A kommunikációs folyamat funkciói és tényezői Összeállította:Dóber Valéria
Mi a kommunikáció? A kommunikáció: latin eredetű szó; jelentése: közzététel, teljesítés, megadás, a gondolat közlése a hallgatóval Értelmezése: tájékoztatás, gondolatok közlése, cseréje, Mi az emberi kommunikációról beszélünk, de létezik kommunikáció, gondolatcsere más élőlények, illetve emberek élőlények; de emberek és gépek között is
A kommunikáció folyamata Háttere: a valóság, a konkrét beszédhelyzet Üzenet Csatorna kód Kapcsolat A kommunikáció folyamata
A kommunikáció folyamata, tényezői 1. Minden olyan folyamatot, amelyben legalább két résztvevő van, s valamilyen jelrendszer segítségével egymással közölnek valamilyen információt kommunikációnak nevezünk A kommunikációs folyamat tényezői: 1. feladó (beszélő, adó) – az egyik résztvevő, aki közöl valamilyen információt, üzenetet küld a címzettnek
A kommunikáció folyamata, tényezői 2. 2. vevő (címzett, befogadó, hallgató) – aki az üzenetet fogadja, értelmezi, ha módjában áll válaszol rá, így kölcsönös szerepváltás zajlik adó és vevő között 3. üzenet – maga a közlés, annak aktuális tartalma, az információ, amelynek „cseréje” éppen zajlik adó és vevő között 4. kód – az üzenetet kifejező összefüggő jelek csoportja. A kommunikáció csak akkor sikeres, ha a résztvevő mindegyike ismeri a kód jelentését (közös nyelv, jelrendszer)
A kommunikáció folyamata, tényezői 3. A kommunikációs folyamatban résztvevők nyelvi (verbális) és nem nyelvi (nonverbális = metakommunikációs=gesztusnyelv) jeleket, jelrendszereket is használnak 5. Csatorna – amely módon eljut az üzenet a címzetthez (a telefonbeszélgetés pl. hallható, a tapintás érezhető, a levél látható stb.)
A kommunikáció folyamata, tényezői 4. 6. valóság – közös előismeret, közös előzmények megfelelő tudás, tájékozottság Az üzenetet mindig ott és akkor, egy adott beszédhelyzetben, szövegkörnyezetben kell értelmezni; így a jelentés többrétegű
A kommunikáció célja, típusai 1. 1. Tájékoztatás – az adó valamit közöl a címzettel (főleg kijelentő mondatok) 2. Kifejezés – érzelem, hangulat, lélekállapot is kifejezésre jut (főleg felkiáltó, óhajtó mondatok) 3. Felhívás – az adó cselekvésre akarja késztetni a címzettet, felszólít (főleg felszólító mondatok)
A kommunikáció célja, típusai 2. 4. Kapcsolatteremtés, kapcsolatfenntartás, kapcsolatzárás – köszönés, megszólítás, kérdés, búcsúzás 5. Esztétikai szerep – az üzenettel gyönyörködtetni is akar a beszélő A kommunikáció funkciói általában együtt vannak jelen, együttesen hatnak. Mindig a kommunikáció céljától függ, melyik szerep kerül előtérbe
A kommunikáció típusai 1. irányultsága szerint lehet A, egyirányú – nincs mód a vevő számára a visszajelzésre pl.:előadás, televízió hírek, könyvolvasás stb. B, kétirányú – a beszélő és a hallgató állandóan szerepet cserél 2. a kommunikációs partnerek jelenléte alapján A, közvetlen – az adó és a vevő egy helyen egy időben van jelen B, közvetett – nem egy térben és időben zajlik