Pedagógiai kutatás -kötelező tantárgy II. év, távoktatás Előadó: Szabó-Thalmeiner Noémi szabothnoemi@yahoo.com Tel: 0722 550443

Mire jó a kutatás? Hallgatónak: lehetséges szakdolgozat téma. Tanítónak: különböző problémahelyzetek feltárására, kutatására, kísérletek lebonyolítására.

A pedagógiai kutatás tárgya A személyiség fejlesztése során érvényesülő törvényszerűségek feltárása.

A pedagógiai kutatás célja Az oktatás eredményessé tétele

A pedagógiai jelenségek nehezen mérhetők, mert: Komplexek, bonyolultak Nehezen figyelhetők meg Állandóan változik, módosul a pedagógiai konstelláció Nehezen ismételhetőek meg.

A pedagógiai kutatás folyamata A kutatási probléma kiválasztása, meghatározása. A témára vonatkozó szakirodalom áttekintése. A kutatás hipotéziseinek megfogalmazása. Kutatási stratégiák, módszerek, eszközök kiválasztása. A vizsgálni kívánt minta kiválasztása A kutatás végrehajtása. Az adatok elemzése, általánosítások megfogalmazása. A kutatás eredményeinek publikálása.

A kutatási probléma Egy olyan kérdés, melyre a kutatás során választ keresünk.

A kutatási probléma kiválasztása Spontán felmerülés: a gyakorlatban merül fel egy nehézség. A kutató választja ki: A gyakorlati munkából (pl. egy jelenség okainak vizsgálata) Elméleti tételek (pl. hogyan alkalmazzam a megerősítést a nevelés folyamatában). Szakirodalom (nyitva hagyott kérdések, ellentmondó eredmények vizsgálata).

A kutatási probléma értékelése Hozzájárul-e a pedagógiai elmélet ismeretanyagához? Van-e gyakorlati haszna? Fejlődik-e a kutatás metodikája? Vezet-e újabb kutatásokhoz? Időszerű-e a téma? Kutatható-e a probléma? Megfelel-e a téma a kutatónak?

A kutatási probléma megfogalmazása Kérdés, mely a változók helyzetének, állapotának, illetve két vagy több változó kapcsolatának, összefüggésének feltárására irányul. Tartalmazza a populációt, melyre kiterjesztjük a kutatást. Ne legyen se túl tág, se túl szűk.

Változó: a pedagógiai folyamat különböző összetevőinek jellemzői A – miben fejezzük ki? Kategorikus (minőségi) (pl. nem: nő/férfi) Mért (mennyiségi): értékeket kapcsolunk hozzá (pl. életkor) B – mire vonatkoznak? Személyes változók (az emberek tulajdonságaira vonatkozik) Szituatív változók (a környezetre vonatkoznak) C – kutatásban betöltött szerepük szerint: Független – a kutató választja ki Függő -a független változó hat az alakulására Külsődleges változó (konstans változók) – hatásukat ki kell szűrni. D – a pedagógiai folyamatban betöltött helyük alapján Előzményváltozók (pl. nem, felkészültség, stb.) Folyamatváltozók (a vizsgált folyamat sajátosságai, pl. a tanárok eszközei) Eredményváltozók (a folyamat eredményei)

2. Szakirodalom áttekintése Folyamat: Tájékozódás Jegyzetelés Az olvasottak kritikus elemzése Közben: bibliográfia összeállítása Pl. Szerző neve, kiadás éve: Könyv/tanulmány címe, Kiadó neve, kiadás helye

3.Hipotézisek megfogalmazása A hipotézis egy olyan kijelentés, amely a kutató feltételezéseit fejezi ki a problémában szereplő változókra, azok kapcsolatára vonatkozóan. A kutatás megkezdése előtt fogalmazzuk meg őket, hiszen vezérfonal a kutatás során.

A jó hipotézissel szemben támasztható követelmények: Magyarázó erővel kell rendelkeznie. A változók kapcsolatát jelölje ítélet formájában. Egyértelműen igazolható, vagy elvethető Igazolása vagy elvetése megvalósítható módszereket, eljárásokat, technikákat igényeljen. Világos, egyértelmű, operatív terminusokban legyen megfogalmazva (ne használjunk túl általános megfogalmazásokat) Támaszkodnia kell a meglévő ismeretekre. A lehető legegyszerűbben, legtömörebben fogalmazzuk meg őket. He túl bonyolult lenne a hipotézis, alhipotéziseket fogalmazunk meg. A hipotézisek összességének választ kell adnia a kiinduló problémára.

A hipotézis megfogalmazásának módja: Null-hipotézis: nincs összefüggés a változók között Alternatív, irány nélküli hipotézis: összefüggést feltételezünk a változók között, de nem adjuk meg az irányt. Alternatív, irányt is jelölő hipotézis: megjelöljük a változók feltételezett kapcsolatának irányát is.

4. Kutatási stratégiák Deduktív: meglévő tudományos tapasztalatokból indulunk ki Induktív: a valóságból indulunk ki Leíró (a pedagógiai valóság egy területét írjuk le) Összefüggésfeltáró (különböző tényezők egymásrahatását vizsgáljuk) Kísérleti (a független változókat mi idézzük elő, mi változtatjuk meg)

A kutatás módszerei, eszközei Feltáró módszerek: Eszközei: Dokumentumelemzés Megfigyelés szempontrendszer Kikérdezés Szóbeli interjúterv Írásbeli kérdőív, attitűdskála Szociometriai felmérés Tudásmérés Pszichológiai vizsgáló eljárások Feldolgozó módszerek: Statisztikai módszerek Minőségi elemzés Metapedagógiai eljárások

5. Minta és mintavétel Alapsokaság = Populáció: Minta: közös, megfigyelhető jellemzőkkel rendelkező személyek, akikre ki akarjuk terjeszteni a kutatás eredményeit. Minta: Az alapsokaság alcsoportja. Kellően nagy. Főbb tulajdonságaiban tükröznie kell a populáció tulajdonságait.

Reprezentatív minta kiválasztása Pontosan körülhatároljuk a populációt. Leírjuk a populáció főbb tulajdonságait. Kiválasztjuk a főbb reprezentatív egységeket. Kiválasztjuk a megfelelő nagyságú mintát.

A minta nagysága függ: Az eredmények fontosságától. A vizsgált tényezők erősségétől (pl. új tananyag). A populáció sajátosságaitól (homogén – kisebb minta, heterogén – nagyobb minta) Az elemzett változók számától. A kutatás módszereinek sajátosságaitól. Gazdasági szempont (a még megfelelő legkisebb mintát választjuk ki).

Mintavételi eljárások Véletlen mintavétel Egyszerű – mindenkinek egyforma esélye van bekerülni a mintába. Csoportosított véletlen mintavétel (a csoportot és azon belül az egyéneket véletlenül választjuk ki). Mechanikus – pl. minden 5. személy. Rétegzett mintavétel Ismerjük a populáció jellemzőit és a lényeges szempontokat (pl. foglalkozás, nem szerint és azon belül véletlenül választjuk ki a vizsgálati személyeket.

A kutatások típusai Alapkutatás – új ismeretek szerzése a meglévő elméletek továbbfejlesztése érdekében, Alkalmazott kutatás – elméleti tételek gyakorlatban való vizsgálata (pl. oktatási módszerek kipróbálása) Akciókutatás – egy konkrét probléma megoldása egy adott közegben (pl. iskolakísérletek) Tantervi program, vagy értékelés (pl. tankönyvcsomagok hatékonyságának vizsgálata) Mérés – teljesítménytesztek, „monitor” vizsgálatok.

A kutatás etikai kérdései a kutatás résztvevőivel szemben: A résztvevők kockázatát minimálisra csökkenteni. Óvja a résztvevők biztonságát, jogait (anonimitás) Rendszeresen felülvizsgálja a kísérlet hatásait. Előzetesen megszerezni a résztvevők tudatos egyetértését. Őszinte kapcsolat a résztvevőkkel. Takarékoskodni a résztvevők idejével.

Vétségek a tudós társadalommal szemben Más szellemi értékeinek eltulajdonítása. Kutatási adatok torzítása, az adatok hamis értelmezése. Hipotézisek utólagos megfogalmazása. Káros gyakorlatra vonatkozó terhelő adatok elhallgatása. Az adatok félreértelmezésének elősegítése.

Jó munkát és kutakodást kívánok! Feladat! Saját pedagógiai kutatás elvégzése, amennyiben megoldható, párban. Jó munkát és kutakodást kívánok! Elérhetőségem: szabothnoemi@yahoo.com Tel: 0722-550 443

Köszönöm a figyelmet!