Kordás László december Társadalmi Párbeszéd Központ

Előzmények  december Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) létrehozása  1990 az OÉT-ből létrejön az Érdekegyeztető Tanács (ÉT)  Országos Munkaügyi Tanács (OMT)  2002 OÉT újjáalakulása (Ágazati, bipartit párbeszéd fejletlen - hiányoznak az intézmények - akadály az EU fórumrendszerébe történő bekapcsolódásnak)

Az ágazati párbeszéd intézményrendszerének kialakulása  2000 november Gazdasági Minisztérium döntés PHARE projektről, átfogó ágazati paritásos rendszer létrehozása,  2002 május Magyar Köztársaság, Dán Munkaerőpiaci Hatóság „Partnerségi ikerprogram”,  2003 március a kormány „Biztosítja az Ágazati Párbeszéd Bizottságok (ÁPB) működésének jogi -, pénzügyi feltételeit, intézményi, működteti az Ágazati Tanács Titkárságát.” (2004. január 15-től ÁPBT.)

A Társadalmi Párbeszéd Központ (TPK) felállítása  2003 nyara FMM előterjesztés a kormánynak Intézményi keretet biztosító TPK létrehozása az ÁPB-k tevékenységéhez, (forráshiány, döntés nem)  2003 szeptember FMM kezdeményezésre OFA Kuratórium – OÉT döntés esetén – képes és kész a TPK befogadására  2003 november FMM program Ágazati Párbeszéd Központ  2006 november SZMM döntés január 1-től Társadalmi Párbeszéd Központ felállítása

A Társadalmi Párbeszéd Központ szervezete  A Foglalkoztatási és Szociális Hivatalba (FSZH) integrált szervezet  A TPK szervezete Társadalmi Párbeszéd Központ Ágazati Párbeszéd Központ (ÁPK) Ágazati Párbeszéd Titkárság Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat (MKDSZ)  Fő feladat az ágazati párbeszéd megerősítése (szakértői bázis és háttér, adatbázis, információ, képzés, konferencia) a szociális partnerek nemzetközi kapcsolatai fejlesztésének elősegítése, a munkaügyi kapcsolatok ágazati szintjének, a párbeszéd kultúrájának fejlesztése.

Társadalmi Párbeszéd Központ feladatai Az OÉT az ÁPB-k és az MKDSZ működésének segítése. A.) Az OÉT tekintetében:  a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseleteinek, az EU Tagállamként Működés Programjából adódó feladatai ellátásának támogatása, megerősítése,  a szociális partnerek szakértői munkaügyi kapcsolatai posztgraduális képzésének támogatása,  a programok, a feladatok ellátásának finanszírozását biztosító költségvetési terv elkészítése,  a támogatási program tervezése, a programok dokumentációjának előkészítése,  a programok megvalósulásának nyomon követése.

Társadalmi Párbeszéd Központ feladatai B.) Az ÁPB-k tekintetében:  a szociális (bipartit) párbeszéd interakciós folyamatának segítése,  a konzultációs (tripartit) együttműködés megteremtésében történő kezdeményezés (tárcák, tárcafelelősök),  az Európai Unióban meglévő ágazati szociális párbeszéd és konzultáció szakmai támogatása,  az ágazatok hazai képviselői bekapcsolásának segítése az európai ágazati párbeszédbe,  az európai mintára felállítandó Kapcsolattartó Fórum – ágazatok közötti információcsere fóruma – létrehozása,  a saját kezdeményezésű megállapodások elősegítése.

Társadalmi Párbeszéd Központ feladatai C.) Az MKDSZ tekintetében:  intézményes, szervezett, állandósult kapcsolat kialakítása az MKDSZ és az ÁPB-k között,  az MKDSZ tevékenységének megismertetése a vállalkozások körében,  az eredményes közvetítések nyilvánosságának biztosítása,  az MKDSZ ügyfélkörének bővítése, tevékenységi körének növelése (pl. jogviták terén),  a közvetítői tapasztalatok figyelembevétele a rendezett munkaügyi kapcsolatokat elősegítő jogszabályoknál.

Integrálódás az európai párbeszéd rendszerébe Négy évtizedes múlt, jelenlegi formában a Bizottság május 20-i határozata alapján. Két közösségi dokumentum: 1. Szociálpolitikai menetrend központi eleme a munkaügyi kapcsolatok minőségének javítása 2. Az Európai Bizottság Közleménye az európai szociális párbeszéd az innováció, a változások mozgatórugója két cél: a) minél több témakörben tárgyalás és megállapodás b) gyakorlati, kézzelfogható eredmények a lisszaboni stratégia megvalósítása érdekében.

Köszönöm a figyelmet!