A nők foglalkoztatása, családi napközi, atipikus foglalkozatás, Budapest 2011. június 9.

munkaerő-piaci mutatói az elmúlt 1. Helyzetértékelés A 20-64 éves korosztály munkaerő-piaci mutatói az elmúlt három évben   2007 2008 2009 Foglalkoztatási ráta (20-64 éves korcsoport) 62,6 61,9 60,5 Munkanélküliségi ráta 7,4 7,9 10,1 Aktivitási arány 67,5 67 67,1 Rendkívül alacsony foglalkoztatási szint – 60,5%-os foglalkoztatási ráta (2009) Viszonylag magas munkanélküliség - 10,1% (2009) Az elmúlt évek kormányzati intézkedései nem hoztak érdemi javulást a foglalkoztatásban A gazdasági válság hatására romlott a munkaerő-piaci helyzet 2010 - a munkavállalási korú népesség alig fele foglalkoztatott és a társadalom széles rétegei kiszorultak a munkaerőpiacról Magyarország egyik legmarkánsabb gazdasági és társadalmi problémája a foglalkoztatás kritikusan alacsony szintje. Az elmúlt évek – évtizedek olyan strukturális problémákat hagytak örökül a mai Magyarország számára, aminek köszönhetően 2010-ben a munkavállalási korú népesség alig fele foglalkoztatott – egyes régiókban ez az arány pedig még ennél is sokkal rosszabb – a társadalom széles rétegei pedig kiszorultak a munkaerőpiacról.   Az elmúlt évek kormányzati intézkedései nem tudtak érdemi változást hozni a foglalkoztatásban: a gazdasági növekedést nem követte a munkavállalók számának markáns növekedése, sőt, a gazdasági válság hatására jelentősen romlott a munkaerőpiaci helyzet Magyarországon. A legutóbbi években szinte folyamatosan csökkent a foglalkoztatás, miközben emberek tízezrei váltak munkanélkülivé: a munkanélküliségi ráta jelenleg is meghaladja a 10 százalékot, míg a foglalkoztatási ráta 60 százalék körülire csökkent a 20-64 éves korcsoportban.

2. Kihívások a munkaerőpiac kínálati oldalán Foglalkoztatási ráták alakulása 2009-ben, különböző csoportok esetében EU-27 HU EU-27 átlagtól való elmaradás (% pont) Foglalkoztatási ráta (20-64 éves népesség) 69,1 60,5 - 8,6 Alacsony iskolai végzettségűek (ISCED 0-2) (20-64 évesek) 54,4 36,3 - 18,1 Idősebb népesség (55-64 évesek) 46 32,8 - 13,2 20-64 éves gyermek nélküli, illetve kisgyermekkel rendelkező nők foglalkoztatási rátája (2010) 62,1 55 - 7,1 Fiatalok (15-24 évesek) 35,2 18,1 - 17,1 A válság következtében megnőtt munkanélküliség (az álláskeresők megváltozott összetétele) Jelentős régiós és területi foglalkoztatási egyenlőtlenségek Fiatalok, pályakezdők elhelyezkedésének korlátai Az idősebb munkavállalók korai kivonulása a munkaerőpiacról Az alacsony iskolai végzettségűek, szakképzetlenek kiszorulása a foglalkoztatásból A kisgyermeket nevelő szülők alacsony munkaerő-piaci jelenléte - a munka és a családi élet összehangolásának nehézségei

A nők munkaerőpiaci helyzete Magyarországon lényegesen kevesebb nő van jelen a munkaerőpiacon, mint az Unió többi országaiban, Hazánkban a munkavállalási korú nők inaktivitási aránya 44,7% , EU átlag: 35,7%, A 30-35 év közötti inaktívak több, mint 80%-a nő, A 40-49 év közötti nők aktivitási rátája magasabb az uniós átlagnál, míg a 15-24 éves korosztályé 20 százalékponttal elmarad az EU átlagtól, A nők foglalkoztatási rátája 2010-ben 50,6% volt, A fiatal nők alacsony munkaerőpiaci részvételének okai: Alacsony az oktatás melletti munkavégzés aránya, Családi kötöttségek - gyermekgondozás

Munkavégzés és családi kötelezettsége A foglalkoztatás bővítésének egyik meghatározó tényezője a nők munkaerő-piaci részvételének növelése KSH felmérés eredményei 2011. II. negyedévében a 15-64 éves népesség 26,6%-a, a megfelelő korú nők 28,8%-a gondoskodott 15 évesnél fiatalabb gyermekről, A nők egyharmada nyilatkozta, hogy a gyermeknevelés hatással van munkaerő-piaci státuszára, A munkavállalást befolyásoló további tényezők: a gyermekek kora, száma, az anya iskolai végzettsége, stb., Az alacsonyabb képzettségűeket nem ösztönzi a munkavállalásra a gyermeknevelési támogatás összege és a kereset közötti minimális különbség, De: a gyermekgondozási ellátást igénybe vevők több, mint 70%-a tervezi az ellátás lejártát követő munkavállalást!

A gyermekintézmények szerepe a munkavállalásban A megfelelő gyermekintézményi hálózat kedvezően befolyásolja a nők munkavállalása és a gyermekvállalás közötti negatív kapcsolatot. A jelenlegi intézményhálózat nem elégíti ki a tényleges szükségletet, Családi napközi: hiánypótló szerep! A családi napközi előnyei a munkavállalásban Rugalmas rendszer Kistelepülésen is megfelelő ellátást tud biztosítani Javítja a nők munkavállalási esélyeit Növeli a család egzisztenciális biztonságát, Javítja a kistelepülések esélyegyenlőségét a gyermekjóléti szolgáltatások területén, Munkahelyteremtő hatása van 2011. Január 1-től az önkormányzatok a szolgáltatást családi napközi támogatásával is biztosíthatják.

A foglalkoztatáspolitika intézkedéseinek kiemelt célcsoportjai alacsony iskolai végzettségűek, pályakezdők, 50 éven felüliek, kisgyermekes nők megváltozott munkaképességű személyek. A foglalkoztatáspolitika intézkedéseinek fő területei Aktív munkaerő-piaci politikák, munkaerő-piaci programok, Közvetlen támogatás a munkahelyteremtéshez, A család és a munka összeegyeztetését segítő programok, A versenyképes tudás megszerzésének támogatása, A szakképzés rendszerének fejlesztése, A rugalmas foglalkoztatás feltételeinek biztosítása.

A nők foglalkoztatását elősegítő intézkedések Szükség van a munkaerő-kereslet és a munkaerő-kínálat ösztönzésére is. Foglalkoztathatóság javítása – támogatott munkaerőpiaci képzés Bértámogatás – a munkaerőköltségek csökkentésére, Start-plusz program – célzott járulékkedvezmény, Korábbi munkahelyre történő visszatéréshez kapcsolódó járulékkedvezmény Atipikus foglalkoztatás támogatása Részmunkaidő – 2010-ben az összes foglalkoztatott 5,8%-a, a nők 8%-a dolgozott részidőben (EU országok átlaga: 31%), Távmunka – a rendszeresen távmunkában foglalkoztatottak aránya 1% volt, és további 1% végzett alkalmanként távmunkát 2008-ban

A munka és család összehangolásának segítése Kiemelt kormányzati prioritás Intézkedések: Családi adókedvezmény Rugalmas foglalkoztatás támogatása Részmunkaidős munkavégzés ösztönzése Napközbeni gyermekellátási férőhelyek bővítése TÁMOP 2.4.5. Munka és magánélet összehangolását segítő intézkedések Pályázat 2011. második felében Munkahelyi komponens : munkahelyi gyermekellátási szolgáltatások bevezetésének támogatása Helyi kezdeményezéseket támogató komponens: helyi szinten rugalmas gyermekellátási (pl. családi napközi) szolgáltatások bevezetésének támogatása

Köszönöm a figyelmüket!