Erdő- és fagazdálkodás 3. előadás Az erdőgazdálkodás

Az erdő ökológiai jelentősége Természethez közel álló állapot Kiegyensúlyozott rendszer, ökoszisztéma Környezeti tényezők, növény- és állattársulások közötti kölcsönhatások A természetes környezet meghatározó eleme

Az erdő ökológiai jelentősége összefügg A szervesanyag-termelésével, azaz szénlekötéssel A termőhely termőképességének fenntartásával

Emberi beavatkozás Az erdő használata, a megújulás gondoskodása nélkül Az erdő kizsákmányolása A termőhely elszegényedése Degradáció Az erdő tudatos használata Az ökológiai jelentőség felismerése Tervszerű erdőgazdálkodás

Az erdőgazdálkodás multifunkcionális feladatai Termelési funkciók Faalapanyag biztosítása Megélhetést biztosító anyagi feltételek megteremtése Fatermékek előállítása Munkahely biztosítása Védelmi funkciók Természetes vízkészletek védelme (mennyiség, minőség) Talajvédelem (termőerő, erózió)

Klímavédelem (lokális, regionális) Biotóp- és fajvédelem Tájvédelem (esztétika, sokféleség, stb.) Rekreációs funkció Egészségmegőrzés Pihenés, kikapcsolódás

A tartamos erdőgazdálkodás Eredeti cél a fakitermelés; és az erdőterület tartamos biztosítása. Tovább fejlesztés (1992, Rio Környezeti Konf.) az erdők területének és javainak hasznosítása a biológiai sokféleség és produktivitás; a felújuló képesség; a vitalitás; az ökológiai, gazdasági és szociális funkciók teljesülnek.

Termőhely-értékelés Az erdő, mint életközösség, függ a természeti tényezőktől; klíma hidrológiai viszonyok talaj az emberi beavatkozásoktól. Termőhely fatermőképessége

Termőhelyi tényezők Éghajlat elemek átlaga, szélsőségei hőmérséklet csapadék légnedvesség az erdő számára legkedvezőtlenebb időszak júliusi 14 órai légnedvesség + tényezők (tengerszint feletti magasság, kitettség, domborzat, stb) Erdőtársulások, klímakategóriák

Bükkös klíma klímajelző fafaj: Bükk hegy és dombvidékek 58% páratartalom csapadék 750mm felett eredeti társulás: bükkös Gyertyános-tölgyes klíma klímajelző fafaj: Gyetyán dombvidékek 53-58% páratartalom csapadék 650mm felett eredeti társulások: Gy-KTT, Gy-KST, Gy-Cs

Kocsánytalan tölgyes, ill. cseres klíma klímajelző fafaj: KTT és Cser dombvidékek és a Nagyalföld északi pereme 48-52% páratartalom csapadék 600mm eredeti társulás: tölgyesek Erdőssztyepp klíma klímajelző fafaj: - alföldek klímája 48% alatti páratartalom csapadék 550mm eredeti társulások: -

Magyarország erdőterületei klímák szerint

Magyarország erdőterületei klímák szerint

Termőhelyi tényezők Hidrológia A hidrológiai adottság a közvetlen csapadéktól és a talaj vízkapacitásától független. Többlet vízhatástól független Vízigény csak a termőrétegben visszatartott vízből. Változó vízellátású Vagy sok, vagy kevés víz. Időszakos víztöbblet a felszín közelében található.

Szivárgó vizű A felső szintben leszivárgó víz többletként jelentkezik. Dombvidékre és hegyvidékre jellemző. Időszakos vízhatású Átmenet a többlet vízhatástól független és az állandó vízhatású termőhelyek között. Tavaszi víztöbblet talajvízből és hullámterek. Állandó vízhatású A tenyészidőszak nagy részében rendelkezésre áll a szabadvíz.

Felszínig nedves A talaj fizikai és kémiai tulajdonságai hatására bő vízellátás. Árterek mély fekvésű területei.

Hidrológiai viszonyok

Termőhelyi tényezők Talaj A termőhely legismertebb tényezője. Szervesanyagképzés legfontosabb befolyásoló tényezője. Termőhely termőereje. Genetikai talajtípus A talaj tulajdonságainak összefoglalója, a környezeti tényezők összhatása fejeződik ki benne. 9 főtípus, 43 típus

Váztalajok Víz, levegő, tápanyag ellátottság gyenge. Termőréteg vékony. Alacsony termőképesség. Üledék és hordalék talajok Hordalék tápanyagutánpótlás. Értékük változó. Nagy termőerő. Sötét színű erdőtalajok Ca-ban gazdag. Levegő- és tápanyaggazdálkodás jó.

Vízgazdálkodás gyenge. Termőképesség jó. Barna erdőtalajok Víz, levegő, tápanyag ellátottság gyenge. Gyors humuszbomlás. Nagy termőerő. Legfontosabb talajtípus. Csernozjom talajok Levegő- és tápanyaggazdálkodás jó. Humuszban gazdag felső szint. Vízgazdálkodás változó. Termőerő közepes.

Szikes talajok Víz, levegő, tápanyag ellátottság gyenge, vagy rossz. Fásításra alkalmatlan. Réti talajok Bő nedvesség, kevés levegő. Kis szervesanyagtartalom. Fásításra nem alkalmas, de nemes nyár ültetvényeknek jó. Láptalajok Sok víz. Erdősítésük nehéz.

Mocsári és ártéri erdők talajai Az erdő és a víz együttes hatása. Átmeneti típus. Vízgazdálkodás jó, de levegőtlen. Tápanyagban gazdag. Termőerő jó.

Genetikai talajtípusok

Magyarország genetikai talajtípusai

Klíma adottságokkal együtt kell értékelni. Termőhelyi tényezők Termőréteg A talajnak az a része, amelyet a gyökerek megfelelő víz, levegő és tápanyag ellátottságnál hasznosítani tudnak. Klíma adottságokkal együtt kell értékelni. Termőréteg mélység B, Gy-T klíma KTT, ESZTY klíma Igen sekély – 20 cm – 40 cm Sekély 20 – 40 cm 40 – 60 cm Közepes mélységű 60 – 90 cm Mély 60 – 100 cm 90 – 140 cm Igen mély 100 cm – 140 cm –

Termőhelytípus változatok elkülönítése Mechanikai összetétel Termőhelyi tényezők Fizikai talajféleség Termőhelytípus változatok elkülönítése Mechanikai összetétel Törmelékes talajok Víz- és tápanyaggazdálkodás gyenge Durva homok Vízgazdálkodás gyenge, levegőzöttség jó Humuszbomlás gyors Homok

Víztartó képesség jó, tápanyagtárolás jó Agyag Vályog Víztartó képesség jó, tápanyagtárolás jó Levegőzése megfelelő, humuszbomlás jó Agyag Víztartó képesség nagy, tápanyagfeltárás kedvezőtlen, humuszbomlás lassú Nehéz agyag Víztartó képesség nagy, tápanyag-megkötés igen nagy, humuszbomlás lassú, levegőzés rossz

Köszönöm a figyelmet!