Az átmeneti mozi D. W. Griffith

Az átmeneti mozi Narratív összegzés mozija – Tom Gunning A film elit kultúrához való közeledése A film tömegmédiumként való elismerése

Az 1. vh. előtt: Európa uralta a filmpiacot: Fr., Dánia, Olaszország a legjelentősebb exportőr Az exportált filmek %-a francia A Pathé 1904-ben nyitja meg amerikai irodáját 1907 – az AEÁ-ban 1200 forgalomba hozott filmből csak 400 belföldi Amerikai vállalatok főleg belföldnek gyártanak – a Nickelodeonok nyereségesek 1907 – ben kezdenek exportálni 1914 – vh. kitörése következtében a megingott európai filmipar piacán terjeszkednek 1907 – a Vitagraph alapít európai forgalmazóirodát, London lesz az amerikai forgalmazás európai központja

1903-tól kezdődően az Edison, Vitagraph és Biograph gyártócégek a kópiák eladása helyett bevezetik a kölcsönzést a kópiavásárlás a vándormozisoknak volt kedvező megoldás a megoldást a kölcsönzők jelentették – ők megvették a filmeket a gyártóktól és bérbeadták a tekercseket nő az állandó bemutatóhelyek száma, az 5 centes mozik 1908 – nickelőrület, minden utcasarkon mozi - gyártók feletti gazdasági irányítás munkások és bevándorlók a fő közönség: cenzúra, tisztasági szabályzatok

1908 – az Edison és a Biograph, Vitagraph, Essanay, George Méliès, Pathé társul – Motion Picture Patents Company tröszt – a filmipar központi irányítására: filmnyersanyagok, felvevőgépek és vetítőgépek szabadalmaztatása megegyeznek a filmek lábankénti szabott árában, és szabályozták az új filmek forgalomba hozatalát: egy stúdió hetente 1-3 tekercset adhatott ki 1910-ben forgalmazócéget alapítanak: zónaelőírásokkal, csomaglekötésekkel, premiermozik, régebbi és olcsó filmeket bemutató helyek különválása 1915-ben trösztellenes törvény feloszlatja az MPPC-t Független gyártók jönnek létre, akik ellátták az engedéllyel nem rendelkező kölcsönzőket és mozikat

Carl Laemmle, saját gyártócéget alapít 1909-ben Independent Moving Picture Company forgalmazócége, az Universal Film Manufacturing Company Universal City stúdió – Hollywoodtól északra

Adolph Zukor – forgalmazó, Nickelodeon tulajdonos 1912, Famous Players, Famous Plays: Queen Elizabeth Sarah Bernhardt főszereplésével 1914-ben társul a Paramount forgalmazó céggel (11 cég összeolvadása) 1916-ban átveszi a vezetést, producerekkel társul: Gloria Swanson, Cecil B. DeMille, Mack Sennett, Griffith, Mary Pickford, Douglas Fairbanks

3 kisebb cég: a Metro 1916-ban, a Goldwyn és a Mayer 1917-ben indulnak: 1924-től MGM Sam, Albert, Jack, Harry Warner – 1918: Warner Bros. – a 20-as évekig kisebb cégként működtek William Fox – kisebb gyártó, forgalmazó és bemutató cégeit Fox néven egyesíti

American Mutoscope and Biograph Company Filmgyártás: szakosodás és munkamegosztás

David Wark Griffith

Szergej Eisenstein írta: „Let Dickens and the whole ancestral array, going back as far as the Greeks and Shakespeare, be superfluous reminders that both Griffith and our cinema prove our origins to be not solely as of Edison and his fellow inventors, but as based on an enormous cultured past; each part of this past in its own moment of world history has moved forward the great art of cinematography”.

Kortárs rendezők Ralph Ince Maurice Tourneur George Leone Tucker Thomas H. Ince Cecil B. DeMille

Billy Bitzer

Biograph - filmek Corner in Wheat Unseen Enemy Sunbeam KqZ4&feature=player_embeddedhttp:// KqZ4&feature=player_embedded Elemzés: Mothering Heart

Formai változások a felvevőgép és színész távolságának csökkenése vágás fokozott alkalmazása visszafogottabb játékstílus inzertek megváltozik a filmek hossza: Vitagraph 1910: Mózes élete 5 tekercses 1911: Pokol – 5 tekercses, Trója eleste (Giovanni Pastrone, 2), Megszabadított Jeruzsálem (4) 1913: Quo Vadis (Enrico Guazzoni, 9) 1914: Cabiria (Giovanni Pastrone, 12) 1913: Griffith – Bethuliai Judit (4) 1915: Egy nemzet születése (12)

Griffith átmenetisége IRM: snitt-kapcsolások, párhuzamos vágás, az irányok manipulálása, a váltás és ismétlés, a tér bonyolult használata PRM jegyek: frontális beállítás, ritka közelképek, kevés inzert-kép, a POV szerkezet relatív hiánya

közelképei Közelképeinek kétarcúsága: narrációs vagy monstrációs eszköz? A közelik belsőleg motiváltak, de a diskurzus egysége szempontjából rendbontóak A reprezentáció többletei, de egyenesen a nézőnek címzettek

A nagyközeli klasszikus folyamatos stílusban elfoglalt helye analitikus vágás alkotóeleme beállítás-ellenbeállításstruktúra része érzelmi intenzitású jelenetek