A szüret
Mikor kezdődött? A szüret kifejezés a szűrés szóból ered, amely a borkészítés egyik folyamata. 17. században terjedt el maga a szó - 18-19. században meghatározott időpontokon földesúri járandóságot, a bordézsmát így egyszerre tudták beszedni Alföldön a szüretkezdő nap általában Mihály napja, szeptember 29-dik Erdélyben és a Dunántúl nagyobb részén Terézia napján (október 15.) Erdélyben Gál napkor (október 16.), Borsod megyében Lukács napján (október 18.), Kőszeg vidékén Orsolya napkor (október 21.) Tokaj-Hegyalján pedig Simon-Juda napjáig (október 28.) A szüret munkája a csemegeszőlők terjedése és az igényesebb, fajtánkénti külön szedések óta több részletben történik, de a történeti borvidékeken már a 17. sz.-tól külön szüretelték a vörös és fehér szőlőket, ill. az aszúszemeket, amelyek eltérő borkészítési eljárást igényeltek Az 1900-as évek elején miniszteri rendelet szabályozta
A munka -kora reggeli kezdés -nemek közti munkamegosztás
Gépi szüretelés Előnyei: Hátrányai Gyorsaság Ár Eső utána Nem dolgozik olyan szépen mint egy ember
Szüretelő eszközök Puttony a) budai; b) zalai; c) hegyaljai; d) egri; e) gyöngyösi
Metszőollók
Szokások betakarító tevékenységhez, termékenységrítus szüreti koszorút vittek a vállukon Szüreti felvonulás és bál sok városban még ma is van Szüreti nóták, szüreti versek
Fóti dal Fölfelé megy borban a gyöngy; Jól teszi. Tőle senki e jogát. El nem veszi Törjön is mind az ég felé az Ami gyöngy Hadd maradjon gyáva földön A göröngy. Hejh barátom, honfi társam Bort igyál. Víg, komor vagy csüggeteg vagy, Csak igyál Borban a gond megbetegszik Él a kedv, Nincs a földön gyógyerőre Több ily nedv.
Köszönöm a figyelmet!