Kréta-Mükéné művészete i.e.III-II.évezred

Kréta szigetén és a Peloponnészoszi-félszigeten az i. e. III. és II Kréta szigetén és a Peloponnészoszi-félszigeten az i. e. III. és II. évezredben jelentős kultúrák alakultak ki. Az égéi kultúra egyik központja Kréta. Keletről bevándorolt népek lakták. Különleges növényeket termeltek, fejlett kerámia- és fémiparuk volt. Terményeikkel jelentős tengeri kereskedelmet folytattak. Kréta az összekötő kapocs szerepét játszotta Európa, Ázsia és Afrika között. A partok mentén alakultak ki a nagy, városi telepek, melyek között a legjelentősebb Knósszosz volt. Az égéi kultúra másik jelentős központja Kis-Ázsiában Trója. Fejlődésének fénykora az i. e. II. évezred közepére esett. Az i. e. II. évezred közepén. Kréta hanyatlásának időszakában kezdődött a mükénéi kultúra virágzása. Mükénén kívül e terület jelentős központja Tirünsz.

Építészeti alapfogalmak Megaron : előcsarnokos, egyetlen belső terű lakóház, közepén tűzhelyel Épületszerkezet: Tömör falak Pillérek Oszlopok Támaszgerendás szerkezet Térlefedés: Agyaggal borított gerendás síkfödém Propülaia Csarnokszerűen kiképzett kapuépítmény Díszkapú

Propülaia, általában kapuépület, legfőképp az athéni Akropolisz Mnésziklész által tervezett kapuépülete. I. e. 437 és i. e. 432 között épült, de eredeti terve soha nem került kivitelezésre. Az öt átjárójú kaput elöl-hátul hat dór oszlop által tartott csarnok fogja közre, Az első csarnok belsejében ión oszlopok álltak. A kapu két oldalára tervezett épületek közül csak az északiakat sikerült csaknem teljesen befejezni, részben a Spárta elleni háború miatt félbemaradtak.

Az Atreusz-kincsesház (sziklába vájt sírkamra), i. e. XIV sz Az Atreusz-kincsesház (sziklába vájt sírkamra), i.e.XIV sz., Mükénében,

Oroszlános kapu, dombormű nem csak díszitmény hanem rontás elleni védelmet is jelentette

Királyi palota i.e.II.évezred közepe Knósszosz, Kréta szigetén

Királyi palota i.e.II.évezred közepe Knósszosz

Knosszoszi palota alaprajza,

Festészet A kései minószi kor (i. e. 1750-1400) Knósszosz virágkora, ami az egyiptomi XVIII. dinasztia uralkodásával esik egybe. A falakat díszítő festmények néhány egyiptomi hagyománnyal azonosak, ilyen például, hogy nincs árnyék, perspektíva, a férfiak bőre barna, a nőké egészen világos. Jellmezők: Stilizált állatokés növények, új témák jelennek meg a vadász és a harci jelenetek. Vázafestészet

Az első minószi kor (i. e. 2700-2000), ekkor a régi minósziak kapcsolatban álltak a Közel-Kelettel, akiktől megtanulták a kőedények, a pecsét és az aranytárgyak készítését. A cserekereskedelem a középső minószi korban (i. e. 2000-1750) erősödik, Kréta virágzásnak indul. Knósszoszban, Malliában, Phaisztoszban megépítik az első bonyolult alaprajzú palotákat, ez a minószi civilizáció életerjét mutatja, bizonyítja. A művészeket a körvonalak hű megrajzolására jobban törekednek, mint a hasonlóságra. A minósziak nem a nagy szobrok , hanem inkább a kiseb tárgyak készítésében. A legrégebbi minószi ékszerek (i. e. 2300 k.) Mokhloszból származnak és finoman megmunkált aranylevelek. A kései minószi kor (i. e. 1750-1400) a romba dőlt paloták felújításának, azok nagyobbá, kényelmesebbé tételének ideje. Ez Knósszosz virágkora, s ez az egyiptomi XVIII. dinasztia uralkodásával esik egybe. A falakat díszítő festmények néhány egyiptomi hagyománnyal azonosak, ilyen példáúl, hogy nincs árnyék, perspektíva, a férfiak bőre barna, a nőké egészen világos. Egy knósszoszi falfestményen egy fiatal nő portréján a művész a szemet előlnézetből festette meg, akárcsak az egyiptomiak. Jellmezők: Stilizált állatokés növények, új témák jelennek meg a vadász és a harci jelenetek. Vázafestészet

Szobrászat Nagyméretű szobrok nem maradtak fenn, csak kisebb fleg asszonyalakos szobrok Jelentős az elfántcsont és zsírkőplasztika 50oldal jegyzetből

Iparművészet Fejlett fémmüveség kerámia (külföldre is) Koronggal formált Töbszörösen iszapolt Korai---fekete alapon fehér, sárga és vörös szinű spirál és növényi forma

Mükénei váza polippal, i.e. 1200

Agamemnon halotti maszkja, i.e. 1000 k.

A mükénéi kultúrára erősen hatott a krétai kultúra. Tőlük vették át nemcsak a lineáris B írást, amit már görög nyelvre alkalmaztak, hanem a festészet formakincsét is. Freskókkal díszítették a paloták tróntermeit, mint a pülosziét. Kocsiverseny, lantjátékos madarakkal, hasonló vidám jelenetek láthatók élénk színekkel. A mükénéi civilizáció i. e. 1100 körül omlott össze belső feszültségek és a dór vándorlás következtében.

Fellegvár i.e.XIV.század Mükéné