Korom Tamara: A szatmári béke
Előzmények 1703-ban kitört a szabadságharc: sorozatos kuruc győzelmek. Rákóczit 1704-ben Erdély, 1705-ben Magyarország fejedelmévé választották. 1707. június 13-án az ónodi országgyűlés kimondta a Habsburgok trónfosztását.
1708-1710: vereségek. az utolsó összecsapás kuruc vereség egyetlen lehetőség az udvarral való kiegyezés lenne de: Rákóczi még hisz a folytatásban 1711: Lengyelországba megy helyettesének Károlyi Sándort nevezi ki
A „bukás” okai kurucok óriási területeket foglaltak el államhatalmat nem tudtak kiépíteni a kellő diplomáciai támogatás hiányzott pénzügyi és gazdasági nehézségek a felkelők társadalmi és területi bázisa gyorsan csökkent
A béke megkötése 1711. április 30-án a majtényi síkon a kurucok leteszik a fegyvert 1711. május 1-jén Nagykárolyban Károlyi Sándor és Pálffy János aláírják a szatmári békét
A szatmári béke pontjai akik a császárra felesküdnek, amnesztiát kapnak birtokaikat és kiváltságaikat megtarthatják tiszteletben tartják Magyarország és Erdély alkotmányát a protestánsok vallásszabadságot kapnak nem lehet magyar királyt választani nincs magyar hadsereg nincs ellenállási jog
A béke értékelése röviddel ezután károsnak ítélték meg a békét, szerintük Károlyi áruló volt valójában reális kompromisszum, mert: nincs megtorlás a felkelőkkel szemben megmaradnak a rendi kiváltságok
Következmények a Habsburgok tekintélye és hatalma helyreáll a birodalmon belül megkezdődik az ország gazdasági-társadalmi helyreállítása a jövő nagy kérdése: betartják-e a békét a császáriak?
Rákóczi sorsa nem hajlandó a császárra felesküdni Franciaországba megy XIV. Lajos halála után letelepszik Rodostóban Mikes Kelemen írt itteni életéről leveleiben
A fejedelem halála 1735-ben Rodostóban halt meg 1906-ban a szegedi Nagyállomáson át hozták haza hamvait Kassán temették el