A gyártói felelősség kérdése, avagy miért nem működik a roncsautók visszavétele (Szubjektív vélemény) Kelemen József Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

Mottó There is no such thing as a free lunch. 2

Tartalom 1.A kiterjesztett gyártói felelősség. 2.Mit mondanak a jogszabályok? 3.Hogyan működik most a rendszer? 4.Egy működési javaslat. 5.Nemzetközi példa a költség struktúrára. 6.A lehetséges történet az új környezetben. 3

A kiterjesztett gyártói felelősség OECD javaslat Az javaslat fokozatos átvétele az EU-s jogszabályokban: - csomagolási hulladékok, - ELV, - WEEE, - Elemek. 4

Az ingyenes visszavétel gyártói kötelezettsége 2000/53/EK 5. Cikk (4) A tagállamok megteszik azokat az intézkedéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a járműnek a (3) bekezdés szerint az engedélyezett hasznosító létesítménybe történő eljuttatása az utolsó üzembentartó és/vagy tulajdonos számára ne jelentsen semmilyen költséget abból adódóan, hogy a járműnek nincs, vagy negatív a piaci értéke. A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a gyártók viseljék ezen intézkedés végrehajtásának anyagi terheit, vagy azok jelentős részét, és/vagy vegyék vissza az elhasználódott járműveket olyan feltételekkel, amelyek az első albekezdésben szerepelnek. 5

Az ingyenes visszavétel gyártói kötelezettsége 2000/53/EK Részletesen lásd: Guidance Document on the legislative acquis: waste/elv_index.htm 6

Az ingyenes visszavétel gyártói kötelezettsége 2000/53/EK Az útmutató szerint: A bontóba történő beszállítás költségét az utolsó tulajdonosnak kell fizetnie. Ha a bontás és a további kezelés (ártalmatlanítás) költségét a gk.-ból kinyert anyagok nem fedezik, azt a gyártóknak kell biztosítaniuk. 7

Az ingyenes visszavétel gyártói kötelezettsége 267/2004. (IX.23.) Korm. rend. 3. §. (2) A gyártó –az érintett gazdasági szereplőkkel együttműködve- köteles a forgalomból kivont vagy kivonni szándékozott hulladékká vált gépjárművet az utolsó tulajdonostól visszavenni. 4. §. (6) A hulladékká vált gépjárművet a átvevőnek vagy a gyártónak legalább ingyenesen át kell vennie. 8

A vizsgált folyamat: 9

A bontók gazdaságossági vizsgálatának feltétele: Olyan számviteli rendszerre van szükség, ami lehetővé teszi a tevékenységek értékelését (járműre vetítve): - begyűjtés, - szárazrafektetés, - alkatrészek kiszerelése, - megmaradt részek értékesítése, -stb. 10

A bontók gazdaságossági vizsgálatának feltétele: Üzemi költségek: - roncs beszerzési költségek, - szállítási költs., - munkaerő költs., - közvetett költs., - leírások. Üzemi bevételek: - eladási bevételek (alkatrészek, karosszéria, stb.)

A shredder üzemek gazdaságossági vizsgálatának feltétele: Üzemi költségek: - anyag beszerzési költségek, - aprítási maradékok ártalmatlanítási költs., - szállítási költs., - munkaerő költs., - közvetett költs., - leírások. Üzemi bevételek: - eladási bevételek (acélhulladék, színesfém, stb.)

További feltétel: Az egyes gépjárművek nyomon követhetőségének biztosítása: - pl. alvázszám alapján, az alváz teljes szétroncsolásáig. Előnyei: - a költségek kimutatása, a gyártók felé igazolható áthárítása, - a fekete gazdaság visszaszorítása, - a hasznosítási jelentések ellenőrizhetőségének biztosítása. 13

Ennek alapján: A nem gazdaságos gépjárművek bontási költségének kiegészítését a gyártók viselnék, és nem a többi gépjármű tulajdonos. Reális árat lehetne kínálni a bontásra felkínált gk-ért. Többen választanák a legális utat. 14

Köszönöm a türelmet! 15