A levél - a leveleket működésük és elhelyezkedésük szerint csoportosítjuk - működés szerint: - sziklevelek - viráglevelek - lomblevelek - elhelyezkedés szerint: - allevelek (a lomblevelek alatt, pld. a hagyma) - fellevelek (a lomblevelek felett, a virágok körül: fészekpikkelyek a napraforgónál)
A lomblevél funkciói - fotoszintézis - párologtatás - gázcsere egyszikűek levelei - szárölelő csatlakozás a szárhoz (levélhüvely) - hosszúkás levélalak
- kétszikűek levelei: - levélalap (levéltalp) - levélnyél (szállít és megfelelő irányban tart) - levéllemez - változatos alakú (tű, kerek, szív, vese, nyíl, lándzsa, elliptikus stb) - tagolatlan - tagolt (karéjos, hasadt, osztott, szeldelt)
a levél színe - sötétebb zöld - viaszosabb - kevesebb gázcserenyílás - kevésbé domborodnak ki a levélerek a levél fonákja - világosabb zöld - kevésbé viaszos - több gázcserenyílás - jobban kidomborodnak a levélerek
a lomblevél szöveti összetétele tk:65/1. - bőrszövet - egyrétegű - viaszos és kutikulás - asszimiláló (táplálékkészítő) alapszövet - oszlopos állomány - kevesebb sejtközötti járat - több zöld színtest - szivacsos állomány - több sejtközötti járat - kevesebb zöld színtest - levélerek - szállító edénynyalábok (farész, háncsrész)
Felépítő anyagcsere folyamat! Fotoszintézis Kiindulási anyagok: szén-dioxid, víz zöld színtest + fényenergia Végtermékek: oxigén, szőlőcukor Felépítő anyagcsere folyamat! TK: 63/1. ábra
Lebontó anyagcsere folyamat! Biológiai oxidáció Kiindulási anyagok: szénhidrátok (cukrok, keményítő), oxigén mitokondrium Végtermékek: szén-dioxid, víz Lebontó anyagcsere folyamat! TK: 64/1. ábra
A növények gázcseréje A fotoszintézis és a biológiai oxidáció egyensúlya jellemzi. Nappal a fotoszintézis által termelt oxigén egy részét éjjel a biológiai oxidáció használja fel. A növények autotróf élőlények, mert képesek egyszerű szervetlen anyagokból felépíteni szervezetük bonyolultabb szerves anyagait.