3. osztályos példa Bubernik Eszter

Életkor: 3. osztály Témakör: Közösségben élünk Téma: Miért nincs valakinek barátja?!

A foglalkozás tartalma A barátságok kialakulásának és megtartásának fontossága. A barátság megtartásához szükséges pozitív magatartásminták megerősítése. Önismeret fejlesztése, önvizsgálatra késztetés. Vélemény megfogalmazása, vitakészség fejlesztése, kritika elfogadása

A foglalkozás célja A közösségformálás érdekében fontos információk megszerzése arról, hogy egy nem általunk választott közösségben milyen az uralkodó értékrend. Milyen alapon születnek barátságok és mely emberi tulajdonságok viselkedésminták miatt szorul ki néhány gyerek az osztályon belül kialakult baráti körökből.

A foglalkozás célja Az osztálybéli összetartozás szükségességének felismerése, megéreztetése.

A kompetenciafejlesztés fókuszai: Önismerettel összefüggő kompetenciák, szociális és anyanyelvi kompetenciák

Az órán alkalmazott módszerek: beszélgetés, kérdezés, beszéltetés, megbeszélés, szerepjáték, értékelés tanulásszervezés: frontális osztálymunka, csoport munka taneszközök, szemléltetés: szókártyák, fehér lap, íróeszköz

Megelőző feladat a tanító számára: A közösség viszonyainak feltérképezése. A következő óra témája: A barátságot próbára tevő, illetve mélyítő események, történések.

1. Ráhangolódás, feszültségoldás Mozgás-stop játék: A terem átrendezése megtörténik már szünetben. A padok félre vannak tolva, a gyerekek körben ülnek. A feladat a következő, a zene felhangzása után induljanak el a rendelkezésükre álló térben, majd a zenei szünetek alatt maradjanak mozdulatlanok, mert akkor instrukciók hangzanak el és aszerint haladjanak majd tovább.

1. Ráhangolódás, feszültségoldás Például: Járjanak úgy mintha idegenek között lennének, de szeretnének ismerkedni így fürkésszék a többieket. Majd járjanak úgy mintha mindannyian egy baráti társaság tagjai lennének.

1. Ráhangolódás, feszültségoldás A játék célja a ráhangolódáson túl az óra témájának bevezetése, a szituatív érzékenység fejlesztése. A játékot kövesse rövid megbeszélés.

Közmondásokra példák: 2. Motiváció Kiscsoportban dolgozva összekevert szavakból kell – barátságról szóló – közmondásokat összeállítani. Közmondásokra példák: Nincs jobb tükör a régi barátnál. Barátot szerencse hoz, szükség próbál. Aki mindenki barátja, mindenki bolondja.

Közmondásokra példák: 2. Motiváció Közmondásokra példák: Madarat tolláról, embert barátjáról. Nem mind barátod, aki rád mosolyog. Nem igaz barát, ki csak annyiból az, hogy nem árt. A jó barát drágább az aranynál. Mondd meg, ki a barátod, megmondom, ki vagy.

Közmondásokra példák: 2. Motiváció Közmondásokra példák: Ritka madár a jó barát. Ügyetlen barát többet árt az ellenségnél. Új barátért el ne hagyd a régit. Úgy légy másnak barátja, hogy magad ellensége ne légy. Ha barátodat titkon feded is: mások előtt dicsérd.

Közmondásokra példák: 2. Motiváció Közmondásokra példák: Nem minden bokorban fekszik a jó barát. Barátságban egy kis veszekedés olyan jó, mint étekben a bors. Nehezebb a barátságot feltartani, mint kötni.

3. Célkitűzés A közmondások közös értelmezése után megfogalmazzák az óra témáját, azaz a gyerekek mondják ki, hogy az aznapi óra témája a barátság.

4.Téma feldolgozása 4.1. Asszociációs játék „Nekem a barátságról az jut eszembe, hogy….”

4.2. Versértelmezés Orgoványi Anikó: Mondd, leszel a barátom című versének meghallgatása Mondd, leszel a barátom? Másnap hozzátok megyünk Együtt járunk majd mindenhová A leckét közösen csináljuk A sorban is te leszel a párom És megmagyarázzuk, amit a másik nem ért Tízpercben is veled játszom Nem árulkodunk egymásra soha De kiállunk egymásért, ha kell Egymáshoz is elmegyünk Ha a barátom leszel Szia Anyu! Ez itt a barátom! Mondom majd Megmutatom a mecsikészletem Legózhatunk is, vagy lemegyünk focizni Ahogy akarod

4.2. Versértelmezés Közös értelmezés. Elsősorban azt részletezve, hogy miért választanák egymást a versben szereplő gyerekek. A feladat célja olyan pozitív tulajdonságok gyűjtése, amelyek a barátság alapjául szolgálhatnak.

4.3. Miért nincs valakinek barátja? Kerettörténet Meseország királyának udvarában vannak. Ők a király tanácsadói. A király levélben hívja őket magához, mert egy fontos ügyben kéri a segítségüket.

4.3. Miért nincs valakinek barátja? Ezután gyors térmeghatározás történik, a trónteremben vannak. A tanító, aki maga a király (jelmez, korona) elmondja, hogy fiának, aki 10 éves, nincs egyetlen barátja sem. Sportol, iskolába jár, mégis mindig egyedül van. Régebben ez nem így volt, de valamiért elfordultak tőle a barátai. A királyfi viszont nem árul el semmit.

4.3. Miért nincs valakinek barátja? Arra kéri a bölcseket, hogy segítsenek kideríteni ennek az okát.

4.4. Ötletelés Szerepen kívül összegyűjtik, mik lehetnek azok a tulajdonságok, amelyek kiváltották a többiek ellenszenvét. Ez az óra legfontosabb része. Mivel a megjelenő tulajdonságok megadják a tanító számára azt a választ, hogy az osztályban melyek a még tűrt és melyek a legsúlyosabbnak ítélt vétségek, tulajdonságok.

4.4. Ötletelés A felmerült ötletek felkerülnek a táblára, és megvitatják közösen azokat.

4.5. Kiscsoportos szöveges improvizáció A csoportok kiválasztanak egy adott tulajdonságot, amit eljátszanak és a közönség megállapítja, hogy melyik tulajdonság jelent meg a játékban.

4.6. Gondolatkövetés Majd a látottak alapján a gyerekek, mint a király bölcsei mondjanak véleményt a királyfi viselkedéséről, személyeskedés nélkül. Ezzel segítjük a véleményalkotást és a kritika elfogadását.

4.7. A bölcsek tanácsai Adjanak tanácsokat a királyfinak, hogy hogyan viselkedjen, mit tegyen másként, hogy a barátait visszaszerezze. A feladat a magatartási szabályokat, normákat fogalmaz meg, amelyek közvetve rájuk is vonatkozhatnak.

4.8. Improvizációs játék Idő esetén a tanácsokat szintén kiscsoportos munkában el lehet játszani.

5. Az óra lezárása állóképpel Készítsünk állóképet a királyfiról és barátairól, mintha fotót készítenénk róluk.

6. Az óra értékelése Pozitívumok és mire kell máskor jobban odafigyelni.