Szabados Tímea és Wéber Andrea (EBH) november 8. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Diszkrimináció, jogtudatosság, ügyfél-elégedettség a TÁMOP- program kutatásainak bemutatása TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem – a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése

7 társadalomtudományi kutatás Az „Esélyegyenlőség a munka világában” című kutatás keretében a TÁMOP projekttel együttműködésben megvalósuló kutatási programok már lezárultak: 1.) Egyenlő munkáért egyenlő bért 2.) A munkáltatók kiválasztási gyakorlata a diszkrimináció tükrében 3.) Az esélyegyenlőségi terv hatásának vizsgálata 4.) A munkáltatók attitűdjeinek és a fogyatékos munkavállalók munkaerő-piaci foglalkoztatottságának, a megfelelő munkafeltételek biztosításának összefüggései

5. A szegregált – különös tekintettel a roma – lakókörnyezetek felszámolását célzó önkormányzati programok hatásvizsgálata, megoldási és intézkedési javaslatok megfogalmazása. 6. A közigazgatás és a jogalkotás kirekesztő mechanizmusainak feltárása, különös tekintettel a település lakosainak roma tagjait érintő döntésekre. 7. Országos reprezentatív – fókuszban a romák és a fogyatékos emberek és az LMBT - mintavételen alapuló közvélemény-kutatás az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság növekedésének témájában. 8. Saját kutatás- A képzéseken résztvevők körében az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság vizsgálata két hullámban. 7 társadalomtudományi kutatás

Az EBH Ügyfélelégedettség-mérései  A évi ügyfélelégedettség-mérések adatai- a már megszületett határozatok panaszosai körében végzett éves elégedettség-mérések  Ügyfélelégedettség-mérés adatai az ügyfélszolgálatokon szeptember 1-től szeptember 30-ig- a megyei egyenlőbánásmód-referenseket felkereső panaszosok körében végzett folyamatos elégedettség-mérés  A mérések célja, hogy a hatóság az ügyfelek elvárásainak és igényeinek minél inkább megfeleljen az ügyintézés során.

Az 1000 fős országos reprezentatív kutatás háttere és célja  Az Egyenlő Bánásmód Hatóság TÁMOP projekt kutatási programjában megvalósítandó 7 kutatás egyike.  A Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatóintézete végzi a kutatást.  A kutatás célja az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság, ill. az egyéni és társadalmi diszkriminációval kapcsolatos tapasztalatok mérése és elemzése volt egy 1000 fős országos reprezentatív minta megkérdezésével, valamint 3x200 fős almintán (fogyatékkal élők, romák, LMBT emberek).  A vizsgálat első hulláma 2010-ben készült. A kutatás második hulláma 2012-ben indul.

A személyesen megélt és a társadalomban érzékelt diszkrimináció  A népesség 1/3-át érintette már diszkrimináció  Külön-külön vizsgálva a 19 védett tulajdonságot a legfontosabb diszkriminációs okok: 1. életkor, 2. társadalmi származás, 3. egészségi állapot  Meghatározó jelenség a halmozott diszkrimináció (a diszkrimináltak 2/3-át, a népesség 1/5-ét több védett tulajdonság miatt ért diszkrimináció.  A munkahelyen és szociális ellátásban a legjellemzőbb

Előfordult-e már Önnel, hogy az élet bármely területén hátrány érte az alábbi tulajdonságok bármelyike miatt? (Az ‘igen’ válaszok aránya %-ban.)

 Országos átlagban 100 főre 54 diszkriminációs eset jut, vagyis 100 ember közül 54-en tanúi voltak diszkriminációnak az elmúlt 12 hónapban. TÁMOP-5.5.5/08/1 - A diszkrimináció elleni küzdelem – a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése

A diszkrimináció és az egyenlő bánásmód fontosságának megítélése Ön személyesen mennyire tartja fontosnak a diszkrimináció és az egyenlő bánásmód kérdését? fős országos reprezentatív minta

Jogorvoslati lehetőségek ismertsége Van-e jogorvoslati lehetőség az egyenlő bánásmód megsértése esetén a következő helyzetekben? (az 'igen' válaszok aránya %-ban) fős országos reprezentatív minta

Az egyenlő bánásmódról szóló törvény és az EBH ismertsége a diszkriminációt elszenvedettek körében, az egyes válaszreakciók szerint (%) Magyarországon létezik-e olyan törvény, amely tiltja a diszkriminációt? Alapsokaság: országos reprezentatív minta + alminták

Az egyenlő bánásmódról szóló törvény és az EBH ismertsége a diszkriminációt elszenvedettek körében, az egyes válaszreakciók szerint (%) Hallott-e az EBH-ról?

Miért nem jelentette diszkriminációs tapasztalatát? (%) fős országos reprezentatív minta

 A 2003-ban az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításról elfogadott törvényről az országos minta 58,8 százaléka gondolta azt, hogy létezik.  A törvényről legnagyobb arányban a felsőfokú végzettségűek 77%-a értesült, de középfokú végzettséggel rendelkezők, a vállalkozók és a tanulók, illetve a éves korosztály körében is eléri vagy megközelíti a 70%-ot arányuk. A törvényről legkevésbé az alacsonyan iskolázott, idős, és a munkaerőpiac perifériáján lévő megkérdezettek hallottak. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításával kapcsolatos törvény ismertsége

 A diszkriminációs történetek többnyire rejtve maradnak:  válaszolóinknak kétharmada-háromnegyede legfeljebb a családi, szűk ismeretségi körben számolt be az esetről  24 százalék senkinek sem beszélt diszkriminációs tapasztalatáról  a minta 8 százaléka fordult hatóságokhoz, és szinte senki nem fordult valamelyik illetékes hatósághoz.  A minta negyede próbált csak tájékozódni lehetőségeiről. Az aktívak többnyire ugyancsak a családon és az ismeretségi körön keresztül igyekeztek tájékozódni.  Ezek után érthető, hogy viszonylag kevesen voltak olyanok, akik egyáltalán jelentették, vagy értelmét látták jelenteni, ha hátrányos megkülönböztetés érte őket.  A válaszadók alig tizede fordult valamely személyhez vagy intézményhez diszkriminációs tapasztalatával kapcsolatban. Jogtudatosság a diszkriminációval kapcsolatban

Bejelentené-e a jövőben, ha diszkrimináció érné? (%) fős országos reprezentatív minta

Jogtudatosság  Az egyenlő bánásmódról szóló törvényt nagyobb arányban ismeri a lakosság mint az EBH-t (59 és 30 százalék).  A diszkriminációs történetek többnyire rejtve maradnak  A válaszadók alig tizede fordult valamely személyhez vagy intézményhez diszkriminációs tapasztalatával kapcsolatban.  A diszkrimináció áldozatai többnyire nem bíznak a segítségben vagy félnek attól, hogy a helyzetük rosszabbá válik  Leginkább jogtudatosak az LMBT alminta tagjai voltak  A kérdőív hatására egy jövőbeli diszkrimináció esetén válaszolóink sokkal öntudatosabbnak mutatkoztak, mint ahogy az eddigiekben vélekedtek és cselekedtek.  A nagyobb nyilvánosságot hatékony eszköznek tartanák.

 Mindössze 5,5%-a zárkózik el teljesen a pozitív diszkriminációtól, azaz egyetlen esetben sem tartja indokoltnak a megerősítő intézkedés alkalmazását.  Akik társadalmi okokat feltételeznek a hátrányos helyzet kialakulása hátterében, azok nagyobb valószínűséggel értenek egyet a pozitív diszkriminációs eszközök alkalmazásával.  Akik maguk is nagyobb valószínűséggel vannak kitéve a különböző hátrányoknak (nők, alacsony iskolai végzettségűek, rosszabb anyagi viszonyok között élők), inkább mutatják a szociális érzékenység jeleit, mint a társadalmi pozíciójuk alapján jobb helyzetű társaik.

Szenzitív kérdések a népszámlálás során Egyetért-e Ön azzal, hogy a népszámlálás során önkéntes alapon rákérdezzenek az alábbi tulajdonságokra, ha ez segítene a diszkrimináció felszámolásában? (az 'igen' válaszok aránya %-ban) fős országos reprezentatív minta

Szenzitív kérdések a kutatások során Egyetért-e Ön azzal, hogy a népszámlálás során önkéntes alapon rákérdezzenek az alábbi tulajdonságokra, ha ez segítene a diszkrimináció felszámolásában? (az 'igen' válaszok aránya %-ban) fős országos reprezentatív minta

A magyar lakosság és az EBH-hoz forduló panaszosok lakóhelye (%)

A magyar lakosság és az EBH-hoz forduló panaszosok iskolai végzettsége (%)

Mindent egybevetve mennyire volt megelégedve az ügyintézés színvonalával? (%) Átlag: 6,18 Ügyfélelégedettség-mérés fő

Mindent egybevetve mennyire volt megelégedve az ügyének kimenetelével? (%) Átlag: 4,86 Ügyfélelégedettség-mérés – 239 fő

Ha ismételten hátrányos megkülönböztetés érné, meglévő tapasztalatai alapján ismételten felkeresné-e az EBH-t? Ügyfélelégedettség-mérés – 239 fő

Ajánlaná-e, ajánlotta-e szívesen az EBH-t ismerőseinek, ha őket bármilyen hátrányos megkülönböztetés éri? Ügyfélelégedettség-mérés – 239 fő

Szabados Tímea- EBH, szakmai vezető Wéber Andrea- EBH, kutatási koordinátor Köszönjük a figyelmet!