Az alapellátás feladatai és lehetőségei a dohányzás prevenciójában és a leszoktatásban Dr. Márton Hajnalka DEOEC, Családorvosi Tanszék

A dohányzás a betegségek és a halálozás első számú megelőzhető oka 1/SGR/p 4-8/Table 1.1; p 860/Table 7.3 Az első 3 dohányzással összefüggő halálok Tüdőrák Ischaemiás szívbetegség COPD 2/Roman pg 91 abstract 3/Willigendael pg 1158 abstract Légzőszervi COPD Pneumonia Rossz asztmakontroll Egyéb Nemkívánatos sebészeti következmények/sebgyógyulás Csípőtáji törések Csontritkulás Cataracta Peptikus fekélybetegség Rák Tüdő Szájüregi/garat Nyelőcső Gége Hasnyálmirigy Gyomor Húgyhólyag Vese Leukémia (AML, ALL, CLL) Méhnyak Fő információ A dohányzás számos cardiovascularis, légzőszervi, reprodukciós és egyéb kórkép, valamint többféle rosszindulatú daganat kialakulásával hozható oki kapcsolatba. Az első 3 dohányzással összefüggő halálok sorrendben a tüdőrák, ischaemiás szívbetegség és a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD). Háttér Az Egyesült Államok tiszti főorvosa az aktív dohányzás egészségügyi hatásairól szóló 2004. évi jelentésében a dohányzás és az egyes betegségek, valamint a halálozás közötti tényszerű ok-okozati kapcsolatra koncentrál. A kutatások szerint – összegzi a jelentés – számos súlyos állapot - köztük cardiovascularis, légzőszervi, reproduktív és egyéb rendellenességek, valamint a test különböző részein, illetve szerveiben megjelenő rosszindulatú daganatok - kiváltó oka a dohányzás. A tüdőrák és egyéb légzőszervi megbetegedések széles körben ismert következményein túl, a dohányzás különféle egyéb megbetegedések kialakulásában is oki szerepet játszik, mint pl. a csontritkulás, szürkehályog, hólyagrák és csökkent termékenység.1 Más vizsgálatok a dohányzás és a vascularis dementia2 valamint a perifériás érbetegség közötti oki kapcsolatra mutattak rá.3 Ezek a állapotok a fiatal és a középkorú dohányosokat is érinthetik, és általában a dohányos életkorával együtt a dohányzás által okozott megbetegedések gyakorisága is növekszik.1 Ezen megbetegedések halálozása jelentős. A becslések szerint 2000-ben 4,83 milliónyi ember halt meg idő előtt a világon a dohányzással összefüggésbe hozható okok miatt. A dohányzásra visszavezethető leggyakoribb halálokok a cardiovascularis betegségek (1,69 millió haláleset), a COPD (0,96 millió haláleset) és tüdőrák (0,85 millió haláleset).4 Az Egyesült Államokban 1995-1999 között a 3 leggyakoribb halálok, amely a dohányzásra vezethető vissza: tüdő-, légcső- és hörgőrák (n  152,900 évente), ischaemiás szívbetegség (n 481,600 évente), és COPD (n  82,500 évente).1 Referenciák: 1. US Department of Health and Human Services. The Health Consequences of Smoking. A Report of the Surgeon General. Atlanta, Ga: Department of Health and Human Services, Centers for Disease Control and Prevention, National Center for Chronic Disease Prevention and Health Promotion, Office on Smoking and Health; 2004. 2. Roman GC. Vascular dementia prevention: a risk factor analysis. Cerebrovasc Dis. 2005;20(Suppl 2):91–100. 3. Willigendael EM, Teijink JA, Bartelink ML, et al. Influence of smoking on incidence and prevalence of peripheral arterial disease. J Vasc Surg. 2004;40:1158–1165. 4. Ezzati M, Lopez AD. Regional, disease specific patterns of smoking-attributable mortality in 2000. Tobacco Control. 2004;13:388–395. 1/SGR/p. iii/¶3,4,5,6; p. 4-8/Table 1.1 Cardiovascularis Ischaemiás szívbetegség Stroke – Vascularis dementia Perifériás érbetegség Hasi aorta aneurysma Reprodukció Alacsony születési súly Terhességi komplikációk Csökkent termékenység Hirtelen csecsemőhalál 2/Roman pg 91 abstract 3/Willigendael pg 1158 abstract 4/Ezzati/p. 388/Abstract

A dohányosok átlagosan 10 évvel fiatalabban halnak meg 1/Doll/p. 6/Figure 3; col 1/¶2 Nem dohányos orvosok % 97 100 91 Dohányos orvosok 81 94 80 81 59 60 59 túlélők aránya 35 éves kortól 40 10 év Key Point Among male physicians in the United Kingdom, current cigarette smokers died an average of 10 years earlier than lifelong nonsmokers. Background This prospective study by Doll and colleagues, used periodically mailed questionnaires to investigate the impact of smoking and of quitting smoking, on the overall mortality of 34,439 male doctors in the United Kingdom from 1951 to 2001. Survival curves for percentage survival from age 35 years for male physicians born in 1900–1930 revealed a 10-year shift in overall survival for those who continued smoking cigarettes vs lifelong nonsmokers. This means that, on average, participants who never smoked lived 10 years longer than those who were current smokers. By age 70 years, 81% of lifelong nonsmokers were alive vs 59% of continuing cigarette smokers. A mortality rate of approximately 75% was reached at age 80 years for smokers, but was not reached until age 90 years for nonsmokers. Reference 1. Doll R, Peto R, Boreham J, Sutherland I. Mortality in relation to smoking: 50 years' observations on male British doctors. BMJ. 2004;328:1519–1527. 24 20 26 2 4 40 50 60 70 80 90 100 1/Doll/p. 1519/ abstract; col 2/¶3; p. 6/Figure 3; col 1/¶2 Életkor (évek) Doll R, és mtsai. BMJ. 2004;328:1519–1527.

Egyre többen halnak meg a dohányzás következtében Világszerte több embert öl meg a dohányzás, mint az AIDS, legális és illegális drogok használata, közlekedési balesetek, gyilkosságok és öngyilkosságok együttvéve.1 4.2 millió haláleset 2000-ben1 (~Sidney (Ausztrália) lakossága*2) 4.9 millió haláleset 2002-ben3 (~ Hamburg, /Németország/4; Manila5 Az életük végéig dohányzók felével a cigaretta végez1 Fő információ Világszerte minden évben milliók halnak meg a dohányzás és az azzal összefüggő betegségek miatt, és ez a szám emelkedik. A halálesetek azonos mértékben oszlanak meg a fejlett és a fejlődő országok között. Háttér Az egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint az életük végéig cigarettázók felével a dohányzás végez. A dohány több embert pusztít el, mint ahányan AIDS, a legális és illegális drogok, közlekedési balesetek, gyilkosságok és öngyilkosságok következtében együttvéve meghalnak.1 2000-ben összesen 4,2 millióan haltak meg dohányzás következtében, amely közelítőleg annyi, mint az ausztráliai Sydney lakossága.1,2 Ez a szám 2002-ben 4,9 millióra emelkedett, amely nagyjából a németországi Hamburg, a fülöp-szigeteki Manila és Philadelphia (Pennsylvania, USA) együttes lakosságának felel meg. 3-6 Jóllehet, a múltban a dohányzás számlájára írható mortalitás elsősorban az iparilag fejlett országokat érintette, 2002-ben már ugyanannyian haltak meg az iparilag fejlett országokban és a fejlődő országokban, mintegy 2,1-2,1 millióan. Az iparilag fejletlen országokban a dohányzás okozta mortalitás exponenciális növekedést mutat: az 1950. évi elhanyagolhatóan alacsony szinthez képest 1975-ben már 0,2 millióan, 2000-ben pedig már 2,1 millióan vesztették életüket a világ kevésbé fejlett országaiban. Az iparilag fejlett országokban 25 évenként 0,8 – 1 millióval emelkedett a dohányzással összefüggésbe hozható éves halálozás.1 Referenciák 1. Mackay J, Eriksen M. The Tobacco Atlas. Geneva, Switzerland: World Health Organization; 2002. 2. Australian Bureau of Statistics. Regional Population Growth. Available at: http://www.abs.gov.au/ausstats/abs@.nsf/Latestproducts/3218.0Media%20Release2004-05?. 3. World Health Organization. International treaty for tobacco control. 2005. Available at: http://www.who.int/features/2003/08/en. 4. Hamburg at a glance. Available at: http://international.hamburg.de/index.do?ok=18338&uk=18362 . 5. Manila the city to see. Manila government. Available at: http://www.manila.gov.ph/population.htm. 6. U.S. Census Bureau. Population of Philadelphia, Pennsylvania. Available at: http://factfinder.census.gov/servlet/SAFFPopulation?_event=ChangeGeoContext&geo_id=16000US4260000&_geoContext=&_street=&_county=Philadelphia&_cityTown=Philadelphia&_state=04000US42&_zip=&_lang=en&_sse=on&ActiveGeoDiv=&_useEV=&pctxt=fph&pgsl=010&_submenuId=population_0&ds_name=null&_ci_nbr=null&qr_name=null&reg=null%3Anull&_keyword=&_industry= . 1/Mackay/p 36/ col 1/¶2 1. Mackay J, és mtsai. The Tobacco Atlas. World Health Organization; 2002. 2. Australian Bureau of Statistics. Regional Population Growth. elérhető: http://www.abs.gov.au/ausstats/abs@.nsf/Latestproducts/3218.0Media%20Release2004-05?. 3. WHO. International treaty for tobacco control. 2005. elérhető: http://www.who.int/features/2003/08/en. 4. Hamburg at a glance. elérhető: http://international.hamburg.de/index.do?ok=18338&uk=18362 . 5. Manila the city to see. Manila government. elérhető: http://www.manila.gov.ph/population.htm. 2/Australia BS/p 2/¶5;bullet 1 3/WHO/p 1/¶1 4/Hamburg web site/p 1/¶1. 5/Manila web site; p 1/¶1. 6/US Census/ Table 1/Mackay/p 36/ Figure

Magyarországi helyzetkép - 2006 A lakosság 33%-a dohányzik napi rendszerességgel1 A férfiak 41%-a, a nők 26%-a rendszeres dohányos1 A férfiak esetében lassú javulás figyelhető meg (1984-ben még 47%-uk dohányzott)2 A nők között folyamatos a dohányzók arányának emelkedése (1984-ben még 21% volt)2 1. ODE Dohányzás Monitor: Az Országos Dohányfüstmentes Egyesület Magyar Gallup Intézet támogatásával végzett monitoring vizsgálatai(2002-2004-2006) 2. Dr. Kovács Gábor - Dr. Vernes Réka: A háziorvos szerepe a dohányzás visszaszorításában – Medicus Universalis 38/4-5. 2005. szeptember-október 171-175

A dohányzás okozta halálozás Magyarországon Magyarországon 2000-ben 134700 halálesetből 28600 – azaz minden ötödik haláleset – közvetlenül a dohányzásnak volt tulajdonítható.1 A dohányzással összefüggő többlethalálozásból 17.800 (64%) a 35-69 éves korban fordult elő.1 Ezeknek az embereknek az életét a cigaretta átlagosan 21 évvel rövidítette meg.1 1. Országos Egészségfejlesztési Intézet – Dohányzás megelőzési és leszokást segítő programok – www.oefi.hu

Dohányzás a magyar fiatalok között Kipróbálta már a cigarettát 10 éves kora előtt szívta el első cigarettáját Rendszeresen dohányzik Összesen 70,7 (±3,2) 17,7 (±2,6) 33,1 Fiúk 71,4 (±3,6) 20,4 (±3,4) 33,5 Lányok 69,5 (±4,0) 14,6 (±2,7) 32,7 A Global Youth Tobacco Survey (GITS) – „Nemzetközi Ifjúsági Dohányzásfelmérés” egy világméretű kutatási projekt, melyet a WHO, az Amerikai Epidemiológiai és Prevenciós Központ (CDC) és az UNICEF kezdeményezett 1998-ban. Célja a fiatalok dohányzási szokásainak megismerése, és a fiatalok dohányzásának visszaszorítására irányuló tevékenységek hatékonyságának monitorozása. A GYTS kutatás eredményei szerint a 13-16 éveseknek 71 %-a kipróbálta már a dohányzást (a fiúk és lányok között nincs statisztikailag kimutatható különbség) és ezeknek a fiataloknak 18%-a ezt már 10 éves kora előtt megtette. A 2003-ban elvégzett Global Youth Tobacco Survey magyarországi eredményei szerint a 13-16 évesek közel harmada dohányzik rendszeresen1,,,(n=4484) 1. Global Youth Tobacco Survey 2003 – Hungary - National Report

A dohányzók kor- megoszlása (saját felmérés 2006) Alkalmanként Kipróbálta Rendszeresen Soha nem 10-13 2,3% 14,9% 0,8% 82,1% 14-16 10,1% 33,3% 5,3% 51,3% 17-18 15,4% 24,1% 27,2%

A dohányosok jelentős része fiatalon szokott rá a cigarettára - Magyarország A dohányosok háromnegyede már 18 éves korában vagy annál is korábban kezdett el rendszeresen dohányozni. A dohányzásra való rászokás és a családi/baráti környezetben lévő dohányosok száma között nagyon szoros az összefüggés. A mai dohányosok háromnegyede korán, 18 éves korában vagy hamarabb kezdett el dohányozni. Nagyrészük (41%) már 16 évesen dohányzott.1 ODE Dohányzás Monitor: Az Országos Dohányfüstmentes Egyesület Magyar Gallup Intézet támogatásával végzett monitoring vizsgálatai(2002-2004-2006)

Az első rágyújtás ideje (saját felmérés 2006.) n=450

A passzív dohányzás következményei “A passzív dohányzás nem pusztán csak kellemetlen. Egy súlyos egészségi kockázat, amely egyébként gyermekek és nemdohányzó felnőttek esetében is betegségek kialakulásához és korai halálhoz vezethet.” Az USA közegészségügyi szolgálatának vezetője, 06/061 A tüdőrák becsült kockázata 20%–30%-kal nő.1,2 Betegségeket okoz, illetve súlyosbít (pl., asztma, COPD és emphysema)2 25-30%-kal emelkedik a szívbetegségek kialakulásának a kockázata1 Fokozatosan nő a nem halálos kimenetelű akut infarktusok kockázata4 Fő információ A passzív dohányzás is komoly egészségügyi kockázatot jelent; fokozza a tüdőrák kockázatát és rontja a már meglévő légúti betegségeket, köztük az asztmát, a COPD-t és az emphysemát. Háttér A passzív dohányzás komoly egészségügyi kockázat. Az Egyesült Államok tiszti főorvosának 2006. évi jelentése szerint a passzív dohányzásnak nincs kockázatmentes szintje.1 Ennek a jelentésnek, illetve az Egészségügyi Világszervezetnek az adatai szerint a nemdohányzók passzív dohányzása 20-30%kal növeli meg a tüdőrák kockázatát. 1,2 Felnőtteknél a passzív dohányzás ronthatja a már meglévő légzőszervi megbetegedéseket, úgy mint az asztma, a COPD és az emphysema esetében.2 A környezeti dohányzás gyermekeknél az asztma exacerbációját válthatja ki, de okozhat középfülbetegséget, otitis mediát is.2,3 Évente mintegy 150-300 ezer hörghurut és tüdőgyulladás fordul elő csak az Egyesült Államokban, kizárólag a passzív dohányzás következtében.2 Egy 52 országra kiterjedő vizsgálat eredményei azt mutatták, hogy a passzív dohányzás növeli a nem végzetes kimenetelű szívinfarktusok kockázatát. A kockázat fokozatosan nő, és a legmarkánsabban azok között mutatható ki, akik sohasem dohányoztak, illetve akik korábban dohányoztak. A passzív dohányzással kapcsolatos átlagos kockázat 15,4% volt a korábban sohasem dohányzók körében, amennyiben hetente legalább 1 órán át passzív dohányosként dohányfüstnek voltak kitéve, szemben azokkal, akik sohasem dohányoztak, és sohasem kellett dohányfüstös levegőt beszívniuk.4 A 2006. évi amerikai tisztifőorvosi jelentés kimondja, hogy a passzív dohányzás 25-30%-kal fokozza a szívbetegségek kockázatát nemdohányzók körében is.1 Referenciák: 1. US Department of Health & Human Services. Sajtóközlemény, June 27, 2006; Elérhető: http://www.hhs.gov/news/press/2006pres/20060627.html. Accessed July 10, 2006. 2. Mackay J, Eriksen M. The Tobacco Atlas. Geneva, Switzerland: World Health Organization; 2002. 3. Samet JM. Adverse effects of smoke exposure on the upper airway. Tob Control. 2004;13(Suppl 1):i57–i60. 4. Teo KK, Ounpuu S, Hawken S, és mtsai. Tobacco use and risk of myocardial infarction in 52 countries in the INTERHEART study: a case-control study. Lancet. 2006;368:647–658. 1/news release /¶1,2,5 1/news release /¶1; 2/Mackay/ p. 34/ col 1/¶3; p. 35. 2/Mackay/ p. 34/ col 1/¶3; p. 35; 3/Samet/p. i57/col2/¶2 1. Sajtóközlemény, June 27, 2006; US Department of Health & Human Services. elérhető: http://www.hhs.gov/news/press/2006pres/20060627.html. 2. Mackay J, és mtsai. The Tobacco Atlas. World Health Organization; 2002. 3. Samet JM. Tobacco Control. 2004;13(suppl 1):i57–i60. 4. Teo KK, és mtsai. Lancet. 2006;368:647-658. 4/Teo/p 653/ col 1/¶3; p 654/ col 1/¶3, col 2/¶1 1/news release /¶1

A passzív dohányzás következményei csecsemőknél és gyermekeknél Az USA-ban a 3-11 év közötti gyermekek közel 60%-a — azaz majdnem 22 millió gyermek — van passzív dohányzásnak kitéve.1 A 3-11 éves gyermekek 25%-a él együtt ≥1 dohányossal, ezzel szemben a nem dohányzó felnőttek alig 7%-a él dohányos felnőttel.1 Nő a csecsemők és gyermekek megbetegedésének és kórházba kerülésének a kockázata Angliában évente 17,000 öt évesnél nem idősebb gyermek kerül kórházba a környezetében lévő dohányfüst okozta betegségek miatt.2 Ausztráliában 56%-kal magasabb a csecsemők kórházba kerülésének a veszélye, ha az anya ugyanabban a szobában dohányzik, ahol a csecsemő is tartózkodik, 73%-kal, ha akkor is dohányzik, amikor a csecsemőjét a karjaiban tartja, és 95%-kal, ha szoptatás közben is dohányzik. (N = 4486)3 Hongkongban nagyobb a csecsemők kórházba kerülésének a kockázata, ha otthonukban 3 méteres környezetükön belül dohányoztak.4 Annotation for third sub bullet: Leung/p 687/abstract Fő információ Az amerikai gyermekek nagy része passzív dohányos, azaz kénytelen környezeti cigarettafüstöt belélegezni. A világ több országában elvégzett vizsgálatok összefüggést mutattak ki a passzív dohányzás, valamint a gyermekek megbetegedésének, illetve hospitalizációjának fokozott kockázata között. Háttér Az amerikai gyermekek nagy százaléka ki van téve a passzív dohányzásnak. A 3-11 éves amerikai gyerekek (összesen majdnem 22 millió gyermek) közel 60%-a van kitéve a környezeti cigarettafüstnek, és megközelítőleg a gyermekek negyede dohányos személlyel él együtt ebben az életkorban. Összehasonlítva, a nemdohányzó amerikai felnőtteknek csak 7%-a él együtt dohányos személlyel.1 Számos ország adatai bizonyítják, hogy a csecsemők és a gyermekek passzív dohányzása fokozza a megbetegedések és a hospitalizáció kockázatát.2–4 Az Egyesült Királyságban évente 17.000 öt évesnél nem idősebb gyermek kerül kórházba a passzív dohányzás miatt kialakult betegségek következtében.2 Egy Tasmániában (Ausztrália) 4486 csecsemő bevonásával végzett vizsgálat szerint a szülés után a gyermekkel azonos helyiségben dohányzó anyák csecsemőinek 56%-kal nagyobb volt a kockázatuk a kórházba kerülésre, mint a csecsemőkkel azonos helyiségben rá nem gyújtó anyák esetében. 73%-kal emelkedett a hospitalizáció esélye, ha az anya akkor is dohányzott, amikor a gyermekét a karjaiban tartotta, és 95%-kal nőtt meg akkor, ha szoptatás közben is dohányzott.3 Egy Hong Kongban elvégzett vizsgálat ugyancsak azt mutatta ki, hogy egy dohányossal azonos lakásban, szoros közelségben (<3 m) élő csecsemő hospitalizációjának a valószínűsége nagyobb, mint azoké a csecsemőké, akik dohányfüstmentes otthonban élnek. 4 Referenciák 1. Centers for Disease Control and Prevention. Secondhand smoke; Fact sheet, June 2006. Available at: http://www.cdc.gov/tobacco/factsheets/secondhand_smoke_factsheet.htm. Accessed July 10, 2006. 2. Fagerstrom K. The epidemiology of smoking: health consequences and benefits of cessation. Drugs. 2002;62(Suppl 2):1–9. 3. Blizzard L, Ponsonby AL, Dwyer T, Venn A, Cochrane JA. Parental smoking and infant respiratory infection: how important is not smoking in the same room with the baby? Am J Public Health. 2003;93:482–488. 4. Leung GM, Ho LM, Lam TH. Secondhand smoke exposure, smoking hygiene, and hospitalization in the first 18 months of life. Arch Pediatr Adolesc Med. 2004;158:687-693. 1/CDC/p. 2/bullets 3,4. 1. Passzív dohányzás; Tények, 2006. június. elérhető: http://www.cdc.gov/tobacco/factsheets/secondhand_smoke_factsheet.htm. 2. Fagerstrom K. Drugs. 2002;62(suppl 2):1-9. 3. Blizzard L és mtsai. Arch Pediatr Adolesc Med. 2004;158:687-693. 4. Leung GM és mtsai. Arch Pediatr Adolesc Med. 2004;158:687-693. 2/ Fagerstrom/ p. 4/col 2/¶1. 3/Blizzard/p. 482/ abstract 4/Leung/p 687/abstract

A terhesség alatti dohányzás ártalmas a csecsemőkre 1/Fagerstrom/p. 5/col 1/¶3. 2.Le Souef/p. 2/¶1-3. Fokozódik az elvetélés, a bölcsőhalál és a hirtelen csecsemőhalál stb. kockázata. Évente 1900–2700 hirtelen csecsemő halálesetet tulajdonítanak a passzív dohányzás következményének az Egyesült Államokban.*3 Alacsony születési súly 4-szeres kockázat1: 9700–18,600 eset hozható kapcsolatba a passzív dohányzással évente az Egyesült Államokban.*3 Károsodik a csecsemők tüdejének növekedése és funkciója.2 Károsodik a gyermekek testi és szellemi fejlődése.1 Nő a figyelemhiányos hiperaktivitás és a magatartászavarok kockázata.4 3/Mackay/p 35. 4/Hellstrom/p289/abs Fő információ A terhességük során dohányfüstnek kitett asszonyok utódainál kimutatható volt a kapcsolat a dohányzás és a gyermekek súlyos egészségkárosodása között. Háttér A dohányfüst terhesség alatti belélegzése súlyos következményekkel járhat a csecsemőkre és a gyermekekre nézve. A környezeti dohányzás a 4-szeresére emeli az alacsony testsúllyal születés kockázatát, és fokozza az elvetélés, a bölcsőhalál és a hirtelen csecsemőhalál rizikóját.1,2 Az 1990-es években 9700-18,600 csecsemő született alacsony súllyal az anya passzív dohányzása miatt, és 1900-2700 hirtelen csecsemőhalál írható a környezeti dohányzás számlájára.3 Ehhez járul az, hogy károsodhat a tüdő növekedése és működése,2 valamint a testi és szellemi fejlődés, 1 ezeken kívül nő a figyelemhiányos hiperaktivitás és a vezetési zavarok kialakulásának a kockázata.4 Referenciák 1. Fagerström K. The epidemiology of smoking: health consequences and benefits of cessation. Drugs. 2002;62(Suppl 2):1–9. 2. Le Souef PN. Pediatric origins of adult lung diseases. 4. Tobacco related lung diseases begin in childhood. Thorax. 2000;55:1063–1067. 3. Mackay J, Eriksen M. The Tobacco Atlas. Geneva, Switzerland: World Health Organization; 2002. 4. Hellstrom-Lindahl E, Nordberg A. Smoking during pregnancy: a way to transfer the addiction to the next generation? Respiration. 2002;69:289–293. 1/ Fagerstrom /p. 5/col 1/¶3. 2/Le Souef/p. 2/¶1-3. 3/Mackay/ p. 35. *1990-es évek 1. Fagerström K. Drugs. 2002;62(Suppl 2):1–9. 2. Le Souef PN. Thorax. 2000;55:1063–1067. 3. Mackay J és mtsai. The Tobacco Atlas. World Health Organization; 2002. 4. Hellstrom-Lindahl E és mtsai. Respiration. 2002;69:289-293. 4/Hellstrom/p289/abstract

A dohányzás költsége Magyarországon A dohányzás egészségkárosító hatásainak költsége és a kiesett jövedelem (milliárd Ft) A társadalombiztosító bevételeinek százalékában 1995 1996 1998 2003 Közvetlen hatások összesen * 37-38 50-51 55-56 70-80 8-15 10,8 9,8 7,0 Közvetett hatások ** 150 180 220 360 36 39 35 Összes költség kb. 190 230 270 410 45 49 48 43 A költségvetés dohány szektorból származó bevétele 65,7 73,3 116,3 215 Magyarországon több társadalmi költség-vizsgálatot végeztek a dohányipartól független kutatók. Következtetéseik megegyeztek abban, hogy a dohányzás közvetlen és közvetett költségei messze meghaladják az állami költségvetésnek a dohányszektortól vagy más, a szektorral kapcsolatban álló vállalkozásokból származó bevételeit. *= betegség miatti kiesett jövedelem, fekvő beteg gyógyintézeti ellátás költsége, rokkantnyugdíj, betegállomány, járóbeteg szakellátás és családorvosi ellátás költsége, gyógyszerár-támogatások **= korai halálozás miatti meg nem termelt jövedelem Forrás: Országos Egészségfejlesztési Intézet – Dohányzás megelőzési és leszokást segítő programok – www.oefi.hu

Miért fontos az alapellátás szerepe a dohányzás ellenes küzdelemben Az egészségügyben az alapellátásban dolgozók találkoznak a legtöbb dohányzó emberrel A házi gyermekorvosok és az iskolaorvosok találkoznak a még nem dohányzó vagy éppen dohányozni kezdő fiatalokkal Az alapellátásban dolgozóknak szoros kapcsolata van a közösségekkel Az alapellátásnak van a legtöbb lehetősége arra, hogy felderítse az emberek dohányzási szokásait A páciensekkel és környezetükkel való személyes kapcsolatuk révén kezdeményezhetik és segíthetik a dohányzásról való leszokást

az alapellátásban A dohányzás elleni küzdelem feladatai A dohányzóvá válás, a dohányzásra való rászokás megelőzése A dohányzásról való korai leszokás elősegítése A dohányzásról való leszokás elősegítése a már kialakult betegség esetén A dohányzásról való leszokást célzó közösségi programok segítése A passzív dohányzás ártalmának megelőzése

A dohányzásra való rászokás megelőzése Primer prevenciós tevékenység Módszere az egészségnevelés Színterei: háziorvosi, házi gyermekorvosi rendelők, oktatási intézmények, a közösségi élet helyszínei

A dohányzásról való korai leszokás elősegítése Az addikciót, a betegség kialakulását előzi meg Feltétele a dohányzás felismerése Módszere: tanácsadás, egyéni foglalkozás

A dohányzásról való leszokás elősegítése az addikció kialakulása esetén Másodlagos és harmadlagos prevenciónak számít Módszere a minimális intervenció

A dohányzásról való leszokást célzó közösségi programok segítése Dohányzásmentes életmód kialakítása közösségi keretek között Az egészséges életmód más követelményeit is célul tűzi ki Csoportok: terhességre készülők, terhesek, iskolások, fiatalok

A passzív dohányzás ártalmainak megelőzése A nem dohányzók védelme: -oktatási intézményekben -munkahelyeken -közintézményekben Bizonyos csoportokban különösen fontos: -terhesek -újszülöttek, csecsemők, kisgyermekek -betegek -idősek

Miért érdemes leszokni? A szív- és érrendszeri betegségek kockázata hasonló azokéhoz, akik sohasem dohányoztak 1/CDC/SGR/ p. 2 & 3 of printout 2/ACS/p 4/¶1-6. 3/USDHHS 1990/p vi/¶1,2 A tüdőrák kockázata 30-50%-a a továbbra is dohányzókénak 5-15 évvel az utolsó cigaretta után a stroke kockázata a sohasem dohányzott emberek szintjére csökken vissza. Cardiovascularis betegségek többlet kockázata 50%-kal csökken a leszokást követően A tüdőfunkció javulni kezd: csökken a köhögés, a szinuszok vérbősége, a fáradtság és a légszomj 6 hónap 1 év 5 év 10 év 15 év Kozmetikai előnyök Fő információ A dohányzás abbahagyásának egészségügyi előnyei azonnal jelentkeznek és ezek az előnyök meg is maradnak: az utolsó cigaretta elszívása után 15 évvel az egykori dohányosnak ugyanakkora lesz a kockázata a koszorúér-betegségre, mint a sohasem dohányzóké. Háttér Amikor a dohányzás abbahagyásának az egészségre vonatkozó előnyeit ítéljük meg, figyelembe kell vennünk mind a rövid távon, mind a tartósan jelentkező kedvező hatásokat. Gyorsan jelentkező kedvező hatások: a dohányzás abbahagyásából származó kozmetikai előnyök, mint például a javuló száj higiéné, a bőr jobb tónusa, amelyek már néhány héten belül észlelhetők. A tüdőfunkció 2 hét – 3 hónap alatt kezdhet el javulni, és érezhetően csökken a köhögés, a szinuszok (orrmelléküregek) megduzzadása, a fáradtság és a légszomj. Kb. 1 évvel a dohányzás abbahagyása után 50%-kal csökken a koszorúér-betegség (amely vezető halálok az USA-ban) többlet kockázata, és ez a csökkenés tovább folytatódik. 5-15 éven belül a stroke kockázata a sohasem dohányzók szintjére esik vissza. Egyéb, potenciálisan tartós előnyök: a leggyakoribb amerikai rák halálok, a tüdőrák kockázata folyamatosan csökken a dohányzás abbahagyása után, és 10 évvel az utolsó cigaretta elszívása után a tüdőrák kockázata már csak 30-50%-a a folyamatosan tovább dohányzókhoz képest. És ezen túl köztudott, hogy a dohányzás abbahagyása után csökken a gége- a szájüregi-, a nyelőcső-, a hasnyálmirigy-, a húgyhólyagrák, valamint a gyomor- és nyombélfekély kifejlődésének a kockázata. A dohányzás abbahagyásának egy másik előnye, hogy a tüdőfunkció romlásának az üteme mérséklődik, és visszatérhet akár a nemdohányzók szintjére is., csökkentve a COPD kialakulásának a veszélyét. A koszorúér-betegség kockázata 15 évvel a dohányzás abbahagyása után válik hasonlóvá a sohasem dohányzókéhoz. Egyértelmű, hogy a dohányzásról való sikeres leszokásnak kedvező hatásai vannak a páciens egészségére. Referenciák: 1. CDC. Surgeon General’s 2004 Report. The Health Consequences of Smoking on the Human Body. Online slides. http://www.cdc.gov/tobacco/sgr/sgr_2004/sgranimation/flash/index.html Accessed on April 15, 2006. 2. American Cancer Society. Guide to Quitting Smoking. Available at: http://www.cancer.org. Accessed June 2006. 3. US Department of Health & Human Services. The Health Benefits of Smoking Cessation: A Report of the Surgeon General. Centers for Disease Control and Prevention (CDC), Office on Smoking and Health. 1990. Available at: http://profiles.nlm.nih.gov/NN/B/B/C/T/. Accessed July 2006. 2 hét 3 hónap 1/CDC/SGR/ p. 2 & 3 of printout leszokás ¶2; 2/ACS/p 3/¶9,10 2/ACS/p 4/¶1-6. 3/USDHHS 1990/p vi/¶1,2 Egyéb potenciális előnyök: COPD: a tüdőfunkció romlásának az üteme csökken a leszokás után. (a sohasem dohányzottakéra) Csökken a gyomor- és nyombélfekély kialakulásának a kockázata. A dohányzásról való leszokás közismerten csökkenti a gége-, a szájüregi, a nyelőcső-, a hasnyálmirigy- és a hólyagrák kockázatát. 1. CDC. Surgeon General Report 2004: http://www.cdc.gov/tobacco/sgr/sgr_2004/sgranimation/flash/index.html . American Cancer Society. Guide to Quitting Smoking. elérhető: http://www.cancer.org. letöltés 2006. június 2. American Cancer Society. Guide to Quitting Smoking. elérhető: http://www.cancer.org. Accessed June 2006. 3.US Department of Health & Human Services. The Health Benefits of Smoking Cessation: A Report of the Surgeon General. Centers for Disease Control and Prevention (CDC), Office on Smoking and Health. 1990. elérhető: http://profiles.nlm.nih.gov/NN/B/B/C/T/. letöltés 2006. július

A dohányzásról való leszoktatás feladatai A dohányzók identifikálása a praxisban A dohányzásról leszokni szándékozók megismerése A leszokással kapcsolatos motiváció fokozása A leszokás segítésének, a nikotinfüggőség kezelésének felajánlása A leszokás empatikus segítése

A páciens leszokásának stádiumai A mérlegelés előtti időszak A mérlegelés stádiuma A felkészülés stádiuma Az akció stádiuma A fenntartás stádiuma

A leszokás stádiumfüggő segítése I. A mérlegelés előtti időszakban: -figyelemfelhívás a dohányzás veszélyeire -ezek elkerülése lehetséges -a konfrontációt kerülni kell -fontos hangsúlyozni a beteg iránti empátiát A mérlegelés időszakában: -az előnyök és nehézségek számbavétele -a konkrét segítség megbeszélése -a páciens dönt, a támogatás ismeretében

A leszokás stádiumfüggő segítése II. A felkészülés stádiumában: -egyénre szabott segítési terv -a nikotinelvonás tünetei, kivédésük lehetőségei Az akció stádiumában: -a kapcsolat szorosra fűzése -stimulus- kontroll, stopperek A fenntartás stádiumában: -megerősítés, rendszeres kapcsolat -szükség esetén segítség az újrakezdéshez

Pszichés függőség befolyásolása A cigaretta elhagyásával jelentkező, rövid távú előnyök megbeszélése Önbecsülés fokozása Környezet segítségének igénybe vétele Visszaesés veszélyének elkerülése: csapda-vagy krízishelyzetek azonosítása felkészítés azok kikerülésére, közömbösítésére

A nikotin hatásmechanizmusa 1/Picciotto, p. S121, para 1 a4 b2 4b2 Nikotin Receptor Fő információ A nikotin hatására dopamin szabadul fel az agy bizonyos területein, amely a feltételezések szerint a jutalom és a pozitív megerősítés érzetét kelti. Háttér A dohányfüst belégzését követően néhány másodpercen belül a nikotin az agy mezolimbikus rendszerében található nikotin-acetilkolin receptorokhoz kapcsolódik. A nikotin specifikusan az 4β2 nikotin receptorokat aktiválja a Ventralis Tegmentalis Area (VTA) területén, ezáltal kiváltva egy azonnali dopaminfelszabadulást a Nucleus Accumbens-ben (nAcc).1 Ez a dopaminfelszabadulás a fő a kulcsa a dohányzás által kiváltott jutalom érzetének. Reference 1. Picciotto MR, Zoli M, Changeux J. Use of knock-out mice to determine the molecular basis for the actions of nicotine. Nicotine Tob Res. 1999; Suppl 2:S121-125. 1/Picciotto, p. S121, para 1 A nikotin a központi idegrendszer Ventralis Tegmentalis Area (VTA) területén található 42 nikotin-acetilkolin (nACh) receptorokhoz kapcsolódik. A kötődés eredményeként dopamin szabadul fel a Nucleus Accumbens (nAcc) területén, amely a jutalom és a pozitív megerősítés érzetét kelti.

Nikotinmegvonási tünetek Feszültség, ingerlékenység Sóvárgás a cigaretta után Nyugtalanság, türelmetlenség A koncentráló képesség zavara Fejfájás, gastrointestinális tünetek

Mikor indokolt a gyógyszeres kezelés A páciens igénye esetén Erős nikotinfüggőség esetén -naponta>20 cigaretta -rágyújtás ébredés után 30 percen belül -előző próbálkozásnál súlyos elvonási tünetek -alkohol és/vagy gyógyszerfüggőség

Nikotin függőség kezelési lehetőségei Nikotinpótló készítmények: Rágógumi Tapasz stb. Bupropion Vareniklin

Vareniklin: Nikotin Vareniklin 1/Coe/ abstract Binding of nicotine at the 42 nicotinic receptor in the Ventral Tegmental Area (VTA) is believed to cause large amounts of dopamine to be released at the Nucleus Accumbens (nAcc) 2/Picciotto/ ABSTRACT S123/col 2/¶3/ Fő információ A vareniklin az 42 nikotinerg receptorok parciális agonistája, egy olyan vegyület, amely kettős – agonista és antagonista – aktivitással is rendelkezik. A feltételezések szerint ennek eredményeként csökkent mennyiségben szabadul fel a dopamin a nucleus accumbensben (nAcc), illetve megakadályozza a nikotin kötődését az 42 receptorokhoz. Háttér A mesolimbikus rendszer tanulmányozása során azonosították a ventrális tegmentális areát (VTA), ahol az 42 receptorok predominánsan találhatók meg, valamint a nucleus accumbenst (nAcc). A VTA dopaminsejtjeinek axonjaiból szabadul fel a dopamin a nAcc-ben a nikotin jutalmazási válaszának eredményeként. Amikor a nikotin az 42 nikotinerg receptorokhoz kötődik a ventralis tegmentalis areában (VTA), a feltételezések szerint ez nagy mennyiségű dopamin felszabadulását idézi elő a nucleus accumbensben (nAcc). A vareniklint célzottan az 42 receptorra alkották meg az 42 nikotinerg receptor parciális agonistájaként (kettős agonista és antagonista tulajdonságokkal), és úgy tűnik, képes megakadályozni a nikotin kapcsolódását ezekhez a receptorokhoz. Referenciák: 1. Coe JW, Brooks PR, Wirtz MC és mtsai. Varenicline (CP-526, 555): A novel, potent, and selective nicotinic receptor partial agonist for the treatment of smoking cessation: Rationale, discovery, and mode of action. Presented at the 11th Annual Meeting and 7th European Conference of the Society for Research on Nicotine and Tobacco, March 20–23, 2005, Prague, Czech Republic. 2. Picciotto MR, Zoli M, Changeux P. Use of knock-out mice to determine the molecular basis for the actions of nicotine. Nicotine Tob Res. 1999;1(Suppl 2):S121-S125. 1/Coe/ abstract A nikotin a ventralis tegmentalis areában (VTA) lévő 42 nikotinerg receptorokhoz kapcsolódva, a feltételezések szerint a nucleus accumbensben (nAcc) nagy mennyiségű dopamin felszabadulásához vezet. A vareniklin az 42 nikotinerg receptorok parciális agonistája, a vegyület kettős, agonista és antagonista aktivitással rendelkezik. Ennek eredményeként a VTA-ból kevesebb dopamint szabadít fel a nAcc-ben, és meggátolja a nikotin kötődését az 42 receptorokhoz. 2/Picciotto/ ABSTRACT S123/col 2/¶3/ 1. Coe JW és mtsai. Bemutatva: 11th Annual Meeting and 7th European Conference of the Society for Research on Nicotine and Tobacco. 2005. Prague, Czech Republic. 2. Picciotto MR és mtsai. Nicotine Tob Res. 1999;1(Suppl 2):S121-S125.

Minimális intervenció, mint a dohányzásról való leszoktatás módszere az alapellátásban Gyakorlati segítségnyújtás a dohányzásról való leszokáshoz Szakmai ajánlás módszertani útmutatása alapján végzett célzott tevékenység

Az alapellátási team szerepvállalása a leszoktatásban A team dohányzással kapcsolatos felfogásának, attitüdjének kialakítása (példamutatás!) A team tagjai alapképzettségének biztosítása Képesség a minimális intervenció végzésére A team tagjainak együttműködése Együttműködés speciális ellátó helyekkel

Az orvos (és az egészségügyi dolgozó) ne dohányozzon!

Az orvosi konzultáció során a dohányzásra irányuló modell: Az “5T” Tudakozódás – kérdezz rá a dohányzásra Tanácsadás – adj tanácsot a leszokásra Tisztázás – mérd fel a leszokási hajlandóságot Támogatás – segítsd a leszokási próbálkozást Tevékeny ellenőrzés – szervezd meg a beteg követését Key Point The “5As”—asking about tobacco use, advising smokers to quit, assessing their willingness to stop smoking, assisting them to quit, and arranging follow-up—comprise an effective model for the physician to treat tobacco use and dependence. Background Physicians need to proactively engage with patients to provide medical interventions to improve quitting success rates. The US Department of Health and Human Services Guidance on Treating Tobacco Use and Dependence recommends physicians use an intervention model incorporating the “5As”: ask, advise, assess, assist, and arrange follow-up. The first step is to identify and document tobacco use for every patient at every visit by asking them about their tobacco use. For current smokers, the next steps are to first advise them to quit in a clear, strong, and personalized manner, and then assess their willingness to do so at this time. Physicians should educate those who are unwilling to quit about tobacco’s harmful effects; they should reassure patients who have fears or concerns about quitting or feel demoralized because of a failed previous quit attempt. Those who are or who become willing to quit should be assisted with quitting, including counseling and pharmacotherapy (unless special circumstances do not allow for pharmacological intervention). Finally, arranging an initial follow-up with smokers soon (preferably within 1 week) after the quit date and a second follow-up within a month of quitting is important to support the patient and promote the success of the attempt. Reference Fiore MC, Bailey WC, Cohen SJ, et al. Clinical Practice Guideline: Treating Tobacco Use and Dependence. US Department of Health and Human Services. Public Health Service; June 2000. Available at: www.surgeongeneral.gov/tobacco/default.htm. Az orvosi konzultáció során a dohányzásra irányuló modell: Az “5T” (eredetileg „5A”) Tudakozódás – Ask – kérdezz rá a dohányzásra Tanácsadás – Advise – adj tanácsot a leszokásra Tisztázás – Assess – mérd fel a leszokási hajlandóságot Támogatás – Assist – segítsd a leszokási próbálkozást Tevékeny ellenőrzés – Arrange – szervezd meg a beteg követését Fiore MC és mtsai. US Department of Health and Human Services. Public Health Service. June 2000.

Kérdezz rá a dohányzási szokásokra Azonosítsd és dokumentáld valamennyi páciens dohányzási státuszát valamennyi viziten Alkalmazz olyan irodai rendszert, amely biztosítja, hogy MINDEN vizit során MINDEN beteg dohányzási státuszát kikérdezik és dokumentálják -Egészítsd ki a vitális leletek dokumentálását a dohányzási státusszal -Dohányos matricát a kartonra -Számítógépes emlékeztető rendszer az elektronikus orvosi felméréshez Key Point The first step in the 5A model is to systematically identify all tobacco users at every office visit. Background The first step in an intervention incorporating the 5A model is to identify and document tobacco use status for every patient at every visit by asking them about their tobacco use. Through the implementation of an office-wide system, physicians can ensure that tobacco use status is queried and documented for EVERY patient at EVERY visit. One suggestion is to expand the vital signs record to include tobacco use, or to use an alternate universal identification system. Alternatives to expanding the vital signs are to place tobacco use status stickers on all patient charts or to indicate tobacco use status using electronic medical records or computer reminder systems. Reference Fiore MC, Bailey WC, Cohen SJ, et al. Clinical Practice Guideline: Treating Tobacco Use and Dependence. US Department of Health and Human Services. Public Health Service; June 2000. Available at: www.surgeongeneral.gov/tobacco/default.htm. Fiore MC és mtsai. US Department of Health and Human Services. Public Health Service. June 2000.

Adj tanácsot a leszokáshoz Világos, határozott és személyre szabott módon sürgess minden dohányost, hogy legalább egyszer egy évben próbáljon meg leszokni a dohányzásról. VILÁGOS “Úgy gondolom, Önnek fontos, hogy abbahagyja a dohányzást, és én segíthetek Önnek” HATÁROZOTT Orvosaként, el kell mondanom, hogy a dohányzás abbahagyása nagyon fontos az egészségének megőrzése szempontjából most és a jövőre vonatkozóan egyaránt. SZEMÉLYRE SZABOTT Kapcsold a dohányzást az egészséghez/betegséghez (a látogatás oka), szociális/gazdasági költségek, motivációs szint és a dohányzás másokra gyakorolt hatása (gyerekek) Key Point The second step in the 5A model involves strongly urging all tobacco users to quit. Background The second step in an intervention incorporating the 5A model is to advise all current smokers to quit in a clear, strong, and personalized manner. Examples of clear statements include, “I think it is important for you to quit smoking now, and I can help you,” and “Cutting down while you are ill is not enough.” The following is a representative example of a strong statement: As your clinician, I need you to know that quitting smoking is very important to protecting your health now and in the future. The clinic staff and I will help you. Personalization of the advice includes tying tobacco use to current health/illness, its social and economic costs, motivation level/readiness to quit, and/or the impact of tobacco use on children and others in the household. Reference Fiore MC, Bailey WC, Cohen SJ, et al. Clinical Practice Guideline: Treating Tobacco Use and Dependence. US Department of Health and Human Services. Public Health Service; June 2000. Available at: www.surgeongeneral.gov/tobacco/default.htm. Fiore MC és mtsai. US Department of Health and Human Services. Public Health Service. June 2000.

Mérd fel a dohányzásról való leszokási hajlandóságot Valóban most akar megpróbálkozni a leszokással a dohányos? Ha a beteg meg akar próbálkozni a leszokással, ajánljuk fel segítségünket Ha a páciens nem akar leszokni a dohányzásról, nyújts motivációs intervenciót Key Point The third step in the 5A model entails an inquiry of the smoker about willingness to make a quit attempt at the present time (eg, within the next 30 days). Background The third step in the 5A intervention model is assessment of the willingness of current smokers to make a quit attempt at the present time. Physicians should educate those who are unwilling to quit about tobacco’s harmful effects, motivate them to want to quit, and reassure them should they have fears or concerns about quitting or feel demoralized because of failed previous quit attempts. If the smoker is willing to make an attempt to quit at the present time, assistance should be provided (see next slide). If the patient is willing to participate in intensive treatment, such treatment should be delivered or a referral for intensive intervention should be made. If the patient is a member of a special population (eg, adolescent, pregnant smoker, racial/ethnic minority), consider providing additional information. Reference Fiore MC, Bailey WC, Cohen SJ, et al. Clinical Practice Guideline: Treating Tobacco Use and Dependence. US Department of Health and Human Services. Public Health Service; June 2000. Available at: www.surgeongeneral.gov/tobacco/default.htm. Fiore MC és mtsai US Department of Health and Human Services. Public Health Service. June 2000.

Segítsd a leszokási próbálkozást Ha a páciens meg akar próbálkozni a leszokással, adjál neki tanácsot, és kezdj gyógyszeres kezelést. Adj praktikus tanácsokat (probléma megoldás és készségfejlesztés) Nyújts szociális támogatást Ajánlj fel gyógyszeres kezelést Biztosíts segédanyagokat WHO: www.who.int CDC: www.cdc.gov/tobacco Society for Research on Nicotine and Tobacco: www.snrt.org Fontold meg, hogy elküldd egy formális leszoktató programra. Személyes Telefonos vagy internet alapú Key Point Assisting the smoker with quitting is the next step in the 5A model. Background The fourth step in the 5A intervention model is to assist those who are or who become willing to quit, including counseling and pharmacotherapy (unless special circumstances do not allow for pharmacological intervention). Assisting willing patients involves making a quit plan by setting a date to stop smoking, telling family and friends (to elicit understanding and support), anticipating challenges with quitting (withdrawal symptoms), and removing tobacco products from the environment. Practical counseling is an important part of cessation assistance. The physician should emphasize total abstinence, draw from previous experience with quitting, help the smoker to understand triggers and challenges, encourage abstinence from alcohol, and explain the importance of having housemates and family members quit smoking as well. The physician should provide a supportive clinical environment and offer assistance in the development of a social network to support the quit attempt. In regard to pharmacotherapy, use of approved medications should be recommended, except in special circumstances, with an explanation of how these drugs may increase smoking cessation success and reduce withdrawal symptoms. The provision of supplementary materials should accompany all quit attempts. These materials are available from federal agencies, nonprofit agencies, or local/state health departments. They should be culturally/racially/educationally/age appropriate for the patient and readily available at every clinician’s workstation. Reference Fiore MC, Bailey WC, Cohen SJ, et al. Clinical Practice Guideline: Treating Tobacco Use and Dependence. US Department of Health and Human Services. Public Health Service; June 2000. Available at: www.surgeongeneral.gov/tobacco/default.htm. Fiore MC és mtsai. US Department of Health and Human Services. Public Health Service. June 2000.

Szervezd meg a páciens követését Tervezd be a páciens kontroll vizsgálatát, lehetőleg a leszokás dátumát követő 1 héten belül A kontroll lehet személyesen vagy telefonon is Kontroll akciók -Gratulálj a sikerhez! -Tekintsd át a relapszus körülményeit – hajts ki belőle egy ígéretet az absztinenciára -Azonosítsd a kihívásokat és semlegesítsd azokat -Mérd fel a gyógyszeres terápia használatát -Fontold meg a beteg intenzívebb terápiára küldését Key Point Lastly, follow-up contact should be arranged as part of the 5A model. Background The final step in the 5A model is to arrange an initial follow-up with the patient soon (preferably within 1 week) after the quit date and a second follow-up within a month of quitting. This is important in supporting the patient and promoting the success of the attempt. After the second follow-up contact, additional follow-ups occur as needed, either in person or via telephone. During the follow-up visit, the clinician should congratulate success. If tobacco use has occurred, review the circumstances and elicit a recommitment to complete abstinence. Remind the patient that a lapse can be used as a learning experience. The clinician should help the patient identify problems already encountered and anticipate challenges in the immediate future. Pharmacotherapy use and issues associated with quitting should be assessed during the follow-up meeting, and consideration of provision or referral to more intensive treatment should be given. Reference Fiore MC, Bailey WC, Cohen SJ, et al. Clinical Practice Guideline: Treating Tobacco Use and Dependence. US Department of Health and Human Services. Public Health Service; June 2000. Available at: www.surgeongeneral.gov/tobacco/default.htm. Fiore MC és mtsai. US Department of Health and Human Services. Public Health Service. June 2000.

A prevenciós kampány módszerei 3 éven keresztül rendszeres időközönként: felvilágosító előadások a tanulók, tanáraik és szüleik számára felvilágosító plakátok kihelyezése (amelyeket a gyerekek rajzoltak) felvilágosító szórólapok felvilágosító film-vetítések rajz, próza-és versíró pályázat vetélkedők

A dohányzási szokások megoszlása I.felmérés II.felmérés

A szülők hozzáállása a dohányzáshoz A szülő hozzáállása A válaszadók(%) I.felmérés A válaszadók (%) II.felmérés Nem tudja 29 26 Nem helyesli 28 6 Tiltja 37 65 Elfogadja 2 Nem érdekli 0,9 Összes válaszadó: 1498 1147

Az egyéni foglalkozás módszerei Javaslat a dohányzás abbahagyására Egyéni tanácsadás, motiválás Leszokási terv, napló vezetés Ismeretterjesztő anyagok adása Önbizalom erősítése, pszichés támogatás Szülők, barátok oktatása Kapcsolattartás a környezettel Egyéb életmódi tanácsok Szabadidős programok, sport, vetélkedők Filmvetítés, kiállítás Folyamatos kapcsolattartás

A program eredményei Eredmény Létszám, arány Abbahagyta 236 (33,8%) 236 (33,8%) Csökkentette 153 (21,9%) Dohányzik változatlanul 310 (44,3%) Összesen 699 (100,0%)