Szabados Tímea és Wéber Andrea (EBH) 2011. november 8. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség www.ujszechenyiterv.gov.hu 06 40 638 638 Diszkrimináció, jogtudatosság,

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Mit lehet tudni a célcsoportról?
Advertisements

Az akadálymentesítés szakmai háttere, indokoltsága Horváth Péter SZMM Országos Fogyatékosügyi Tanács titkára Budapest, június 7.
Workshop szakszervezetek számára október 4. Hotel Astoria
Ifi István ügyosztályvezető november 2 4. Esélyegyenlőség a fővárosi TISZK-ekben.
Fancsalszki Éva projektmenedzser TÁMOP-2.4.3/A-09/ Június 07.
Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont Szolgáltató Nonprofit Kft.
A társadalmi tényezők hatása a tanulásra
Életkor és diszkrimináció
Kutatási gyorsjelentés Omnibuszos kutatás meghatározott szakpolitikai témában – Egészségügy január.
TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem – a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése Társadalmi szemléletformálás – a komplex.
Egyenlő Bánásmód Hatóság. A védett tulajdonsággal rendelkezők hátrányos megkülönböztetése  nemi diszkrimináció  a romák hátrányos megkülönböztetése.
Közérdekű munka büntetés Dr. Hatvani Erzsébet főigazgató Igazságügyi Hivatal december 12.
A regisztrált diplomás munkanélküliek helyzete a fővárosban Előadó: Vass István igazgató
Miért boldogabbak az emberek az egyik országban, mint a másikban?
Frissdiplomások a munkaerőpiacon - a jövedelmet befolyásoló tényezők
Az Országos Esélyegyenlőségi Hálózat tevékenysége és céljai
1 Esélyegyenlőségi Terv a Paksi Atomerőmű Zrt-nél Készítette: Schwarcz Anita HUFO.
SZEREP TANMŰHELY ESÉLYEGYENLŐSÉGI RENDEZVÉNY március 25. West Hungary Humán Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft.
TÁMOP / „Munkába lépés” A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. TÁMOP.
Szeretettel köszöntjük a TÁMOP „Jó pályán”! projekt békéscsabai TÁMOP „Jó pályán”! projekt békéscsabai szakmai fórum résztvevőit! szakmai fórum résztvevőit!
Civil szervezetek a munka világában
„A jó polgár”- jogtudatosság a mai magyar társadalomban
Budapest XIII. kerületi Cigány Kisebbségi Önkormányzat felmérése család bevonásával készített kérdőív kiértékelése.
Tájékoztató az aktuális foglalkoztatási és képzési programokról.
Dr. Gombik Gergely pártfogó felügyelői szakreferens
Az oktatás az EU-ban Lisszaboni statégia: Célmeghatározás –mit –mikorra –ki által –milyen minőségben Az eszközök között kiemelt helyen az egész életen.
1 Oktatás és iskolázottság – nemi egyenlőtlenségek konferencia Az előadás címe: A hátrányos helyzetűek oktatásban való részvétele gender szempontból (különös.
1 “Oly távol vagy tőlem és mégis közel...” Az Európai Unióval kapcsolatos attitűdök a hazai választók körében Göncz Borbála – Hegedűs István „Részvétel.
Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia január 26.
K ÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM T ÁRSADALMI F ELZÁRKÓZÁSÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁRSÁG romagov.kormany.hu A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia.
Társadalmi szemléletformálás, jogtudatosság fejlesztés, partnerségek-
Esélyegyenlőség a dokumentumokban és a gyakorlatban Budapest, November 10.
A munkaerő-piaci helyzet a Nyugat-Dunántúli Régióban IPA Szakértői Akadémia Harkány
Foglalkoztatási Programok Osztálya – osztályvezető
Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége PATHWAYS II. Záró konferencia Fogyatékossággal élő fiatal felnőttek társadalmi.
Esélyegyenlőség Előadó: Megyesi Rita.
TE AKARSZ ROMA MUNKATÁRSAT?. A nem romák elsősorban a munkához való viszonyuk alapján ítélik meg a romákat. Előzmények * ! Szociológiai és szociálpszichológiai.
Roma Központ Nagykanizsa Magyar-Horvát Szakértői Akadémia szeminárium
Az Esélyegyenlőség és az ESZA alapelveinek érvényesítése Európai Unió Magyarország -Budapest Európai jogfejlődés Luxemburgi és Lisszaboni folyamat.
A JÓ PAP IS… – Képzések és tanácsadások szakembereknek, munkáltatóknak Előadó: Garadnay Tea FEMI vezető Budapest Esély Nonprofit Kft.
Kunszentmártoni kistérség munkaerő-piaci helyzete, támogatási lehetőségek Készítette: Deák István kirendeltség-vezető.
Szabados Tímea és Wéber Andrea (EBH) október 26. Intézményekbe vetett bizalom és jogtudatosság a mai magyar társadalomban (Kutatási eredményeink.
TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem – a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése Az egyenlő bánásmód érvényesítése és a társadalmi.
TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem – a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése Az országos egyenlőbánásmód-referensi hálózat.
Szabados Tímea és Wéber Andrea (EBH) október 4. A munkahelyi esélyegyenlőség megvalósulása a dolgozók és érdekképviseleteik véleményének tükrében.
INTEGRÁCIÓ A FEJEKBEN? A romákkal kapcsolatos lakossági attitűdök Magyarországon Bernát Anikó TARKI Társadalomkutatási Intézet október 25.
KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS 2011 BÁTAAPÁTI TÉRSÉG NOGUCHI & PETERS CENTRAL-EUROPE COMMUNICATIONS INC. TETT.
TETT KUTATÁS NOGUCHI & PETERS CENTRAL-EUROPE COMMUNICATIONS INC.
1 Válság a fejekben is Nem látják át és nem veszik igénybe a fogyasztóvédelmi intézményrendszert a magyarok - Gulyás Emese - Tudatos Vásárlók Egyesülete.
TÁMOP 5.5.1/A-10/ “Jó pályán! Jó gyakorlatok továbbfejlesztése és alkalmazása a munkaerő-piaci integrációért és esélyegyenlőségért” Foglalkoztatási.
Esélyegyenlőség a foglalkoztatásban a TÁMOP projekt képzési tapasztalatai alapján Szabó Zsóka Nők a Holnapért Alapítvány Várpalota 2011,
TÁMOP 5.5.1/A-10/ “Jó pályán! Jó gyakorlatok továbbfejlesztése és alkalmazása a munkaerő-piaci integrációért és esélyegyenlőségért” Foglalkoztatási.
TÁMOP 5.5.1/A-10/ “Jó pályán! Jó gyakorlatok továbbfejlesztése és alkalmazása a munkaerő-piaci integrációért és esélyegyenlőségért” Foglalkoztatási.
TÁMOP 5.5.1/A-10/ “Jó pályán! Jó gyakorlatok továbbfejlesztése és alkalmazása a munkaerő-piaci integrációért és esélyegyenlőségért” Foglalkoztatási.
Első esély - esélyegyenlőség a mai iskolarendszerben
HEFOP/2004/1.3.1 A HEFOP – „Második Esély” – Roma nők munkaerő-piaci (re)integrációjának elősegítése – projekt bemutatásán keresztül a roma nők esélyegyenlőségének.
Dunaújváros2014. szeptember 15. Projekt eredményeinek disszeminációja – 9. fejlesztési elem ÁROP- 1.A „Szervezetfejlesztés a konvergencia régióban.
TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem – a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése Közigazgatás közösen Workshop a közigazgatásban.
ViaD’oro Közigazgatásfejlesztési Tanácsadó és Szolgáltató Készült az Új Magyarország Fejlesztési terv Államreform.
TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem – a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése Előítéletek a fogyatékossággal szemben az.
A Szabolcsi Fiatalok a Vidékért Egyesület, a Svájci – Magyar Civil Alap Szociális szolgáltatások nyújtása tématerületére 2013-ban benyújtott „Tanítsuk.
TÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉG ÉS SIKER A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSI TÉRSÉGEKBEN BARÁTH GABRIELLA PHD TUDOMÁNYOS MUNKATÁRS KODOLÁNYI JÁNOS FŐISKOLA A MAGYAR.
„Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régióban” ÁROP - 1.A Marcali város önkormányzata.
AZ IDŐS ÉS FOGYATÉKOS ELLÁTÁS FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI A HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMOKBAN JÚLIUS 3.
Nyíregyháza június 1..  Speciális élethelyzet, speciális és egyénre szabott segítségek.  Érintettségből adódó rálátás a helyi szükségletekre.
Salgótarján május 8.. Mit értünk érdekvédelem alatt? Milyen feladatokat jelenthet? Kik védenek érdeket? Hogyan lehet érdeket védeni? Alkossuk.
Esélyegyenlőség, társadalmi felzárkózás Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális Ügyekért és Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság Langerné.
Országos kutatás a részmunkaidős foglalkoztatásról
Esélyegyenlőség a Szent István Egyetemen
Közbiztonság Budapesten Budapesti adatok
Előadás másolata:

Szabados Tímea és Wéber Andrea (EBH) november 8. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Diszkrimináció, jogtudatosság, ügyfél-elégedettség a TÁMOP- program kutatásainak bemutatása TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem – a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése

7 társadalomtudományi kutatás Az „Esélyegyenlőség a munka világában” című kutatás keretében a TÁMOP projekttel együttműködésben megvalósuló kutatási programok már lezárultak: 1.) Egyenlő munkáért egyenlő bért 2.) A munkáltatók kiválasztási gyakorlata a diszkrimináció tükrében 3.) Az esélyegyenlőségi terv hatásának vizsgálata 4.) A munkáltatók attitűdjeinek és a fogyatékos munkavállalók munkaerő-piaci foglalkoztatottságának, a megfelelő munkafeltételek biztosításának összefüggései

5. A szegregált – különös tekintettel a roma – lakókörnyezetek felszámolását célzó önkormányzati programok hatásvizsgálata, megoldási és intézkedési javaslatok megfogalmazása. 6. A közigazgatás és a jogalkotás kirekesztő mechanizmusainak feltárása, különös tekintettel a település lakosainak roma tagjait érintő döntésekre. 7. Országos reprezentatív – fókuszban a romák és a fogyatékos emberek és az LMBT - mintavételen alapuló közvélemény-kutatás az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság növekedésének témájában. 8. Saját kutatás- A képzéseken résztvevők körében az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság vizsgálata két hullámban. 7 társadalomtudományi kutatás

Az EBH Ügyfélelégedettség-mérései  A évi ügyfélelégedettség-mérések adatai- a már megszületett határozatok panaszosai körében végzett éves elégedettség-mérések  Ügyfélelégedettség-mérés adatai az ügyfélszolgálatokon szeptember 1-től szeptember 30-ig- a megyei egyenlőbánásmód-referenseket felkereső panaszosok körében végzett folyamatos elégedettség-mérés  A mérések célja, hogy a hatóság az ügyfelek elvárásainak és igényeinek minél inkább megfeleljen az ügyintézés során.

Az 1000 fős országos reprezentatív kutatás háttere és célja  Az Egyenlő Bánásmód Hatóság TÁMOP projekt kutatási programjában megvalósítandó 7 kutatás egyike.  A Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatóintézete végzi a kutatást.  A kutatás célja az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság, ill. az egyéni és társadalmi diszkriminációval kapcsolatos tapasztalatok mérése és elemzése volt egy 1000 fős országos reprezentatív minta megkérdezésével, valamint 3x200 fős almintán (fogyatékkal élők, romák, LMBT emberek).  A vizsgálat első hulláma 2010-ben készült. A kutatás második hulláma 2012-ben indul.

A személyesen megélt és a társadalomban érzékelt diszkrimináció  A népesség 1/3-át érintette már diszkrimináció  Külön-külön vizsgálva a 19 védett tulajdonságot a legfontosabb diszkriminációs okok: 1. életkor, 2. társadalmi származás, 3. egészségi állapot  Meghatározó jelenség a halmozott diszkrimináció (a diszkrimináltak 2/3-át, a népesség 1/5-ét több védett tulajdonság miatt ért diszkrimináció.  A munkahelyen és szociális ellátásban a legjellemzőbb

Előfordult-e már Önnel, hogy az élet bármely területén hátrány érte az alábbi tulajdonságok bármelyike miatt? (Az ‘igen’ válaszok aránya %-ban.)

 Országos átlagban 100 főre 54 diszkriminációs eset jut, vagyis 100 ember közül 54-en tanúi voltak diszkriminációnak az elmúlt 12 hónapban. TÁMOP-5.5.5/08/1 - A diszkrimináció elleni küzdelem – a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése

A diszkrimináció és az egyenlő bánásmód fontosságának megítélése Ön személyesen mennyire tartja fontosnak a diszkrimináció és az egyenlő bánásmód kérdését? fős országos reprezentatív minta

Jogorvoslati lehetőségek ismertsége Van-e jogorvoslati lehetőség az egyenlő bánásmód megsértése esetén a következő helyzetekben? (az 'igen' válaszok aránya %-ban) fős országos reprezentatív minta

Az egyenlő bánásmódról szóló törvény és az EBH ismertsége a diszkriminációt elszenvedettek körében, az egyes válaszreakciók szerint (%) Magyarországon létezik-e olyan törvény, amely tiltja a diszkriminációt? Alapsokaság: országos reprezentatív minta + alminták

Az egyenlő bánásmódról szóló törvény és az EBH ismertsége a diszkriminációt elszenvedettek körében, az egyes válaszreakciók szerint (%) Hallott-e az EBH-ról?

Miért nem jelentette diszkriminációs tapasztalatát? (%) fős országos reprezentatív minta

 A 2003-ban az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításról elfogadott törvényről az országos minta 58,8 százaléka gondolta azt, hogy létezik.  A törvényről legnagyobb arányban a felsőfokú végzettségűek 77%-a értesült, de középfokú végzettséggel rendelkezők, a vállalkozók és a tanulók, illetve a éves korosztály körében is eléri vagy megközelíti a 70%-ot arányuk. A törvényről legkevésbé az alacsonyan iskolázott, idős, és a munkaerőpiac perifériáján lévő megkérdezettek hallottak. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításával kapcsolatos törvény ismertsége

 A diszkriminációs történetek többnyire rejtve maradnak:  válaszolóinknak kétharmada-háromnegyede legfeljebb a családi, szűk ismeretségi körben számolt be az esetről  24 százalék senkinek sem beszélt diszkriminációs tapasztalatáról  a minta 8 százaléka fordult hatóságokhoz, és szinte senki nem fordult valamelyik illetékes hatósághoz.  A minta negyede próbált csak tájékozódni lehetőségeiről. Az aktívak többnyire ugyancsak a családon és az ismeretségi körön keresztül igyekeztek tájékozódni.  Ezek után érthető, hogy viszonylag kevesen voltak olyanok, akik egyáltalán jelentették, vagy értelmét látták jelenteni, ha hátrányos megkülönböztetés érte őket.  A válaszadók alig tizede fordult valamely személyhez vagy intézményhez diszkriminációs tapasztalatával kapcsolatban. Jogtudatosság a diszkriminációval kapcsolatban

Bejelentené-e a jövőben, ha diszkrimináció érné? (%) fős országos reprezentatív minta

Jogtudatosság  Az egyenlő bánásmódról szóló törvényt nagyobb arányban ismeri a lakosság mint az EBH-t (59 és 30 százalék).  A diszkriminációs történetek többnyire rejtve maradnak  A válaszadók alig tizede fordult valamely személyhez vagy intézményhez diszkriminációs tapasztalatával kapcsolatban.  A diszkrimináció áldozatai többnyire nem bíznak a segítségben vagy félnek attól, hogy a helyzetük rosszabbá válik  Leginkább jogtudatosak az LMBT alminta tagjai voltak  A kérdőív hatására egy jövőbeli diszkrimináció esetén válaszolóink sokkal öntudatosabbnak mutatkoztak, mint ahogy az eddigiekben vélekedtek és cselekedtek.  A nagyobb nyilvánosságot hatékony eszköznek tartanák.

 Mindössze 5,5%-a zárkózik el teljesen a pozitív diszkriminációtól, azaz egyetlen esetben sem tartja indokoltnak a megerősítő intézkedés alkalmazását.  Akik társadalmi okokat feltételeznek a hátrányos helyzet kialakulása hátterében, azok nagyobb valószínűséggel értenek egyet a pozitív diszkriminációs eszközök alkalmazásával.  Akik maguk is nagyobb valószínűséggel vannak kitéve a különböző hátrányoknak (nők, alacsony iskolai végzettségűek, rosszabb anyagi viszonyok között élők), inkább mutatják a szociális érzékenység jeleit, mint a társadalmi pozíciójuk alapján jobb helyzetű társaik.

Szenzitív kérdések a népszámlálás során Egyetért-e Ön azzal, hogy a népszámlálás során önkéntes alapon rákérdezzenek az alábbi tulajdonságokra, ha ez segítene a diszkrimináció felszámolásában? (az 'igen' válaszok aránya %-ban) fős országos reprezentatív minta

Szenzitív kérdések a kutatások során Egyetért-e Ön azzal, hogy a népszámlálás során önkéntes alapon rákérdezzenek az alábbi tulajdonságokra, ha ez segítene a diszkrimináció felszámolásában? (az 'igen' válaszok aránya %-ban) fős országos reprezentatív minta

A magyar lakosság és az EBH-hoz forduló panaszosok lakóhelye (%)

A magyar lakosság és az EBH-hoz forduló panaszosok iskolai végzettsége (%)

Mindent egybevetve mennyire volt megelégedve az ügyintézés színvonalával? (%) Átlag: 6,18 Ügyfélelégedettség-mérés fő

Mindent egybevetve mennyire volt megelégedve az ügyének kimenetelével? (%) Átlag: 4,86 Ügyfélelégedettség-mérés – 239 fő

Ha ismételten hátrányos megkülönböztetés érné, meglévő tapasztalatai alapján ismételten felkeresné-e az EBH-t? Ügyfélelégedettség-mérés – 239 fő

Ajánlaná-e, ajánlotta-e szívesen az EBH-t ismerőseinek, ha őket bármilyen hátrányos megkülönböztetés éri? Ügyfélelégedettség-mérés – 239 fő

Szabados Tímea- EBH, szakmai vezető Wéber Andrea- EBH, kutatási koordinátor Köszönjük a figyelmet!