Bálint István Foglalkoztatási Hivatal A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat megújuló szolgáltatási rendszere.

Az előadások a következő témára: "Bálint István Foglalkoztatási Hivatal A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat megújuló szolgáltatási rendszere."— Előadás másolata:

1 Bálint István Foglalkoztatási Hivatal A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat megújuló szolgáltatási rendszere

2

3 A magyar népesség megoszlása
KSH I. negyedév

4 Foglalkoztatási ráta (15-64 évesek) alakulása
A KSH legfrissebb adatai szerint június-augusztus időszakra vonatkozóan a foglalkoztatási ráta értéke 56,1%-ot tett ki. 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011. Q1 Foglalkoztatási ráta, % Forrás: Eurostat EU-27 62,4 62,7 62,8 63,5 64,5 65,4 65,9 64,7 64,2 63,8 Magyarország 56,2 57,0 56,6 56,9 57,3 56,7 55,4 54,6 4

5 Inaktivitási ráta (15-64 évesek) alakulása
A KSH legfrissebb adatai szerint június-augusztus időszakra vonatkozóan az inaktivitási ráta értéke 37,1%-ot tett ki. Inaktivitási ráta, % Forrás: Eurostat 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011. Q1 EU27 31,4 31,0 30,8 30,2 29,7 29,5 29,1 29,0 29,2 Magyarország 40,5 39,4 39,8 38,7 38,0 38,1 38,5 38,4 37,6 5

6 Munkanélküliségi ráta (15-74 évesek) alakulása
A KSH legfrissebb adatai szerint június-augusztus időszakra vonatkozóan a munkanélküliségi ráta 10,8%-ot tett ki. 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011. Q1 Munkanélküliségi ráta % Forrás: Eurostat EU-27 8,9 9,0 9,2 8,2 7,1 7,0 9,6 9,8 Magyarország 5,6 5,8 7,2 7,5 7,4 7,8 10,0 11,2 11,6 6

7 A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása 2000-2011
A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása augusztus között Forrás: NFSZ-regiszter 7

8 A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálathoz bejelentett csoportos leépítésekben érintett munkavállalók száma Forrás: NFSZ-regiszter 8

9 A kiadott engedélyek és bejelentések száma külföldi munkavállalók részére országonként, darab
Forrás: NFSZ-regiszter 9

10 Helyzetértékelés Továbbra is alacsony, ugyanakkor enyhén javuló foglalkoztatási szint. Mérséklődő munkanélküliségi ráta. A gazdasági válság hatására romlott a munkaerő-piaci helyzet. A munkavállalási korú népesség több mint fele foglalkoztatott. Forrás: KSH 10

11 Kihívások a munkaerő-piac kínálati oldalán
A válság következtében megnőtt munkanélküliség (az álláskeresők megváltozott összetétele). Jelentős régiós és területi foglalkoztatási egyenlőtlenségek. Fiatalok, pályakezdők elhelyezkedésének korlátai. Az idősebb munkavállalók korai kivonulása a munkaerőpiacról. Az alacsony iskolai végzettségűek, szakképzetlenek kiszorulása a foglalkoztatásból. Forrás: Eurostat 11

12 Forrás: Eurostat 12

13 A munkaerő-piac főbb jellemzői
Alacsony munkaerő-piaci részvétel. Az alacsony foglalkoztatási szint, viszonylag alacsony munkanélküliséggel párosul. Magas a munkaerő-piacról tartósan távolmaradók aránya - alacsony az álláskeresési aktivitás.

14 A munkaerő-piac főbb jellemzői
Kevés bejelentett állás. Nincs megbízható munkaerő-piaci előrejelzés. A szakképzési rendszer és a munkaerő-piaci igények közötti eltérések. Kereslet – kínálat közötti eltérések. Információáramlás problémái. Munkajogi kötelezettségek ismeretének hiánya. Támogatási, szolgáltatási lehetőségek ismeretének hiánya.

15 A munkaerő-piac főbb jellemzői
Strukturális feszültségek (végzettségek, szakképzettségek, földrajzi elhelyezkedés) az oktatás és a gazdaság között. Idősek bennmaradnak, fiatalok kapu előtt. Merev munkaerőpiac – kicsi a földrajzi, szakmai és foglalkoztatási mobilitás. Munkaerő-hiány egyes szakmákban és régiókban. Bejelentés nélküli munkavégzés nagyarányú.

16 A foglalkoztatáspolitika intézkedéseinek kiemelt célcsoportjai
alacsony iskolai végzettségűek, pályakezdők, 50 éven felüliek, kisgyermekes nők tartósan munka nélkül levők megváltozott munkaképességű személyek. A foglalkoztatáspolitika intézkedéseinek fő területei Aktív munkaerő-piaci politikák, munkaerő-piaci programok. Közvetlen támogatás a munkahelyteremtéshez. A család és a munka összeegyeztetését segítő programok. A versenyképes tudás megszerzésének támogatása. A szakképzés rendszerének fejlesztése. 16

17 A munkaügyi szervezet fő célja
A munkaadók munkaerő-igényeinek kielégítése, az igényeiknek megfelelően képzett munkaerővel. Az álláskeresőket minél rövidebb időn belül munkába helyezése. Alkalmassá tenni őket arra, hogy meg tudjanak felelni a munkaadók igényeinek.

18 A munkaügyi szervezet fő célja
megszerzéséhez és megtartásához szükséges kompetenciák megszerzésének támogatása.

19 KULCSKÉRDÉSEK Hogyan lehet a gazdaság igényeit kielégítő:
pályaorientációs rendszert szak- és felnőttképzési rendszert munkaerő-piaci képzési rendszert kialakítani és működtetni?       

20 Lehetséges megoldások
Szorosabb és aktívabb együttműködés az érintett szervezetek között. Előrejelzések eredményességének javítása. A felnőttképzési rendszer keresletekhez történő igazítása - KERESLET VEZÉRELT KÉPZÉSEK. Gyakorlati képzőhelyek számának növelése a munkaadóknál.

21 Lehetséges megoldások
Egyéni képességék, kompetenciák és élethelyzet vizsgálata, mérése és fejlesztése. SZEMÉLYRE szabott szolgáltatások és támogatások biztosítása. Mentorálás lehetőségének megteremtése. Felkészült segítő szervezetek, személyek – minőségbiztosítás. A szolgáltatások és támogatások rendszerbe foglalása.

22 Az aktív eszközökben érintettek száma
Forrás: NFSZ-regiszter *tartalmazza: közhasznú munka, közmunka, közcélú munka, új Nemzeti Közfoglalkoztatási Program ** tartalmazza: a munkaviszonyban állók, a munkaviszonyban nem állók és a „Lépj egyet előre!” program keretében képzésben lévőket 22

23 munkaerő-piaci képzések
Kereslet vezérelt munkaerő-piaci képzések A kirendeltségi térségben jelentős szerepet betöltő munkaadók munkaerő-igényének felmérése személyes kapcsolatfelvételen keresztül valósul meg. A képzésben résztvevők kiválasztása a munkaadóval szorosan együttműködve, azok aktív részvételével történik (tájékoztató, gyárlátogatás). A munkaügyi központ az érvényes munkaerőigénnyel rendelkező munkaadóval megállapodást köt, hogy a munkaerőigény kielégítése érdekében képzési támogatást nyújt álláskeresők számára a munkaerőigényben meghatározott munkakör betöltéséhez szükséges képzés megszerzéséhez, igény esetén a gyakorlati képzést a munkaadó telephelyén biztosítja. A megállapodásban a munkaadó vállalja, hogy a képzést követően az álláskeresővel a munkaerőigényben megjelölt munkakör betöltésére munkaviszonyt létesít.

24 Köszönöm a figyelmüket!