Tehetséggondozás a Miskolci Egyetemen

„csak tanult emberek tarthatják fent a nemzetet, illeszthetik be Európába.” „csak tanult emberek tarthatják fent a nemzetet, illeszthetik be Európába.” István királyunk bölcsessége

A tehetséggondozás kérdésköre szerte a világon a tömegessé váló felsőoktatás egyik fontos kérdése. A felsőoktatással szemben egyik oldalon megjelenik igényként, hogy az üzleti világ számára képezzen gyakorlati tudással felkészült szakembereket, a másikoldalon hagyományosan a tudományos élet bölcsője.

Tehetség felismerésével és gondozásával már az ókorban is foglalkoztak. Kínában felkutatták a tehetségeket és magas nevelésben részesítették. Konfucius foglalta először rendszerbe a tehetségről alkotott nézeteit (i.e. előtt a 6-5. században).

A protestáns iskolák voltak azok, ahol külön feladatként határozták meg a tehetséggondozást, nagy számban támogatták és foglalkoztak a kiemelkedő képességű fiatalokkal.

Patakon Ilyen kiemelkedő képességekkel rendelkezett a neves zsoltárfordító Szenczi Molnár Albert, aki többek között Patakon tanult 1597-ben, majd a heidelbergi egyetemi tanulmányai után visszahívtak tanítani volt iskolájába. Róla írták, hogy már kisgyermekként kiemelkedett társai közül, nyelveket beszélt, zenélt, verseket írt.

A XVIII - XIX században kiemelkedő szerepet játszottak a tehetséges tanulók nevelésében az „iskolakollégiumok” Sárospatakon, Debrecenben, Pápán, Nagyenyeden, Kolozsvárott, Marosvásárhelyen, Eperjesen.

A hazai intézményesített tehetséggondozó munka a XIX-XX. században bontakozott ki. –Az első korszaka a századfordulón indult el és tartott 1931-ig, Nagy László haláláig. – A szervezett hazai tehetségvédelmi mozgalom második korszaka pedig 1935-ben kezdődött Sárospatakon.

–A harmadik korszak kezdetét 1979-től számítják, ugyanis 30 évi szünet után Somogyban indul el a tehetségvédelmi munka. –A negyedik korszak 1989-ben kezdődik el. Megalakult Szegeden a Magyar Tehetséggondozó Társaság ban pedig Csermely Péter irányításával a Kutató Diákok Országos Szövetsége.

A tudományos diákkörök rendszere től országos mozgalommá fejlődött, a szilárd működés felmutató rendszer magas tudományos igényességű és élvezi a magyar tudományos közélet támogatását (Anderle, 2001).

A kivételes képességű egyetemi hallgatóknak nyújt kiugrási lehetőséget az Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK), amely igazi hungarikumnak számít. A világon sehol máshol nem létezik a felsőoktatásban a tehetséggondozásnak ilyen szervezett formája. Aki itt sikeresen szerepel, megalapozhatja jövőjét, a verseny nyerteseit és tudományos eredményeiket bemutató almanach után kapkodnak a fejvadászok.

A tudományos kiválóság egyik fokmérője lehet a jók között is a legjobb teljesítményének mérése. Ennek értékelésére a Pro Scientia Aranyérmesek.

Pro Scientia Aranyéremre nevezettek 2011

Köszönöm a figyelmet