Halál Amanda: A nándorfehérvári diadal

A szemben álló felek Magyar Királyság Oszmán Birodalom Parancsnokok: Hunyadi János magyar kormányzó Korogyi János macsói bán Szilágyi Mihály Kapisztrán Szent János II. Mehmed török szultán Reguláris csapatok: 40 000 janicsár és szpahoglán Nem reguláris csapatok: kb. 30-40 000 fő Tüzérség: 300 ágyú Vízi erők: 200 hajó Szembenálló erők: Várvédő erők: 7000 fő: magyarok, szerbek Hunyadi serege: kb. 12 000 fő Keresztes hadak: kb. 30-35 000 fő

Az ostrom Nándorfehérvár egy 16. századi ábrázoláson

Az ostrom első szakasza A törökök július elején értek a vár alá, az ostrom július 4-én kezdődött. II. Mehmed csak egyetlen rohamot tervezett. A védőket kiéheztetéssel kívánta gyengíteni. A török szárazföldi csapatok a Duna és a Száva összefolyásának vár előtti részét szállták meg. Baltoglu admirális a rendelkezésére álló kétszáz hajót összeláncoltatta és Zimony fölött a Dunát teljes szélességében lezárta.

Az ostrom részleteiről több szemtanú leírásából értesülhetünk. Giovanni da Tagliacozzo ferences szerzetes feljegyzése szerint: „ … tíz nap elteltével a vár valamennyi falát földdel tették egyenlővé…” Kritobulosz szerint: „ … a szultán a falat ágyúkkal részint egészen le is dönté. S a sereget részekre felosztván, betölteté velök a sáncárkot, hogy könnyű legyen a nehéz gyalogoknak a falra följutni.”

Hunyadi tudta: ha nem akarja az erősséget elveszteni, támadnia kell.

A dunai ütközet Hunyadi az ostromló török sereget nem tudta megtámadni. A magyar felmentő sereg első feladata a dunai hajózár áttörése volt.

Baltoglu a rendelkezésére álló összes török hajót felhasználta a Duna lezárásához  a törökök előnytelenül osztották el csapataikat. Hunyadi János csak egy nagyobb és negyven kisebb hajóval rendelkezett, de a környék szerb hajósaitól még több mint száz kisebb dereglyét szerzett. Hunyadi János a „törökverő”

A támadás július 14-én reggel indult. A hadműveletek vázlata

A roham nem járt sikerrel, a magyar hajók nem tudtak annyira felgyorsulni, hogy a török hajózárat átszakítsák. Mindkét oldalon nagy veszteséggel járó állóharc kezdődött. Egyik oldalnak sem maradt más választása, mint az elkeseredett harc.

Szeád-ed Din: „A Száva és a Duna vérfolyammá vált, a zöld mező tulipánszínt öltött. A hajókon tomboló vérözönben küzdő bátrak, a folyó vizén átúszva jutottak szárazra a várnál.”

Döntő fordulat a harcban: Szilágyi Mihály negyven naszádot válogatott, harcosaival útnak indította a magyar hajóhad megsegítésére. A magyarok számbeli fölénye és nagyobb mozgás- szabadsága lassan éreztetni kezdte hatását.

Thuróczy János krónikája szerint: „ …sok vért ontottak ki, és mindkét fél bajvívóiból a fürge halak számára lett eledel. Végre hosszú küzdelem után a magyarok győztek, és még hevesebben rárohanva a törökökre, szétszaggatták és lángba borították vasláncokkal összekapcsolt hajóikat.” A dunai ütközetet a magyar csapatok nyerték, megnyílt a várba vezető út a felmentő sereg előtt.

Az ostrom második szakasza: a török roham A vízi út szabaddá tétele után Hunyadi mindenekelőtt élelmet szállíttatott a kiéheztetett helyőrségnek, majd seregét két részre osztotta. A keresztesek Kapisztrán vezetése alatt a Száva bal partján letáboroztak, Hunyadi saját serege élén pedig csatlakozott a vár védőihez. Thuróczy szerint mikor II. Mehmed értesült a dunai vereségről, a következőt mondta: „Nehezebben ugyan, de elnyerjük, amit akarunk!” A szultán július 21-én kiadta a parancsot a döntő rohamra.

A védők néhány óra múlva kénytelenek voltak feladni a várost. Éjfél után a harc már a vár falai körül folyt, amelyen ekkor már öt török zászló lobogott. Dugovics Titusz hőstette.

Dugovics Titusz, mivel „sehogy sem tudta megakadályozni, hogy a toronyra kitűzze a jelvényt, átnyalábolta a törököt, és a magasból a mélybe leugorva, magával rántotta.” (Antonio Bonfini) Wagner Sándor: Dugovics Titusz önfeláldozása.

A nándorfehérvári csata Az ütközet végül magyar győzelemmel végződött. A török sereg nagy veszteséget szenvedett. A pasák azt tanácsolták a szultánnak, hogy vonuljon vissza. Hunyadi a győzelem után sem érezte seregét elég erősnek, hogy megtámadja a szultán táborát..

Kapisztrán: „Aki elkezdte bennetek a jó dolgot, be is fejezi!” A nándorfehérvári csata. Ismeretlen, 19. századi festő munkája. A kép közepén kereszttel a kezében Kapisztrán Jánost ábrázolta a művész.

II. Mehmed ellentámadása Hunyadi egy lendületes támadással elfoglalta az oszmán ágyúállásokat  Hunyadi akciója eldöntötte a csatát. Az egész magyar sereg kiözönlött a várból  a keresztesek elfoglalták az ellenség táborát. A török sereg ezután menekülni kényszerült Konstantinápolyba. A csatáról 1584-ben készült török miniatúra. Középpontjában, fehér lovon II. Mehmed szultán, jobb alsó részén a török sereg elvonulása. (Isztambul, Topkapi Szeráj Múzeum)

A diadal következményei A győzelem következtében az Oszmán Birodalom európai terjeszkedése közel hét évtizedre megtorpant. Hunyadi a győzelem után nem üldözte a török sereget, de a rá jellemző lendülettel azonnal egy újabb törökellenes hadjárat tervezésébe kezdett. A nándorfehérvári győzelem így kihasználatlan maradt, ennek ellenére minden előzetes várakozást felülmúló haditettnek, a feudális Magyarország egyik legnagyobb katonai sikerének bizonyult.