FEJLŐDÉSLÉLEKTAN
TEMATIKA 1-2 Történeti bevezetés, a lelki fejlődést meghatározó tényezők, az érés és tanulás fogalma, kritikus szakaszok, folyamatos, szakaszos fejlődés, adatszerzés és feldolgozás. 3. A rendszerszemlélet alapjai. A család, mint rendszer. A családi életciklusok. A család működését befolyásoló tényezők, a családi nevelési attitűdök. 4. A perinatális fejlődés, az újszülöttkor, korai temperamentum. 5. A gyerek észlelési, mozgási, szociális képességeinek fejlődése az első életév során, majd a kisgyermekkorban.
TEMATIKA 6. Testkép, énkép, éntudat, önértékelés. A nemi identitás kialakulása, a pszichoszexuális fejlődés. 7. A kognitív fejlődés, a gyermeki világkép. 8. A játék és mese jelenségköre. Az ábrázoló tevékenység fejlődése. 9. Az óvodáskor jellemzői. Az iskolaérettség. 10. A kisiskolás kor jellemzői. 11. Az erkölcsi fejlődés. 12. A serdülőkor és az ifjúkor. 13. Felnőttkor, az érett személyiség jellemzői. Időskor. 14. A pszichoszociális fejlődés, a különböző fejlődéselméletek összefoglalása.
Kötelező irodalom: Atkinson R.L., Atkinson, R.C., Smith, E.E., Bem, D.J.: Pszichológia. 3. fejezet Osiris-Századvég, Budapest, 1994 Mérei F., Binét Á.: Gyermeklélektan. Gondolat Kiadó, Budapest, 1975
Ajánlott irodalom: Ranschburg J.: Szeretet, erkölcs, autonómia. Gondolat, Budapest, 1984 Bettelheim, B.: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek. Gondolat, Budapest, 1985 Allport, G.W.: A személyiség alakulása. Gondolat Kiadó, 1980. Bernát l., Solymosi K.: Fejlődéslélektani olvasókönyv. Tertia Kiadó, Budapest, 1997. Cole, M., Cole, S.R.: Fejlődéslélektan. Osiris-Századvég, Budapest, 1997. Kósáné Ormai V., Járó K., Kalmár M.: Fejlődéslélektani vizsgálatok. Tankönyvkiadó, Budapest, 1975. Piaget, J.: Szimbólumképzés a gyermekkorban. Gondolat Kiadó, Budapest, 1978. Ranschburg J.: Félelem, harag, agresszió. Tankönyvkiadó, Budapest, 1977. Vajda Zs.: A gyermek pszichológiai fejlődése. Helikon Kiadó, 1999.
A fejlődéslélektan alapkérdései Hogyan fejlődik, vagyis milyen testi és pszichológiai változásokon megy keresztül az ember, milyen (külső és belső hatások) tényezők befolyásolják a viselkedését fogantatásától a haláláig? Célja: „A fejlődés folyamatának érthetővé, előre jelezhetővé, alakíthatóvá tétele”; „A fejlődéspszichológusok … tudásukat az egészséges fejlődés előmozdítása érdekében alkalmazzák.” (Cole 29)
A fejlődéslélektan alapkérdései Folyamatos vagy szakaszos fejlődés? Hogyan hat egymásra az öröklés és a környezet a fejlődés előidézésben? Hogyan alakulnak ki az adott emberre jellemző, viszonylag állandó jellemvonások, melyek megkülönböztetik másoktól? A fejlődés forrásai: zárt genetikai program, avagy a külső környezet hajtóereje; univerzális-e a fejlődés, avagy a kultúrafüggő; nature – nurture (ösztönös, velünk született- tanult)
Történeti bevezetés „A pszichológiának hosszú múltja, de rövid története van.” Ebbinghaus Szókratész (i.e. 469-399) Az erkölcs nem tanítható meg az egyénnek Platón (i.e. 427-347) A lélek 3 része: ész –szellem–ét/vágy Arisztotelész (i.e. 384-322) psyche 3 fajtája: vegetatív, szenzitív és racionális Thomas Hobbes (1588-1677) „… az emberi elmében nem bukkanhat fel olyan képzet, amely eredetileg részben vagy egészben ne az érzékszervekben keletkezett volna…” John Locke (1632-1704) 1693 Néhány gondolat az oktatással kapcsolatban „tabula rasa”
Történeti bevezetés Baruch (Benedictus)Spinoza (1632-1677) Minden ténykedésünket, legyen az mentális vagy fizikai, korábbi okok határozzák meg. Jean-Jacques Rousseau (1712-1778) 1762 Emil, avagy a nevelésről Johann, Friedrich Herbart (1776-1841) Az új információ összekapcsolása egy korábbival segíti a tanulást. Charles Darwin (1809-1882) 1859 A fajok eredete 1877 Egy csecsemő életrajzi vázlata Francis Galton (1822-1911) „nature-nurture” öröklött-tanult „Nature mindaz, amit az ember magával hoz a világra, és nurture minden hatás mely születése után éri őt” 1874 ikervizsgálatok Wilhelm Maximilien Wundt (1832-1920) 1879 Lipcse A tudományos pszichológia kezdete Hermann Ebbinghaus (1850-1909) magasabb rendű mentális folyamatok kísérleti vizsgálata
Történeti bevezetés Granville Stanley Hall (1844-1924) 1892 Amerikai Pszichológiai Szövetség megalakítása Gyermekkutatási Társaság megalakítása 1883 A gyermeki tudat tartalmai 1904 Serdülőkor… 2 kötetes könyv John Watson (1878-1958) Albert kondicionált félelem „Adjatok egy tucat egészséges gyermeket, s engedjétek, hogy én alakítsam ki azt a világot, amelyben felnevelem őket, és garantálom, hogy a véletlenszerűen kiválasztott gyerekekből olyan szakembert nevelek, amilyet akarok —orvost, jogászt, művészt, kereskedőt, sőt koldust vagy tolvajt is akár!”
A pszichikum fejlődésének törvényei plaszticitás-képlékenység, formálhatóság minél fiatalabb, annál inkább érvényesül szerkezet és funkció egysége – belső alapok és külső hatások egysége: amire nem érett, nem taníthatom meg, túlerőltetés, kritikus periódus aktivitás tevékenységvágy; kékfestő színfelismerése; transzfer- egyik területről egy másikra áttehető a tudás koegzisztencia- a különböző területek között egyénen belül is lehetnek eltérések Direkt és indirekt kölcsönhatások
Fejlődés (vö: alapkérdések) időben végbemenő változás, folyamat Folyamatos fejlődés: mennyiségi változások pl.: szókincs a mennyiségi növekedést, bővülést új minőség megjelenése váltja fel szakaszok Szakaszos fejlődés: minőségileg új kialakulása a szakaszhatár: az átmenet közel azonos időben, (általában) ugyanabban a sorrendben, egyszerre több területen jelentkezik. A legtöbb pszichológus vmilyen általa vizsgált szempontból szakaszokra osztja a fejlődést. (pl.: Freud pszichoszexuális szakaszai)
ÉRÉS és TANULÁS avagy Mi idézi elő a változást? Érés: „Szervi alapon létrejövő képességgyarapodás” (Vajda) veleszületetten meghatározott, a környezeti hatásoktól viszonylag független. Pl.: Méhen belüli fejl., mozgásfejlődés Elmarad valamilyen környezeti hatás a kritikus vagy a szenzitív periódusban károsodás (Itard) Gyakorlás: némileg gyorsít/hat/ja a fejlődést. érés (biológiai túlsúly) - tanulás (környezeti túlsúly) Tanulás: döntően a környezet ingereitől függő tartós változás előidéző folyamat” (Vajda)
Waddington fejlődési modellje (1957) Tájkép: lefelé guruló golyó (=fejlődő élőlény) elágazási pontok = választási lehetőségek minél előrehaladottabb a fejlődés annál nehezebb áttérni egy másik ágra. A golyó csatornájának mélysége attól is függ, hogy miről van szó
Környezeti hatások és/vagy biológiai tényezők?!? Ikerkutatások: egypetéjű külön nevelkedő ikrek Örökbe fogadó családoknál együtt nevelkedő genetikailag nem testvérek Ugyanaz a család minden tagja számára más-más környezet: születési sorrend, távolság a testvérek között nem temperamentum betegségek, balesetek stb.
Fejlődéslélektani adatgyűjtés önbeszámolók (torzíthatnak) önmegfigyelés = introspekció természetes megfigyelések előre összeállított szempontsor; alkotások megfigyelése, elemzése exploráció = kikérdezés, pl.: anamnézis felvétele
ANAMNÉZIS Családi körülmények Kik élnek együtt Szülők életkora, foglalkozása Testvérek száma, testvérsorban hely Anyagi és lakás körülmény A gyermekre ható személyek és közösségek Történt-e ebben változás
A gyermek fejlődése Az anya egészségi és pszichés állapota a terhesség alatt Akarták-e a gyermeket Az anya életmódja a terhesség alatt Időre született-e? Szülés körülményei Születési adatok
Újszülött és csecsemőkor Szopott-e? Ha igen, mennyi ideig? jó evő, alvó volt-e? Napi ritmust könnyen felvette-e? Betegségek kórházi kezelések, érte-e baleset? (minden életkorban kérdés) Mozgás fejlődés
További fejlődés Mozgás fejlődés (állás, járás, kúszott-e) Milyen ügyes a mozgása? Beszédfejlődés, szavak, mondatok Jellemzés, akarat (dackorszak) Közösségbe beilleszkedés Társakhoz kapcsolat,szívesen játszik-e velük Kedvelt tevékenységek, elfoglaltságok
Család nevelési elvei Egyetértés van-e a szülők között, miben nem? Mivel hatnak a gyerekre, jutalmazás-büntetés rendszere Konkrét példák Önállóságra nevelés hogy zajlott, mit jelent nekik Napirend Kapcsolat az óvodával, iskolával Jellemzések, változások Van-e nevelési probléma?
Egyéb Amit a szülő még fontosnak tart közölni…. Az anamnézis készítő véleménye: a körülményekről az összhangról Javaslatok, meglátások
Fejlődéslélektan adatgyűjtés folyt. tesztek: intelligencia-, speciális képesség vizsgáló, projekciós tesztek… kísérletek kísérleti és kontroll csoport statisztikai feldolgozás Longitudinális és keresztmetszeti vizsgálatok
Longitudinális és keresztmetszeti vizsgálatok nehézségei Hosszmetszet: túl hosszú ideig tart, költséges, abbamarad a kutatás, eltűnnek a vizsgálati alanyoktorzulnak az eredmények; a jelentős gazdasági, társadalmi hatások is torzíthatják az eredményt Keresztmetszet: A fejlődést, a változást becsüljük, mert nem ugyanazon egyedről van szó. a jelentős gazdasági, társadalmi hatások itt is torzíthatják az eredményt.