2. óra Kognitív folyamatok KOMÜ I. évfolyam A szociálpszichológia alapjai I. 2005. 02.21. Serfőző Mónika

Kogníció = megismerés Kognitív folyamatok: érzékelés – észlelés figyelem információfeldolgozás emlékezet képzelet gondolkodás (magasabbrendű kognitív folyamat)

Az információfeldolgozás folyamata ÉRZÉKELÉS érzékszervek ÉSZLELÉS agy EMLÉKEZET ismételgetés  konszolidáció  RTM rövid távú memória HTM hosszú távú memória szenzoros tár ingerek   FELISMERÉS - elhalványulás - kiszorítás FIGYELEM FIGYELEM

Érzékelés ingerek → receptorsejtek → idegek → agykérgi területek → érzékletek ingererősség és –minőség kódolása eltérő érzékelési képességek (legkisebb ingererősség, érzékelhető különbség)

Észlelés A különböző érzékleti benyomásokat szervezzük, értelmezzük, azoknak jelentést tulajdonítunk

Észlelési funkciók, folyamatok tárgyak észlelése, kiemelése az ingermezőből (alakészlelés) tárgyak térbeli helyzetének észlelése (távolság- vagy mélységészlelés, mozgásészlelés) tárgyak felismerése, azonosítása észlelési konstanciák

Tárgyak észlelése a) Alak – háttér észlelés (Gestalt)

Tárgyak észlelése b) perceptuális szerveződés jó folytatás elve hasonlóság elve közelség elve zártság elve [ ] [ ] [ ] [ ] [ ] [ ] [ ] [

Tárgyak térbeli helyzetének észlelése térbeli irányok észlelése távolságészlelés mozgásészlelés

Távolsági jelzőmozzanatok lineáris perspektíva relatív nagyság relatív magasság árnyékolás takarás részletgazdagság

Távolságészlelés (binokuláris diszparitás)

Mozgás észlelése látszólagos mozgás (mozifilm = folyamatosan egymás után, gyorsan vetített képek sorozata) indukált mozgás (mintha a Hold mozogna a felhőkben) (= a nagyobb tárgyat látjuk mozdulatlannak) valódi mozgás – mozgásjelzők: elrendezés változása, háttérhez viszonyított változások

Indukált mozgás

Tárgyak felismerése Az a képesség, hogy a tárgyat hozzárendeljük egy kategóriához, és így jelentést adunk neki. mentális reprezentációk, sémák előhívása FELISMERÉS tárgyak elemi vonásainak észlelése (geonok) FELISMERÉS

Észlelési konstanciák = annak észlelése, hogy a környezet megváltozása ellenére a tárgyak bizonyos tulajdonságai változatlanok maradnak alakkonstancia színkonstancia nagyságkonstancia

Érzékelés és észlelés különbsége hangok / dallam hallása piros-zöld színfoltok látása / 27-es szám látása kétértelmű ábrák (ugyanazt a fizikai ingert kétféleképpen is észlelhetünk, azaz értelmezhetünk) optikai csalódások: az észlelés (az értelmezés, jelentés) nem felel meg az inger fizikai tulajdonságainak

Kétértelmű ábrák

Kontextushatás

Optikai csalódások, illúziók

Aimes szoba

Escher

Escher

Figyelem A figyelem szelektív, kiemelő folyamat, az észlelés összpontosítása, amelynek következtében az ingerek egy korlátozott köre hangsúlyosabban tudatosul. Erőfeszítési folyamat, amelynek során mentális energiánkat akaratlagosan egy meghatározott feladatra fordítjuk. Éber állapotot fenntartó folyamat, hatékony készenlét az információk vételére.

Az információfeldolgozás folyamata ÉRZÉKELÉS érzékszervek ÉSZLELÉS agy EMLÉKEZET ismételgetés  konszolidáció  RTM rövid távú memória HTM hosszú távú memória szenzoros tár ingerek   FELISMERÉS - elhalványulás - kiszorítás FIGYELEM FIGYELEM

Szelektív figyelem Spontán, önkéntelen figyelem (tájékozódási reakció) erős szokatlan mozgó ingerek váltják ki hirtelen változó biológiai felszólító jelleg észlelő beállítódása Szándékos, akaratlagos figyelem akaratlagos odafordulás, tudatos választás

Figyelemfelkeltés a reklámokban

Tökéletes-e a szelektálás, a szűrés? Stroop-jelenség KÉK ZÖLD SÁRGA FEKETE PIROS SÁRGA KÉK ZÖLD FEKETE KÉK PIROS ZÖLD

Szelektív figyelem Kognitív Valahol képességeink a egyik Mátra leglátványosabb egyik jelensége sűrű az, erdejében hogy a ki II. tudunk világháborúban szűrni valaki egy eldugott üzenetet sok egy aranyat. másikból. Bár Ezt több úgy tucat csináljuk, szerencsevadász hogy meg figyelmünket akarta olyan már jelzőingerekre szerezni, irányítjuk, eddig mint nem a sikerült betűtípus. nekik.

Figyelem megosztása figyelmi kapacitás modellje (Kahnemann): mindig egy adott figyelmi kapacitással rendelkezünk (ennek mennyisége pl. függ aktuális állapotunktól is!), ezt tudjuk megosztani tevékenységek között automatikus és kontrollált cselekvések: vannak olyan tevékenységek, amelyeket automatikusan tudunk végezni, nem igényelnek tudatos figyelmi erőfeszítést (automatikus cselekvések) ill. vannak olyan tevékenységek, amelyek nagy figyelmi erőfeszítést, odafordulást igényelnek (kontrollált cselekvések) — A gyakorlás, tapasztalás révén a kontrollált cselekvések automatikussá válhatnak. (pl. autóvezetés, gépírás, annak megtanulása révén)

Figyelem tulajdonságai figyelem terjedelme: hányféle ingert tudunk egyszerre megragadni, befogni a figyelmünkkel (7±2) figyelem tartóssága: mennyi ideig tudunk kitartóan, megszakítás nélkül egy dologra figyelni figyelem megosztása: hányféle, figyelmet kívánó tevékenységet tudunk végezni egyidejűleg figyelem átvitele: mennyire könnyű vagy nehéz átirányítani a figyelmünket egyik dologról a másikra

                        Emlékezet és felejtés                        

Az információfeldolgozás folyamata EMLÉKEZET ÉRZÉKELÉS érzékszervek ÉSZLELÉS agy ismételgetés  konszolidáció  RTM rövid távú memória HTM hosszú távú memória szenzoros tár ingerek   FELISMERÉS - elhalványulás - kiszorítás FIGYELEM FIGYELEM

Emlékezeti tárak RTM rövid távú memória HTM hosszú távú memória ismételgetés RTM rövid távú memória HTM hosszú távú memória szenzoros tár érzékszervi benyomások ingermodalitás szerint 1-3 sec pillanatfelvételek korlátozott kapacitás (7±2) akusztikus, vizuális kódolás 1-2 perc kiszorítás, elhalványulás munkamemória korlátlan kapacitás szemantikus kódolás korlátlan időtartam nem felejtünk, csak nem tudjuk előhívni

1 8 4 8 1 9 5 6 2 0 0 4

1 8 4 8 1 9 5 6 2 0 0 4 tömbösítés

S S S F L N P F N Y S N P

a már ismert információ értelmet ad az értelmetlen betűsornak SÜSS FEL NAP FÉNYES NAP a már ismert információ értelmet ad az értelmetlen betűsornak

Hogyan lehet növelni a memóriából való előhívás sikerességét Hogyan lehet növelni a memóriából való előhívás sikerességét? (emlékezeti stratégiák) Feldolgozás mélységének elve: A felidézés sikeressége a feldolgozáson és az előhívási módszereken múlik.  Minél mélyebb a feldolgozás annál könnyebb az előhívás. Cselekvés szerepe: aktivitás kapcsolódik a rögzítéshez Kontextushatás: a bevésés, rögzítés körülményei (pl. helye) között sikeresebb a felidézés Szervezés: jegyzet, vázlat, ábra készítés Értelmes kapcsolatok kialakítása: már elraktározott ismeretekhez kapcsoljuk a rögzítendő anyagot

Mnemotechnikai eszközök mechanikus tanulás esetére amikor pontosan, szöveghűen meg kell tanulnunk valamit, pl. tényeket, adatokat, fogalmakat rímalkotás mozaikszó alkotás mondatalkotás helyek módszere kulcsszó módszer képtelen képzettársítás

Emlékezeti rendszerek a hosszú távú memóriában procedurális emlékezet: eszköztudás (pl. egy mozdulatra, cselekvés sorra való emlékezés) epizodikus emlékezet: saját élményeink tárolása szemantikus emlékezet: olyan ismeretek tárolása, amelyeknek nincs személyes vonatkozása

Az emlékezet konstruktív természete séma

Az érzelmek hatása az emlékezetre villanófény-emlék hangulat kongruencia szorongás