

Védett szántószegélyek Az első projekt a 70-es években indult el, Németországban A szegélyben: Nem használnak herbicideket, a műtrágyák mennyiségét csökkentik A savanyú talajokat nem meszezik Alkalmanként mérséklik a vetés sűrűségét A gazdálkodónak kártérítést /támogatást fizetnek Az első években a fajspektrum nem kívánatos módon eltolódhat: egyes gyomfajok elszaporodhatnak → fajszegény állomány

Vetett gyomnövénysávok Sávszerűen speciális gyommagkeveréket vetnek A sávokat olykor lekaszálják vagy felboronálják A sávok növelik a flóra és fauna diverzitását Mezei csormolya (Melampyrum arvense)

Vetett gyomnövénysávok

mezei szarkaláb (Consolida regalis), tavaszi fogfű (Odontites vernus), kereklevelű buvákfű (Bupleurum rotundifolium), csillagfű (Sherardia arvensis), kék búzavirág (Centaurea cyanus)

Borzas kakascímer (Rhinanthus alectorolophus), kis gomborka (Camelina microcarpa)

Konkoly (Agrostemma githago)

(Legousia speculum-veneris) Tükörvirág (Legousia speculum-veneris)

Berzenke (Scandix pecten-veneris) Tüskés ördögbocskor (Caucalis platycarpos)

Extenzív szántók Kevesebb műtrágya Növényvédő szerek mellőzése Kisebb vetéssűrűség Saját vetőmag használata Kíméletes talajművelés Kései tarlóhántás Ált. sekély termőrétegű, nehezen művelhető területen Magas diverzitás, fontos természetvédelmi szerep A parcellák belsejében is gazdag gyomvegetáció

Szegetális flórarezervátumok Sekélyszántás állati vonóerővel Hajdani gabonafajták kézi vetése Agrokemikáliák teljes mellőzése Betakarítás kézi erővel, késői időpontban Tarlók és parlagok legeltetése Kézi cséplés Vetőmagtisztítás szelelőrostákkal Saját vetőmag használata

Biogazdálkodás Parlagoltatás Műtrágyák és herbicidek mellőzése A gyomnövényeket főleg vetésforgókkal, talajműveléssel, mechanikai gyomirtással szabályozzák Magas gyomfajszám Gombás fertőzések okozta károsodás nem jelentkezik A komposztálás felszaporíthatja a nitrofil gyomokat Parlagoltatás Egy vagy több évig nincs művelés A hosszú távú parlagoltatás nem alkalmas a veszélyeztetett gyomfajok védelmére Olykor pázsitfüveket vagy pillangósokat vetnek Vándorparlag (minden évben tovább halad)

Szőlőterületek biológiai sokféleségének fenntartása Főleg a hagymás, gumós növények védelme a cél Késő ősztől kora tavaszig nem bolygatják a talajt, nem kaszálnak Talajművelés 10 cm mélységig Herbicidek használata a nyári gyomosodás visszaszorítására