(kb. i. e. 287.,Szürakuszai – i. e. 212., Szürakuszai ) Arkhimédész (kb. i. e. 287.,Szürakuszai – i. e. 212., Szürakuszai )

Arkhimédész egyszerre volt: Természettudós Matematikus Mérnök Fizikus Csillagász Filozófus

Életéről Fiatalabb éveiben Egyiptomban, Alexandriában élt. Itt ismerkedett meg Eratoszthenésszel. Tudományos eredményeiről nagyrészt kettejük baráti-tudományos levelezéséből tudunk.

Felfedezések és találmányok ,,Bár ezek a találmányok olyan hírnevet szereztek számára, hogy bölcsessége több, mint emberi, nem tartotta méltónak, hogy írásos munkát hagyjon hátra ilyen témákról, hanem mivel a mechanikát és mindenféle mesterséget, melynek célja az alkalmazás és a haszon, méltatlannak és piszkosnak tekintett, minden igyekezetével azokra a spekulációkra adta magát, amelyeknek szépségét, finomságát nem szennyezte be az élet közönséges szükségleteinek érintése,, – Plutarkhosz: Marcellus

Arkhimédész arról vált széleskörűen ismertté, hogy Egyiptomban, a földek öntözésére megszerkesztette vízemelő gépezetét, az arkhimédeszi csavart. Az arkihimédeszi csavar egy víz emelésére alkalmas egyszerű gép, amelyet például arra lehet használni, hogy a vizet az alacsonyabban fekvő vízfelszíntől a magasabban fekvő öntözendő területre juttassák. A szerkezet egy ferde hengerből és egy benne forgó vastag menetű csavarból áll. A csavar elforgatására a víz fokozatosan emelkedik a menetben, végül a tetején kifolyik.

Arkhimédész a matematikában Kreativitása és éleselméjűsége minden reneszánsz előtti európai matematikusét felülmúlta. Olyan helyiértékes számrendszert állított fel és használt, amiben a számokat 1064-ig le tudta írni. Olyan heurisztikus statisztikán alapuló módszert fejlesztett ki, amit ma integrálszámításnak neveznénk, és aminek helyességét egzakt geometriai módszerekkel bizonyította be. Bebizonyította, hogy a kör kerületének és átmérőjének aránya ugyanannyi, mint területének és sugara négyzetének az aránya.

Ő volt az első olyan matematikus, aki a mechanikai görbéket (a mozgó testek pályáit) legitim módon vizsgálható objektumoknak tekintette. Arkhimédész a sokszögekből közelítve határozta meg π értékét.

Arkhimédész a fizikában Bevezette a sűrűség fogalmát A törvény így hangzik: Minden folyadékba vagy gázba merülő testre felhajtóerő hat, amelynek nagysága egyenlő a test által kiszorított folyadék vagy gáz súlyával. Létrehozta a statika tudományát, leírta az emelőt és a hidrosztatikai egyensúlyt. Meghatározta a tömegközéppont fogalmát, és számos geometriai alakzatét ki is számolta.

Arkhimédész ismert művei: A síkok egyensúlyáról A parabola területéről A gömbről és a hengerről A körmérés A csigavonalakról; a konoidokról és szferoidokról Homokszámítás Az úszó testekről