Irán

Etnikumok Iránban

Irán népességének etnikai megoszlása Perzsa 51% Azeri türk 24% Mázandaráni 8% Kurd 7% Arab 3% Belúdzs 2% Lúr 2% Türkmén 2%

Irán népességének vallási megoszlása Síita muszlim 85% Szunnita muszlim 14% Keresztény, zoroasztriánus, bahái, zsidó 1%

Regionális pozíciók régió egyik regionális nagyhatalma (másik kettő Izrael és Törökország) korábbi regionális egyensúly (=Irak) felborult “ellenséges gyűrű”, mégis stratégiai pozíciói erősödtek (“nagy nyertes”) pedig:

The President's State of the Union Address January 29, 2002 North Korea …Iran…Iraq ..States like these, and their terrorist allies, constitute an axis of evil, arming to threaten the peace of the world. By seeking weapons of mass destruction, these regimes pose a grave and growing danger. They could provide these arms to terrorists, giving them the means to match their hatred. They could attack our allies or attempt to blackmail the United States. In any of these cases, the price of indifference would be catastrophic.

Előzmények

1941: Mohamed Reza Pahlavi

1951: Mohamed Moszadek

Moszadek Olajszektor államosítása 1953: Ajax hadművelet: CIA szervezte puccs parlament: sah trónfosztása síita vallási vezetés megosztott Tudeh is sah külföldre CIA ügynökök, hadsereg mozgósítása, Moszadek megdöntése Sah visszatér: megtorlás amerikai befolyás: olajipar 40%-a

Reza Pahlavi sah (1941-1979) Nyugatias reformok Lakosság többsége szegénységben Ellenzék brutális elnyomása SAVAK

A sah és felesége, Farah Az iráni elit elnyugatiasodott

A sah amerikai elnökökkel

1961: fehér forradalom felülről végrehajtott kapitalizáció nyugatias modernizáció szekularizáció abszolutisztikus uralom nemzeti ellenzék + síita vallási vezetők iparosítás agrárreform fogyasztói társadalom széles középrétegek urbanizáció 1971: monarchia 2500. évfordulója

Koronázás

Persepolisi ünnepségek

Fegyverkezés világelső (költségvetés harmada) legkorszerűbb amerikai technika Carter 1977: 7 AWACS amerikai szakértők

A sah és Jimmy Carter

Az iráni iszlám forradalom

70-es évek vége sah ellenes összefogás: síiták, nemzeti ellenzék, baloldal demonstrációk, sortüzek szükségállapot 1979 január 16: sah elhagyja Iránt 1979 január 31: Khomeini visszatér iszlamizáció baloldal dilemmái november 4: diákok elfoglalják amerikai nagykövetséget

Sah ellenes tüntetések

Sah-ellenes erők Olajipari munkások Diákok, értelmiségiek Középosztály-beli üzletemberek Iráni nacionalisták Vallási vezetők

USA-ellenesség

Anarchia és forradalom A sah 1979. január 16-án elhagyja Iránt

Khomeini Khomeini 1979. február 11-én visszatér Iránba

Síita vallási vezetés egyeduralma 1978: Iszlám Köztársasági Párt választásokon abszolút többség Alkotmány 5., 57., 107. Cikkely Medzslisz Őrök Tanácsa Iszlám Forradalmi Bizottságok, Iszlám Forradalmi Gárda Forradalmi Bíróságok Dzsihád-Bizottságok

Rúh Alláh al-Khomeini 1902-1989 1924: sah ellenes demonstráció 60-as évektől sah ellenes felkelés vezetője 1963: felkelés Kumban - leverik Khomeini 1964-től száműzetésben (1975-ig Nedzsef, majd Algír) 1979: iszlám forradalom győzelme

Az amerikai nagykövetség elfoglalása

Fenyegetés

Ahmedinezsád??

52 amerikai túsz fogvatartása 444 napig

Carter is túsz lesz

A mentési akció kudarca

52 túsz szabadon engedése 1981 január

Vilájat-e fakíh Vallásjogi tudósok vezetése Politikai (váli-e fakíh) Spirituális (mardzsa-e taklíd) Vezetés feladata felügyelet (isteni törvény) Kormányzat: isteni törvény végrehajtása Vallás és politika egysége Nyugattal való szembefordulás Iszlám politikai forradalom

Vallási vezető Alkotmány 5. cikkely: a rejtőző imám távollétében egy kiemelkedő képességű vallásjogi tudós 107. cikkely: Khomeini 1989: Khomeini halála utód Montazeri helyett Khamenei vallási hierarchia második vonala Alkotmány módosítása 107.: Khomeini halála után “akit a nép elfogadott mardzsiaként” - szakértők választanak a jelöltek közül Khamenei kísérlete a mardzsaíjja megzerzésére

Ali Khamenei

Külpolitikai döntéshozatal rendszere Síita és nyugati elemek Kettős rendszer: népszuverenitás vallási vezetés Legfelső vezető Köztársasági elnök (négyévente közvetlen választás) 290 fős medzslisz (négyévente választás, 16 év felett minden iráni szavazati jog) Őrök Tanácsa (6 vallásjogász, 6 civil jogász) - “Alkotmánybíróság” Egyeztető Tanács - Legfelső Vezető segítője Nemzetbiztonsági Tanács

Iráni külpolitikát meghatározó tényezők

1. Forradalmi iszlám vilájat-e-fakíh radikális (síita) iszlám mozgalmak támogatása “sem Kelet, sem Nyugat” forradalom exportálása vezető szerepre törekvés (régióban + iszlám világban) Khomeini halála óta változások

Mohamed Khatemi elnök 1997-2005 mérsékelt reformer enyhülési politika civilizációk dialógusa konstruktív együttműködés párbeszéd a Nyugattal stabilitás, regionális befolyás

Mahmúd Ahmadinezsád elnök 2005-től keményvonalas “Izrael eltörlése a térképről”

2. Perzsa nacionalizmus Történelmi gyökerek Kulturális “felsőbbrendűség” Arab-perzsa ellentét Nincsenek területi igények

3. Belpolitikai küzdelmek Konzervatívok - reformerek Forradalmi iszlám - pragmatizmus, nacionalizmus Spirituális értékek - nemzeti érdekek Bizonytalanság Külpolitikai nyitás akadálya

4. Geopolitikai környezet megváltozása Szovjetunió szétesése - közép-ázsiai utódállamok Irak meggyengülése 90-91-es, majd 2003-as háborúban Fokozódó amerikai jelenlét “Ellenséges” (Amerika-barát) államok gyűrűje Régió instabilitása, háborúk, konfliktusok Terrorizmus elleni háború Afganisztán Irak Palesztin-izraeli Hegyi Karabah

Irak és Irán kapcsolatrendszere hagyományos rivalizálás cél: regionális vezető pozíciók síiták kurdok arab-perzsa etnikai ellentét Khomeini több mint tíz évig Nedzsefben

Iráni iszlám forradalom exportja Irak először üdvözölte iráni forradalmat Iránban radikális síita erők győzelme Mekka, Medina és Jeruzsálem “felszabadítása” retorikai fenyegetés: baathista rendszer megdöntése befolyás iraki síitákra

Az iraki-iráni háború (1980-1988)

Iraki-iráni háború

Irak motivációi iráni fenyegetés iraki vezetés megdöntésére határ: Satt el-Arab területi igény: Khuzisztán iráni expanzió megállítása (“iszlám forradalom exportja”) regionális vezető szerep “megelőző csapásmérés”

A második Öböl-háború (1990-91)

A háború képekben

Következmények Szövetségesek Bagdad előtt megálltak ENSZ BT felhatalmazás csak Kuvait szuverenitásának helyreállítása Irak szétesésének, régió destabilizálódásának veszélye Irán a fő veszélyforrás kurdok kiválása - Törökország

Amerikai politika “kettős feltartóztatás” radikális iszlamizmus + kommunizmus Irak-Irán nyíltan Irak támogatása, de Irán-contra (“Irángate”) titkos tárgyalások fegyverszállítások 1981-től 1990-ig Irán védőbástya ha SZU győz Afganisztánban 90-es évek: “dual containment” szankciók elszigetelés mindkettő “lator állam”

Iráni Irak-politika Iraki Iszlám Forradalom Legfelső Tanácsa támogatása Irak elleni háború: semleges Amerikai megszállás veszélye, de: Hagyományosan ellenséges baathista rendszer megbuktatása Jelenleg: visszafogott Jó kapcsolat iraki kormánnyal Iraki és iráni síiták különbségei

Irán-Izrael: áttörés vagy konfrontálódás Mose Kacav izraeli és Mohamed Khatemi iráni elnök II. János-Pál pápa temetésén, 2005. ápr. 8. (Múszá Kaszáb - Jazd) Mahmúd Ahmedinezsád beszéde a “The World without Zionism” konferencián

Ellentmondásos kapcsolat Ideológiai és politikai szembenállás Izrael elítélése, palesztin szervezetek támogatása Ellentmondásos Izrael-politika 1998: békefolyamatot ellenző palesztin szevezetek támogatásának befagyasztása 1999: 13 iráni zsidó bebörtönzése kémkedésért

Konzervatívok - reformerek Vallási vezetés Izrael agresszív, rasszista Békefolyamat ellenzése Állami terrorizmus Külpol. központi eleme palesztin-izraeli konfliktus Reformerők Árnyaltabb Nemzeti érdekek elsődlegessége Nem központi elem

2001 után: feszültebb viszony Palesztin szervezetek támogatása 2002 január: Karina A Irán fegyverkezési programja Izrael: fenyegetés megelőző csapással Irán: viszontfenyegetés Iraki háború eltérő megítélése

Iráni pragmatizmus Két államos koncepció elfogadása 2001: saját béketerv Minden menekült visszatérési joga 1948 előtti Palesztínába Népszavazás Palesztína jövőjéről Elítélt zsidók szabadon bocsátása 2002 április: Montazeri ajatollah elítéli az öngyilkos merényleteket

Ahmedinezsád, 2005. okt. 26. “Our dear Imam said that the occupying regime must be wiped off the map and this was a very wise statement.”

Értelmezések "As the Imam said, Israel must be wiped off the map” - elterjedt “The Imam said that this regime occupying Jerusalem (een rezhim-e eshghalgar-e qods) must [vanish from] the page of time (bayad az safheh-ye ruzgar mahv shavad)” - tényleges the issue with Palestine would be over "the day that all refugees return to their homes [and] a democratic government elected by the people comes to power"

Értelmezések 2 Izrael eltörlése - fenyegetés Cionista rezsim leváltása - népszavazás Zsidók eltávolítása - akár genocídium Csak cionisták eltávolítása - népszavazás Antiszemitizmus Anticionizmus

West tries to impose Zionism on region President Mahmoud Ahmadinejad on friday said Europe cannot tolerate the Zionist regime's presence in their own region but intends to impose it on the Middle East region. .. He repeated an earlier suggestion to Europe on settlement of the Zionists in Europe or big lands such as Canada and Alaska so they would be able to own their own land.

David Vice anti-cionista rabbi "Zionism is a political movement and does not represent the Jewish people. .. Zionist's elimination is the only remedy and the Jews pray for peaceful annihilation of Zionism. .. We support the stances of Iran's Supreme Leader Ayatollah (Seyyed) Ali Khamenei and Mr. Ahmadinejad."

Ortodox zsidók tüntetése a cionizmus és a zsidó állam ellen

Irán - Törökország: ellentmondásos kapcsolat Erdogan - Khatemi, 2004. júl. 28-29. Erdogan - Khamenei, 2006. dec. 3. Erdogan - Khamenei, Ahmadinezsád, 2009. október 27-28.

Érdekazonosságok vallási, történelmi, kulturális, emocionális közös pontok kurd kérdés - most eltérések Török-o: fegyverrel is Észak-Irakban Irán: békés úton Irak biztonsági fenyegetés + Palesztina, Libanon Afganisztán: összehangolt együttműködés Terrorizmussal szemben közös fellépés partnerek Európa energiaellátásában együttműködés erősítése

Együttműködés Kereskedelem 2008-ban 6 md $ Török o.: iráni atomprogram békés EU aggodalmai

Turkey offers help in Iran nuclear issue Tuesday, November 24, 2009 Turkish foreign minister Ahmet Davutoglu said Ankara believes that Iran has the right to peaceful nuclear energy but within the norms of the International Atomic Energy Agency (IAEA). He said Turkey “will be ready to assume an active role if needed in order to facilitate a diplomatic solution”.

Konfliktusok Török-izraeli stratégiai partnerség Török-amerikai szövetség Vetélkedés közép-ázsiai kőolaj és földgáz szállításáért Vetélkedés közép-ázsiai befolyásért Török vád Kurd Munkapárt és iszlamista szervezetek támogatása Törökországi szekularizáció aláásása Iráni vád Mudzsáhedín-e-Khalknak menedék

Irán-Öböl (Szaúd-Arábia) Khomeini: forradalom exportja Rafszandzsáni, Khátemi: Megbékélés Regionális stabilitás Irán nem jelent fenyegetést Gazdasági és ker. megállapodások

Szaúd-Arábia: együttműködés Khátemi látogatása (1999) Ali Khamenei haddzs (2000) Iráni-szaúdi biztonságpolitikai együttműködés (2001) Együttműködés terrorizmus elleni harcban Szaúdi béketerv támogatása Öbölbeli biztonság közös érdek

Szaúd-Arábia: konfliktusok Amerikai jelenlét Síita kisebbség Afganisztán (Szaúd: tálibok, Irán: Északi Szövetség) Szaúd-Arábia nem támogatja Irán felvételét GCC-ba Ideológiai rivalizálás Iszlamizmus: vezető szerep Síita félhold

Közvetítés nukleáris konfliktusban Szaúd al-Fejszál herceg - GCC javaslat Konzorcium - dúsított uránium elosztása

Irán és a “síita félhold”

A “Termékeny Félhold”

Síita újjáéledés Felekezeti tudat erősödése, növekvő politikai aktivitás Irak, Hezbolláh Szunnita rendszerek: fenyegetés Szunnita-síita ellentét Perzsa Irán pozícióerősödése Iszlamizmus Abdullah: Irán-Irak-Szíria-Libanon-Öböl

Nukleáris fenyegetés? 2002 augusztus: ellenzékiek 2003 végén felfüggeszti, 2006 elején újra kezdi urándúsítást Irán: békés célok ENSZ BT: szankciókat is tartalmazó határozatok Gyanú: katonai célok

Ellenőrzés 1968-ban csatlakozik Atomsorompó szerződéshez 1974: teljes körű biztosítéki egyezmény 2003: kiegészítő jegyzőkönyv (NAÜ ellenőrei bárhol, bármikor) Urándúsítás felfüggesztése 2005-2006: újra megindítása

Atomsorompó 1968: atomhatalmak más országot nem segítenek hozzá nukleáris fegyverhez Meglévő állapotot szentesíti India, Izrael, Pakisztán nem Szankció nincs

Szüksége van-e nukleáris energiára? Világ 3. legnagyobb kőolaj-, 2. legnagyobb földgázkészletei, de Energiaigény rohamosan nő Kitermelt kőolaj felét otthon használja Gáztermelő kapacitások alig kiépítettek Exportbevétel főleg kőolajból Nukleáris energia “kiválthatja”

Érvek nukleáris fegyverkezés mellett Más közel-keleti országok is (Izrael, Pakisztán, India) Sah kezdte - USA támogatásával Ellenséges országok gyűrűje USA éles retorikája - megelőző csapás? Kettős cél: Elrettentés, külső fenyegetettség elleni védelem Nyomaték regionális hatalmi ambícióinak

Reális-e a “megelőző csapás” (USA vagy Izrael) Osirak (1981) nem járható út Létesítmények szétszórtan föld alatt Irán más mint Irak USA-t leköti a többi konfliktus Izrael vezetése ingatag

Osirak (Osiris+Irak) Opera-hadművelet 1981. június 7. 14 F-15-ös és F-16-os éles nemzetközi kritikák ENSZ BT 487.: “Strongly condemns the military attack by Israel in clear violation of the Charter of the United Nations and the norms of international conduct”

Natanz

Veszélyek Első csapás - valószínűtlen: válaszcsapás Terrorszervezetek kezébe - valószínűtlen: kontroll elveszítése Reális veszély: valaki információt vagy eszközöket juttat illetékteleneknek Valós veszély: nukleáris fegyverekezési verseny: Izrael, Törökország, Szaúd-Arábia, Egyiptom

A. We judge with high confidence that in fall 2003, Tehran halted its nuclear weapons program; we also assess with moderate-to-high confidence that Tehran at a minimum is keeping open the option to develop nuclear weapons. We judge with high confidence that the halt, and Tehran’s announcement of its decision to suspend its declared uranium enrichment program and sign an Additional Protocol to its Nuclear Non-Proliferation Treaty Safeguards Agreement, was directed primarily in response to increasing international scrutiny and pressure resulting from exposure of Iran’s previously undeclared nuclear work.

Busehri atomerőmű

2010. szeptember: Stuxnet vírus 1975-ben kezdték építeni 2011 elején indul áramtermelés Orosz fűtőanyag 1000 MW (paksi fele) Önellátás minden szinten

Tárgyalások 2010 nov. ENSZ BT öt állandó tagja + Német-o. Iráni feltétel: hatok állásfoglalása izraeli atomfegyverekről

Politikai intézményrendszer “totalitárius demokrácia” avagy “demokratikus totalitarizmus” “electoral authoritarian” regime (Fukuyama) Iszlám állam és modern államszervezet keveréke Vilájat-e-fakíh “iszlám köztársaság” Síita iszlám 1501 óta államvallás Köztársaság: 1906-11-es alkotmányos forradalom Kié a legfőbb hatalom Tévedhetetlen vallásjogi tudós Népakarat, népszuverenitás

“The Iranian Constitution is a curious hybrid of authoritarian, theocratic and democratic elements. Articles One and Two do vest sovereignty in God, but Article Six mandates popular elections for the presidency and the Majlis, or parliament. Articles 19-42 are a bill of rights, guaranteeing, among other things, freedom of expression, public gatherings and marches, women’s equality, protection of ethnic minorities, due process and private property, as well as some >second generation< social rights like social security and health care.” Francis Fukuyama

Legfőbb vallási vezető Mindhárom hatalmi ág feletti kontroll 1979-1989: Khomeini, 1989-től Szajed Ali Khamenei Irán általános politikai irányvonalának meghatározása Fegyveres erők főparancsnoka 1979-es alkotmány: vagy egy személy, vagy Vezetői Tanács vagy nép, vagy Szakértők Gyűlése választja

1989-es alkotmánymódosítás: Miniszterelnöki tisztség eltörlése Vezetői Tanács megszüntetése Egy vezető Szakértők Gyűlése választja Szakértők Gyűlése menesztheti is Képtelen kötelezettségei teljesítésére Elveszíti vezetői képességeit Nem feltétlenül a legtekintélyesebb vallási vezető Legfőbb hatalom

8- The Leader or Leadership Council Article 107 After the demise of the eminent marji' al-taqlid and great leader of the universal Islamic revolution, and founder of the Islamic Republic of Iran, Ayatullah al-'Uzma Imam Khumayni - quddisa sirruh al-sharif - who was recognized and accepted as marji' and Leader by a decisive majority of the people, the task of appointing the Leader shall be vested with the experts elected by the people. The experts will review and consult among themselves concerning all the fuqaha' possessing the qualifications specified in Articles 5 and 109. In the event they find one of them better versed in Islamic regulations, the subjects of the fiqh, or in political and social Issues, or possessing general popularity or special prominence for any of the qualifications mentioned in Article 109, they shall elect him as the Leader. Otherwise, in the absence of such a superiority, they shall elect and declare one of them as the Leader. The Leader thus elected by the Assembly of Experts shall assume all the powers of the wilayat al-amr and all the responsibilities arising therefrom. The Leader is equal with the rest of the people of the country in the eyes of law. 


Article 108 The law setting out the number and qualifications of the experts [mentioned in, the preceding article], the mode of their election, and the code of procedure regulating the sessions during the first term must be drawn up by the fuqaha' on the first Guardian Council, passed by a majority of votes and then finally approved by the Leader of the Revolution. The power to make any subsequent change or a review of this law, or approval of all the provisions concerning the duties of the experts is vested in themselves.

Article 109 Following are the essential qualifications and conditions for the Leader: 1. Scholarship, as required for performing the functions of mufti in different fields of fiqh. 2. Justice and piety, as required for the leadership of the Islamic Ummah. 3. Right political and social perspicacity, prudence, courage, administrative facilities and adequate capability for leadership.

Article 111 Whenever the Leader becomes incapable of fulfilling his constitutional duties, or lobs one of the qualifications mentioned in Articles 5 and 109, or it becomes known that he did not possess some of the qualifications initially, he will be dismissed. The authority of determination in this matter is vested with the experts specified in Article 108.

Síita iszlám Sía: párt, frakció, követők Síat Alí: Ali “pártja”, követői A közösség vezetői M. vér szerinti leszármazottai - alidák Csak ők a jogos utódok - imám Először politikai mozgalom, később vallási jelleg

A tizenkettesek Legfontosabb leágazás: síiták 80%-a Irán (90%), Irak, Azerbajdzsán, Törökország, Pakisztán, Libanon, Szíria, India, Afganisztán, Bahrein Dzsaafar asz-Szádik (6 . Imám) Édesanyja Abu Bakr dédunokája Sía teoretikai megalapozója

A tizenkettes síita imámok Ali ibn Abu Tálib (600-661) Haszan ibn Ali - al-Mudzstaba (625-669) Huszein ibn Ali - Szajjid as-Suhadá (626-680) Ali ibn Huszein - Zajn al-Ábidín (658-713) Muhammad ibn Ali - al-Bákir (676-731) Dzsaafar ibn Muhammad - asz-Szádik (703-765) Múszá ibn Dzsaafar - al-Kázim (745-799) Ali ibn Músza - ar-Ridá (765-818) Muhammad ibn Ali - at-Takí (810-830) Ali ibn Muhammad - an-Nakí (827-868) Haszan ibn Ali - al-Aszkarí (846-874) Muhammad ibn Haszan - al-Mahdí (868-?)

Imamátus Csakis az imám képes az iszlám “belső rejtelmeinek” értelmezésére Csalhatatlan, tévedhetetlen (iszma) Szakrális, kárizmatikus vezető Vallástudósok vezető szerepe Khomeini: vilájat fakíh

Vallási hierarchia 18. században - “papság” - mardzsaíjja Akhbári - uszúli vita Mardzsa-i-taklíd, az imitáció forrása Nagy ajatollah (ájatulláh al-uzma) Ajatollah (ájat Alláh = Isten jele) Hodzsatoleszlám (hudzsat al-iszlám) Molla

Akhbári - uszúli Akhbári: korábbi síita imámok autoritása Uszúli: idzstihád nagy szerepe - élő mudzstahidok

Idzstihád Egyéni értelmezés, független megokolás, önálló véleményformálás Mudzstahidok - vallástudósok maguk értelmezik az iszlámot Mukallidok - muszlimok többsége “utánoz”, követ Az első számú ajatollah az utánzás forrása - véleménye a “rejtőző imám” véleménye Őt is imámként tisztelik (Khomeini)

Mardzsia Mérvadó forrás, kompetens autoritás Iszlám (jog) évtizedes tanulása Család tekintélye, szociális kapcsolatrendszere Gazdasági-pénzügyi kérdésekben jártasság - vallási adók Politikai függetlenség, fetvái nem felülírhatók

Rejtőzés (ghajba) Imám személyében nincs jelen, “rejtőzik” Közvetítőkön, megbízottakon át irányít 12. imám 872-ben eltűnt, azóta ezoterikusan vezeti a közösséget Mahdíként, megváltóként tér majd vissza - igazságosság

“Egy mudzstahid autoritásának a tagadása ugyanaz, mint az imám autoritásának a tagadása; az imám autoritásának a tagadása pedig ugyanaz, mint Allah autoritásának a kétségbe vonása; ez pedig egyenértékű a sirk-kel.” Dzsaafar asz-Szádik imám

Zarándoklat (zijára) a szent sírokhoz Ali imám - Nedzsef Huszein imám - Kerbela Nyolcadik imám (Ali ar-Ridá) - Meshed Sok sír - Kum

Nemzeti érdek elsődlegessége Az iráni politikai vezetés érdekei, prioritásai Inkább nacionalista mint vallási Felülírhatják iszlám alapelveit is Khamenei: “maszlaha” Khomeini levele Khameneihez 1988. jan. 6.: ha az állam érdekei kívánják, a saría is “felülírható”! (mekkai zarándoklat tiltása)

Köztársasági elnök Második legmagasabb méltóság Nép közvetlenül választja 4 évre 1980-1981: Abolhaszan Baniszadr 1981 aug. 2-30: Mohamed Ali Radzsai 1981-1989: Ali Khamenei 1989-1997: Ali Akbar Hásemi Rafszandzsáni 1997-2005: Mohamed Khátemi 2005-től: Mahmúd Ahmedinezsád

1979-es alkotmány: 1989-es alkotmány: végrehajtó hatalom feje három hatalmi ág koordinálása 1989-es alkotmány: alkotmány végrehajtása hatalmi ágak koordinálása: Legfőbb Vezető

Őrök Tanácsa 12 tag Elnöke: Ahmed Dzsannáti Feladatok: felügyelet 6 vallásjogi tudós - legfelső vallási vezető nevezi ki 6 jogtudós - Medzslisz választja Elnöke: Ahmed Dzsannáti Feladatok: felügyelet Törvénykezés iszlám és alkotmány szerint (vétójog) Választások Jelöltek (Szakértők Tanácsa, elnök, Medzslisz)

Elnökválasztás 2009 május 475 jelentkező Őrök Tanácsa: 4 jelölt Mahmúd Ahmedinezsád Mir Hoszein Muszavi Mehdi Karubi Mohszen Rezai

Guardian Council should maintain impartiality: Ayatollah Safi Golpaygani He went on to say that the Guardian Council has a lofty status and should maintain its impartiality toward candidates and should not be biased in favor of one candidate. Ayatollah Safi Golpaygani again called for maintenance of security, and added that a difference in views should not be allowed to weaken the system.

"They come to Qom, the centre of Shiite Islam, and announce that they will appoint women as governors of some provinces. Do you want to fight with the Quran and the Prophet with such talks that go against sharia?" he asked. Golpayghani was reacting to remarks by interior minister Mostafa Mohammad Najjar in the holy city of Qom last week, who when asked whether Iran would appoint women as governors of provinces, replied: "Yes. It is possible.” Thursday, 15 October 2009

Szakértők Gyűlése 86 tagú, közvetlen választás 8 évente (következő 2015-ben) Csak vallástudósok (mudzstahidok), jelölteket Őrök Tanácsa rostálja Feladat: Legfőbb Vezető kinevezése, ellenőrzése és ha kell: elmozdítása Elnök: Hásemi Rafszandzsáni Évi két ülésezés

Választás 2006. dec. 15. 86 helyre 165 jelölt Nők nem feleltek meg 60%-os részvétel Rafszandzsáni 1.564.197 Ali Meskini 839.834 Mohamed Yazdi 823.602 Első ülés 2007. febr. 19.: elnök Meskini 2007. júl. 30-án meghal, utóda Rafszandzsáni

Egyeztető Tanács Legfőbb Vezető tanácsadó testülete Döntés vitás kérdésekben Medzslisz és Őrök Tanácsa között Tagjait Legfőbb Vezető nevezi ki Elnöke Rafszandzsáni

Baszídzs milícia Félkatonai önkéntes milícia - Khomeini 1979 Iráni Forradalmi Gárda alá

Iszlám Forradalmi Gárda Jelentős politikai szerep, jóllehet tagjai nem politizálhatnak, de a Vezető utasítására Isten uralmának kiterjesztése Irán törvényhozásán át Kabinet fele korábbi FG tiszt, képviselők jelentős része is

Hoszejn Ali Montazeri nagy ajatollah Khomeini kijelölt utóda A jelenlegi rendszer kritikusa BBC-nek válaszol e-mailben 2009. okt. 19-én

many of the initial ideals of the revolution have not been fulfilled many of the initial ideals of the revolution have not been fulfilled. .. our people are very dissatisfied and they protest against the deviations from the goals of the revolution. .. The current decisions, which are being taken by the minority faction that is in power, are mainly against the interests of the country, and are not in keeping with Islamic principles and values.

Lehetséges utód: Mudzstaba Khamenei

Fiatal generációk

Liberális/modernisták: Abdolkarím Szorús