A Szovjetunió története

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja
Advertisements

A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja
Az I. világháború
Enyhülés és a hidegháború vége
Az 1956-os forradalom.
Nemzetközi kapcsolatok története II. (1946 után)
Gazdasági fejlődés a középkortól napjainkig
A NATO létrejötte, bővítésének állomásai
A megosztott világ Szovjetunió↔nyugati tőkések tömbje
Dávid és Góliát a modernkori egyháztörténetben Az Evangélikus Egyház szerepe a Német Demokratikus Köztársaságban, különös tekintettel a rendszerváltás.
Új-Zéland történelme Új-Zéland történelme mintegy 1000 évet ölel fel, melynek első részében a sziget lakói (a maorik) teljes elszigeteltségben éltek, majd.
Forradalom előzményei
Mihail Szergejevics Gorbacsov (1931-napjainkig)
ÖSSZEFOGLALÓ FELADATOK
Úton az újabb háború felé
A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG.
AZ ŐSZIRÓZSÁS FORRADALOM
HAZÁNK A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT
Benito Mussolini
Politikai folyamatok a bécsi kongresszus után
Nemzetközi kapcsolatok története
A Tanácsköztársaság.
Magyarország az első világháborúban
Forradalmak az első világháború végén – a német forradalom
FORRADALMAK AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚBAN
A „vörös gróf” és a „geszti bolond”
Tildy Zoltán.
Földünk a második világháború után
1956. október 6. Műegyetem Október 23. Petőfi szobor Parlament Bem tér.
A közép-kelet európai politikai átmenetek sajátos vonásai a 80-as évek második felében. A rendszerváltozások történelmi háttere,közös előzményei, nemzetközi.
Kommunista Proletár-diktatúra emléknap
Március 13.- ai budapesti kirándulás
1956 az irodalomban 1/C.
Záróelőadás Előadó: Dr .Marinovich Endre
A Krími háború
 Camp David nem oldotta meg a palesztin kérdést  libanoni polgárháború Palesztin Felszabadítási Szervezet  jún-aug. „Békét Galileának”
 3. világ felértékelődése  A SZU globális tengeri hatalommá vált Olajszállítási útvonalak fontossága  között a Szuezi csatorna nem működött.
Az együttm ű ködést ő l a két Németországig.  „hidegháború” (Walter Lippmann)  febr.9. Sztálin beszéde Az imperializmus ellen küzdeni kell IMF,
Következtetés A haditechnikai K+F története csak két támadó eszközt ismer, amely ellen nincs hatékony védelem !
FORRADALMAK MAGYARORSZÁGON 1918–1919
Nyers Rezső, az „új mechanizmus” egyik legjelentősebb ösztönzője
Egy kis ország nagy reményekkel 1956
A bolsevik Oroszország Forradalomból forradalomba
A háború és következményei Magyarországon
Az őszirózsás forradalom
A SZTÁLINI DIKTATÚRA.
1956-os forradalom.
OROSZ FORRADALMAK 1917.
8. 6 A bolsevik hatalomátvétel körülményei
Nemzetközi kapcsolatok története
Út a szabadsághoz 1. Téma plakát feladatai. A totaliarianizmus A totalitarizmus csak a XX. században (az olasz fasizmus idején) jelent meg – először a.
A SZOVJET GAZDASÁGPOLITIKA
A szuperhatalmak a hidegháború idején
Magyarország szovjetizálása
Gorbacsov politikája Egy új generáció képviselője Idős, beteg elődök: Andropov ( ), Csernyenko ( ) (pályafutásuk kezdete a.
A kommunista diktatúrák
ENYHÜLÉS ÉS SZEMBENÁLLÁS
A kommunizmus bukása.
A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG.
Európán kívüli világ.
A HIDEGHÁBORÚ VÉGE.
Magyarország szovjetizálása
A HARMADIK BIRODALOM.
AZ „ÚJ SZAKASZ” ÉS KUDARCA
A királyság újjászervezése: Károly Róbert
A „népek tavasza” Forradalmak ben
A szabadság hősei Magyarország története a forradalom idején
Készítette: Fertig Dávid
Georgi Dimitrov (1882. június 18. – július 2.)
Út a háború felé. A fasizmus térhódítása 1930-as években a fasiszta országok térhódítása jellemző. Japán elfoglalja Kínát, Mandzsúriát. Olaszország Abesszíniát.
Előadás másolata:

A Szovjetunió története

Mit jelent a Szovjetunió fogalom? Teljes neve: Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Orosz rövidítése: CCCP (SzSzSzR) Saját meghatározása szerint: Európai és ázsiai szocialista demokráciák önkéntes államszövetsége Valójában: Az orosz birodalom átalakult kommunista diktatúrává, és erőszakosan beolvasztotta a környező államokat. Létezésének időszaka: 1917 – 1991 Fővárosa, nyelve: Moszkva, orosz Szovjet zászló és címer Szovjetunió tagállamai és területe Mit jelent a Szovjetunió fogalom? SZOVJETUNIÓ

A „nagy októberi forradalom” 1917 elején több forradalom rázta meg az orosz birodalmat, amelyek következtében lemondott a trónról II. Miklós cár, Oroszország demokratikus köztársasággá vált. német támogatással hazatért külföldről Lenin, aki újjászervezte a kommunista (bolsevik) pártot. a kommunista párt nem tudod nyerni a szabad választásokon, ezért Lenin vezetésével államcsínnyel szerezték meg a hatalmat 1917. november 7-én (okt. 23.). Ezt az eseményt nevezték a kommunisták „nagy októberi forradalomnak”. A „nagy októberi forradalom” SZOVJETUNIÓ

SZOVJETUNIÓ Lenin kormányzása (1917 – 1924) Az októberi forradalom után Vlagyimir Iljics Uljanov, azaz Lenin lett Szovjet-Oroszország vezetője. hosszú és véres polgárháborúban legyőzték a kommunista-ellenes csapatokat (fehérek) közben kiépült a kommunista diktatúra: betiltották a többi pártot, az emberi jogokat, üldözték az egyházat, államosítottak minden magántulajdont. a kommunista gazdaságpolitika, a kollek- tivizálás miatt az ország a csőd szélére került, ezért Lenin ideiglenesen megengedte a kisgazdálkodást és kisvállalkozást (NEP). 1922-ben Oroszországból Szovjetunió lett. 1924. január 21-én meghalt Lenin. Lenin kormányzása (1917 – 1924) SZOVJETUNIÓ

SZOVJETUNIÓ Sztálin uralma (1924 – 1953) Lenin halála után Joszif Dzsugaszvili, azaz Sztálin szerezte meg a Szovjetunió feletti hatalmat. Kímélet- lenül leszámolt mindenkivel, aki veszélyeztethette a hatalmát (tisztogatások) a KGB nevű titkosrendőrség terrorral tartotta rette- gésben a lakosságot. Létrejöttek a GULAG-táborok, amelyekben több millió ember halt meg, mert nem voltak (jó) kommunisták. Nagyrészük kulák volt, vagyis tehetséges parasztok, kisvállalkozók, értelmiségiek, akik nem feleltek meg a kommunista pártnak. a II. világháborúban Sztálin eleinte a németekkel, majd az amerikaiakkal szövet- kezett, azért hogy területeket szerezzen. Kiterjesztette hatalmát Kelet-Európára is. 1953. március 5-én Sztálin meghalt. Sztálin uralma (1924 – 1953) SZOVJETUNIÓ

SZOVJETUNIÓ Nikita Hruscsov (1953 – 1964) Sztálin halála után Nikita Hruscsov került a Szovjetunió élére. Hruscsov elítélte a sztálini terrort, enyhítette a diktatúrát, és a gazdasági fejlesztésre tette a hangsúlyt. az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc azonban bebizonyította, hogy nincs demokratikus kommunizmus, hiszen Hruscsov parancsára a vörös (szovjet) hadsereg vérbe fojtotta a magyar felkelést. Hruscsov idején a hidegháború, vagyis a szovjet-amerikai versengés elérte a csúcspontját, amikor 1963-ban szovjet atomrakétákat telepítettek Kubába. Az AEÁ támadással fenyegetőzött, ezért Hruscsov visszavonta a rakétákat. 1964-ben a kommunista párt leváltotta Hruscsovot a SzU éléről. Nikita Hruscsov (1953 – 1964) SZOVJETUNIÓ

Leonid Brezsnyev és utódai (1964 – 1985) (1964-1983) Hruscsov után Leonid Brezsnyev került hatalomra. Gyenge képességű vezető volt, kormányzása idején megnövekedett a KGB befolyása. Közben a hideg- háborúban az AEÁ minden területen megelőzte a SzU-t. A kommunista birodalom válságát tovább mélyítette az Afganisztán ellen folytatott háború (1980-1988). Közben a SzU továbbra is elfojtotta a kelet- európai reformokat (1963 – Csehszlovákia, 1980 – Lengyelország) Brezsnyev halála után a KGB soraiból kerültek ki a vezetők: Andropov és Csernyenko. Haláluk után a kommunista párt fiatal vezetőt akart, aki kivezeti a SzU-t a válságból. Andropov (1983-1984) Csernyenko (1984-1985) Leonid Brezsnyev és utódai (1964 – 1985) SZOVJETUNIÓ

Gorbacsov és a SzU bukása (1985 – 1991) - 1985-ben Mihail Gorbacsov került a SzU élére, aki megpróbálta modernizálni azt. Reformjai a peresztrojka (gazdasági reformok) és a glasznoszty (az emberi jogok fokozatos bevezetése). az 1986-os csernobili atomrobbanás megmutatta a SzU fejlet- lenségét. 1989-ben Kelet-Európában megbukott a kommunizmus, ennek hatására a nem-orosz területek el akartak szakadni a SzU-tól, az oroszok nem elégedtek meg a reformokkal, hanem teljes demokráciát akartak. 1991 augusztusában a régi kommunisták államcsínyt követtek el, de az oroszok fellázadtak, és Borisz Jelcin vezetésével meg- buktatták a kommunista pártot. 1991. december 25-én Gorbacsov lemondott, és megszűnt a Szovjetunió. Gorbacsov és a SzU bukása (1985 – 1991) SZOVJETUNIÓ

A Szovjetunió jelentősége A Szovjetunió 74 éves története átformálta a világot és a történelmet. A kommunista diktatúra kiterjesztette hatalmát a világ nagy részére. Kb. 60-70 millió ember halt meg a GULAG-táborokban, kínzásokban, börtönökben, stb. Az állami gazdál- kodás miatt megszűnt a hagyományos társadalom, a kelet-európai gazdaság messze lemaradt a fejlődésben Nyugat-Európához és az AEÁ-hoz viszonyítva. A Szovjetunió bukása után Oroszország elvesztette világuralmi hatalmát, de a szovjet katonai erő még birtokában van. A Szovjetunió jelentősége SZOVJETUNIÓ