A KERINGÉS ÉLETTANA

A vér keringése az érrendszerben William HARVEY A vérkeringés önmagába visszatérő zárt rendszer (1628) A szívciklus (szisztolé és diasztolé) változása pumpálja az erekbe a vért A vér az érrendszerben csak egy irányba áramolhat A vér áramlását billentyűk irányítják a szív felé

Vérkeringési rendszer - vérkörök Kis vérkör Jobb kamrától a bal pitvarig Tüdőkeringés Nagy vérkör Bal kamrától a jobb pitvarig Szisztémás keringés A keringés minden egyes keresztmetszetén az áramlás intenzitása (ml/idő) azonos

Hemodinamikai alapfogalmak Perfúziós nyomás (nyomáskülönbség) Aorta – jobb pitvar Arteria pulmonalis – bal pitvar Hidraulikus (súrlódási) ellenállás Áramlási intenzitás (térfogat/idő) Adott perfúziós nyomás mellett az áramlás fordítottan arányos az ellen- állással

Áramlás, befolyásoló tényezők Lamináris áramlás és áramlási profil Viszkozitás és hatása az áramlásra Turbulens áramlás

Lamináris áramlás A folyadékrészecskék a cső tengelyével párhuzamosan haladnak Egymás mellett áramló koncentrikus rétegeket alakítanak ki A sebesség a cső falánál „mozdulatlan” A sebesség a tengelyáramban maximális Az áramlási profil parabola

Áramlás, befolyásoló tényezők Az áramlás lamináris jellege függ Az áramló folyadék sűrűségétől, viszkozitásától Az ér átmérőjétől Az áramlás lineáris sebességétől

Áramlás, befolyásoló tényezők Viszkozitás Minden folyadék belső tulajdonsága Csak akkor nyilvánul meg, ha a folyadék áramlik, vagy A folyadék felszínén szilárd tárgy mozog A folyadék belső surlódása, a sejtes elemek jelentősen emelik (hematokrit fokzódása)

Áramlás, befolyásoló tényezők Turbulens áramlás Nincsenek egymástól függetlenül áramló folyadékrétegek A folyadék részecskéi különböző irányokba mozdulnak el Kialakulásának oka a lineáris sebesség megnövekedése (lokális szűkűlet)

A vér lineáris sebessége fordítottan arányos az össz-keresztmetszettel

TELJES KERESZT-METSZET ANATÓMIAI SZERKEZET ÁRAMLÁSI SEBESSÉG

VÉRNYOMÁS VÁLTOZÁSOK

A szisztolés vérnyomást befolyásoló tényezők Perctérfogat PULZUSTÉRFOGAT FEREKVENCIA A keringő vér mennyisége – növeli a perctérfogatot A vér sűrűsége Gravitáció Periferiás ellenállás EREK SZŰKÜLETE NÖVELI DIASZTOLÉS NYOMÁS EMELKEDÉSE A nagy osztóerek rugalmassága RAKTÁROZÓ SZEREPE ÁRAMLÁS FOLYAMATOSSÁGA ÖREGEDÉSSEL PÁRHUZAMOSAN CSÖKKEN

AZ ÖSSZ-VÉRTÉRFOGAT ELOSZLÁSA - ÚJRAELOSZLÁSA

A nagy vérkör erei „Szélkazán” erek Vezető (konduktív) erek Rezisztencia erek („ellenállás erek”) Kicserélési erek Kapacitás erek

Nyomásváltozások a nagy vérkör artériáiban Szisztolés nyomás (120 Hgmm) Diasztolés nyomás (80 Hgmm) Pulzus nyomás (40 Hgmm) Középnyomás (93 Hgmm) Vérnyomás mérés Palpatios (tapintásos) módszer Auscultatios (hallgatózásos) módszer Oszcillometriás módszer

Nyomás és áramlás a rezisztenciaerek szakaszán A rezisztencia erek funkciója Meghatározója a nagy vérköri artériás nyomásnak Lokálisan szabályozzák az utánuk következő érszakasz, a micro-cirkulációs terület véráramlását

Keringési önszabályozás Az áramlásnak a perfúziós nyomástól való relatív függetlensége A nagy vérköri artériás nyomás változását nem követi automatikusan a kapillárisok nyomásának változása

Véráramlás változása a szövetekben, szervekben Egyes szervekben a véráramlás a perfúziós nyomás változásának ellenére állandó Az aktív szövetekből értágító anyagok szabadulnak fel munkát végző vázizom szív vékonybél agykéreg

A kicserélési erek funkciója (mikrocirkuláció) Plazmafehérjék kijutása a szövetközi térbe A gázok transzportja diffúzióval történik Folyadék és kis molekulák cseréje – effektív filtrációs nyomás biztosítja A szövetközi térbe filtrált folyadék visszajutása a keringésbe – nyirokérrendszer

A KAPILLÁRIS-KERINGÉS

MI TÖRTÉNIK A KAPILLÁROSIKBAN?

Kapacitás erek – vénás rendszer A vénák falában billentyűk – az áramlás egyirányúsítása A vénák között összeköttetések vannak Nyomásprofil: 15 Hgmm – 0-2 Hgmm Nagyfokú tágulékonyság

Kapacitás erek – vénás rendszer A centrális vénás nyomás a vénás vissza-áramlástól és a jobb kamra teljesítményétől függ A legnagyobb vénákban az áramlás a ki- és belégzéssel együtt ciklikusan változik A gravitációs tényezők megváltoztatják a vénákban a transzmurális nyomást (az érben levő és az ereken kivüli nyomás különbsége) A transzmurális nyomás emelkedésével fokozódik a vénák átmérője, a belső térfogat nő Ezzel magyarázható, hogy nagy mennyiségű vért képesek befogadni anélkül, hogy a beslő nyomás jelentősen változna A vénás visszaáramlás fontos tényezője az izomaktivitás

A kis vérköri keringés A kis vérköri perfúziós nyomás csak töredéke a nagy vérkörinek A be- és kilégzés ellentétesen befolyásolja a tüdő vértartalmát Az alveolaris (léghólyag) hypoxia az érintett területen a kis artériák sima-izomzatának összehúzódását okozzák

A SZÍV ANATÓMIÁJA

A SZÍVBILLENTYŰK

CORONARIA = VÉGARTÉRIA ELZÁRÓDÁS

ARTERIOSCLEROSIS – CORONARIA THROMBOSIS

A SZÍV INGERKÉPZŐ RENDSZERE A szív összehúzódása Spontán Saját ingerképzésnek megfelelő ritmusban A szív ritmusgenerátora („pacemaker”) a sinus csomó Pitvari izomsejtek Av csomó His köteg Tawara-szárak és Purkinje rostok Kamrai izomsejtek

A SZÍV INGERKÉPZŐ RENDSZERE Sinus csomó Spontán ritmus 100/perc AV csomó Spontán ritmus 40-55/perc Purkinje-rostok 25-40/perc Ha az ingerület nem jut át a kamrára vezetési blokk következik be és a P-rostok veszik át a vezetést (nem minden esetbe indul be a kamrák működése- hirtelen szívhalál)

A SZÍVIZOM ÖSSZEHÚZÓDÁSA Akciós potenciál Kalcium koncentráció emelkedik Az izomrostok összehúzódnak Az összehúzódás ereje az izomrostok diasztolés hosszúságától függ Az összehúzódás erőssége változatlan rosthosszúság mellett is szabályozható (inotróp hatás)

IDEGI SZABÁLYOZÁSOK Szimpatikus idegrendszer pozitív hatása Ingerképzés Ingerületvezetés Szívizom összehúzódás Paraszimpatikus idegrendszer negatív hatása

SYMPATHICUS IDEGEK – PARASYMPATHICUS IDEGEK Vagusz-hatás (acetilkolin) nyugalomban érvényesül Túlsúly - brachikardia Szimpatikus tónus fokozódás (adrenalin, noradrenalin) terhelések során jelentkezik Túlsúly-tachikardia

IDEGI SZABÁLYOZÁSOK Receptorok –nyomásérzők, kemoreceptorok Központ agytörzs Végrehajtó: vagus, gv. idegek szimpatikus rostjai

SZISZTOLÉ – DIASZTOLÉ SZÍVCIKLUS

ElectroCardioGram –repolarizáció és depolarizáció keltette változások P –hullám, pitvari depolarizáció kezdete (a bal kari elektród +) – pitvar aktiválódása Izoelektromos szakasz – PQ szakasz – pitvar teljes depolarizációja QRS –komplexus kamra aktiválódása Q- csipke a kamrai depolarizáció (bal kari elektród -) R- csipke alatt a bal kari elektród + A vékony jobb kamra már depolarizálódótt, de a bal kamrában meg folytatódik, ezt jelzi az S-csipke, a jobb kari elektród – ST-szakasz, teljes kamrai depolarizáció alatt nincs potenciálkülönbség, izoelektromos állapot következik be T-hullám a kamrai repolarizáció a bal kari elektród + Elektromos csend, izoelektromos állapot, kamra diasztolé, TP-szakasz

MECHANIKAI VÁLTOZÁSOK A SZÍVCIKLUS SORÁN Végszisztolés térfogat (60 ml) Végdiasztolés térfogat (130-140 ml) Pulzustérfogat (70-80 ml) Ejekciós frakció EF, jelzi, hogy a diasztolé végén a kamrában levő vérnek mekkora hányada hagyja el a kamrát – 0,5-0,75 Nyomásváltozások a szívüregekben Szívüregek térfogatváltozása

A SZÍV TELJESÍTMÉNYÉNEK FOKOZÁSA systolés tartalék diastolés tartalék frekvencia

A SZÍV ENERGETIKÁJA ÉS OXIGÉNELLÁTÁSA A szív oxigén-felhasználása egyenesen arányos a szív munkájával A nagy oxigén-fogyasztás feltétele a sűrű érhálózat A coronariák között nincs összeköttetés A coronariák tágulását vazoaktív anyagok váltják ki