Exporttöbblet, tőkekiáramlás és gazdasági stagnálás Magyarországon A privábankár.hu Növekedés 2013 című konferenciájára készített előadás 2013 szeptember 18. Exporttöbblet, tőkekiáramlás és gazdasági stagnálás Magyarországon Oblath Gábor MTA KRTK-KTI ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék

Mottó “My dear, here we must run as fast as we can, just to stay in place. And if you wish to go anywhere you must run twice as fast as that.” (Lewis Carroll: Alice in Wonderland) (Ahhoz, hogy előrejussunk, kétszer gyorsabban kell futnunk annál, mint amennyire tudunk)

Főbb megállapítások Az elmúlt években jelentősen megemelkedett hazai exporttöbblet nem „jó”, a tőkekiáramlás pedig nem „rossz” A két jelenség kb. egymás tükörképe Mindkét jelenség mögött a gazdaság stagnálása (a belföldi felhasználás, különösen a beruházások visszaesése) áll, amelyek mögött viszont az adósságleépülés (- leépítés) folyamata + a hazai gazdaságpolitika áll , de a kettőt nehéz különválasztani Magyarországon egyelőre nincs növekedési fordulat (a cím stimmel) a belföldi felhasználásban vannak fordulatra utaló jelek, ámde ezt a nettó export negatív hatása jórészt ellensúlyozta Paradoxnak látszik, de az adósságleépülés lassulása (a nettó export csökkenő többlete) éppúgy akadálya lehet a növekedésnek, ahogyan eddig a belföldi felhasználás csökkenése volt Ez egyfajta növekedési csapda; a megoldások keresése a szakma és a gazdaságpolitika számára egyaránt kihívást jelent

Felépítés Nettó export, tőke be- és kiáramlás, adósságfelhalmozás és leépülés A hazai reálfolyamatok hosszabb távon és a közelmúlt elmozdulásai A belföldi felhasználás (különösen a beruházás) és nettó export kapcsolata A csökkenő exporttöbblet, mint növekedési korlát Záró gondolatok (az exporttöbblet nagyságán kívül is vannak fontos dolgok)

I. Nettó export, tőke be- és kiáramlás, adósságfelhalmozás és leépülés

Néhány fontos összefüggés Folyó fiz mérleg (CA) = = nettó export (NX) + nettó jövedelem + egyoldalú folyó átutalások CA = nemzetgazdasági megtakarítás (S) – felhalmozás (I) CA + „tőkemérleg” (KA) = nettó finanszírozási képesség (NFK) NFK kapcsolata a tőke ki/beáramlásával (FINA-val) és NFL változásával Ha NFK pozitív, akkor a tőke kiáramlik: a pénzügyi mérleg (FINA) negatív, és a nettó külföldi kötelezettségek (NFL) csökkennek (ez a helyzet 2009/2010 óta) Ha NFK negatív, a tőke beáramlik, a pénzügyi mérleg (FINA) pozitív, és a nettó külföldi kötelezettségek (NFL) nőnek (ez volt a helyzet 2009-ig) Az utóbbi összefüggések nem pontosan teljesülnek, mert a fizetési mérlegben létezik statisztikai eltérés (NEO) a NFL változását az átértékelődési hatások (pl. forint fel/leértékelődések) is befolyásolják

A folyó+tőkemérleg (CA+KA=NFK) kapcsolata a pénzügyi mérleggel (FINA) és a NFK kapcsolata a nettó exporttal (NX) NFK (nettó fin. kép.) „felülről” NFK „alulról”

A pénzügyi mérleg (inverze) és a nettó export alakulása (A pénzügyi mérleg egyenlege = nettó tőkeáramlás egyenlege)

dNFL – átértékelődések (– egyebek) = FINA +NEO A nettó külföldi kötelezettségek (NFL) változása és a pénzügyi mérleg kapcsolata; az NFL összetevői dNFL – átértékelődések (– egyebek) = FINA +NEO NFL = nettó adósság + nettó nem adósság (FDI) (kétféle értelmezés: FDI-adóssággal együtt vagy nélküle) nettó adósság = bruttó adósság – bruttó adósság-típusú követelés bruttó adósság = államadósság + magánadósság magánadósság = pénzintézeti adósság + egyéb szektorok adóssága

adósságállománya (kétféleképpen számítva) Magyarország GDP-arányos bruttó és nettó külföldi kötelezettség-, illetve adósságállománya (kétféleképpen számítva)

GDP-arányos bruttó és nettó külföldi adósság: állam (kormányzat+MNB) és a magánszektor

A GDP-arányos bruttó külső magánadósság összetevői A pénzintézeti külső adósság járult főként hozzá a magánadósság növekedéséhez, majd csökkenéséhez Hitelszűke -> csökkenő fogyasztás és beruházás -> javuló NX

Az adósságfelhalmozás mechanikája CA (= NX +NFI + NFTc) (=S-I) + KA = =- FINA - NEO = =dNFL - átértékelődés     Ha NFL csökken,

Az adósságleépülés mechanikája: a stock-változással azonos irányú pénzügyi, ill. ellentétes reál (+ jövedelmi) tranzakciós egyenlegek a fizetési mérlegben dNFL - átértékelődés = = CA (= NX +NFI + NFTc) (=S-I) + KA = =- FINA + NEO    Ha NFL csökken, Az, hogy az adósság (kötelezettség-) leépülést (stock- változást) a fizetési mérleg „felső” és „alsó” részében azonos mértékű, de ellentétes irányú változások kísérik, nem közgazdasági, hanem számviteli összefüggés A közgazdasági kérdés: az „alsó” rész mozgatja a „felsőt”, vagy a „felső” az „alsót”, esetleg mindkettőt harmadik (+további) tényezők mozgatják

II. A hazai reálfolyamatok hosszabb távon és a közelmúlt elmozdulásai

A GDP, a belföldi felhasználás, az export és import változatlan áron: 2000-2013 (Ezer Mrd 2005. évi forintban; szezonálisan és munkanaphatással kiigazítva) 2 kérdés: Mi történt hosszú távon az egyes aggregátumokban Ehhez képest mi történt 2013 q1 és q2-ben

A GDP, a belföldi felhasználás, az export és import volumenindexei, 2000-2013 (2005 átlaga=1)

Felhasználási oldal: szintek és volumenindexek

A GDP termelési oldala (szektoronkénti bruttó hozzáadott-érték + termékadók egyenlege) 2005. évi áron, ezer Mrd forintban

Termelési oldal: volumenindexek

A friss információkat összefoglalva A GDP kb. a 2005. évi szinten stagnál A belföldi felhasználásban némi pozitív elmozdulás 2013-ban Majdnem ugyanakkora negatív elmozdulás a nettó exportban: ezért csekély a GDP-növekedés A nagy exporttöbblet jelentős „tartalékot” jelent a forrás-kiáramlás csökkenése szempontjából jelentős visszahúzó erőt jelenthet a növekedés szempontjából

III. A nettó export és a gazdasági növekedés kapcsolata

A nettó export/GDP folyó és változatlan áron

A lényeg: A GDP-arányos nettó export és a beruházások alakulása a visegrádi országokban Nettó export/GDP Beruházás/GDP A hazai nettó export „javulását” az eleve alacsony beruházási hányad folyamatos csökkenése kísérte

A nettó export hatása A növekedés beindulása szempontjából az is gond, hogy a stagnálás időszakában a nettó export szárai nagyon nagyra nőttek a GDP arányában Kis elmozdulások is nagy hatást gyakorolnak a GDP-re A nagy exporttöbblet finanszírozási oldalról nagy „tartalékot” jelez a gazdasági növekedéshez Ez a tartalék azonban látszólagos Ha az import növekedése az exporthoz képest számottevően gyorsul, nagyon kicsi lesz a növekedés

A belföldi felhasználás, az export és az import folyó és 2005 A belföldi felhasználás, az export és az import folyó és 2005. évi áron A GDP-hez képest megemelkedett X és M szintek miatt is nehéz „BF-ból” növekedni

A belföldi felhasználás és a nettó export hozzájárulása a GDP-növekedéshez (az előző év azonos né.-hez viszonyítva, %-pontban) 2013q1 2013q2

Összegzés A külső adósság leépülése exporttöbblettel és tőkekiáramlással jár Nincs értelme az egyiket „kedvezőnek” a másikat „kedvezőtlennek” ítélni Az exporttöbblet hátterében a belföldi felhasználás (különösen a beruházások) csökkenése áll Egyelőre nincs jele növekedési fordulatnak Az adósságleépülés lassulása egyfajta növekedési korlát lehet Valószínűleg nem önmagában a nettó export nagysága/változása, hanem annak összetétele és a hazai gazdaságpolitika minősége a lényeg Fontos kiegészítés: az, hogy a bankokat a devizahitelek forintosítására kényszerítik, nem okoz exporttöbbletet!

Függelék Magyarország GDP-arányos bruttó és nettó FDI állománya (kétféleképpen számítva) és a FDI „egyéb tőke” (tulajdonosi hitel) állománya