Település szociológia Város és falu

A lakóhely szerepe A foglalkozás mellett lényeges tényező az egyenlőtlenségi viszonyokban: a lakóhely Kedvező feltételekkel rendelkező lakóhely: Nagyobb munkahelykínálat Magasabb jövedelmek Jobb lakásviszonyok Kellemesebb művi és természetes környezet Jobb kereskedelmi ellátás Több és jobb iskola Jobb közlekedési viszonyok Előnyösebb egészségügyi hozzáférés

Városszociológia, faluszociológia A város fogalma a szociológiában: - központi funkciókat ellátó település - magasabb szintű iskolák - művelődési intézmények legtöbbször környékük államigazgatási központjai heterogén lakosság (foglalkozás, műveltség, életszínvonal szempontjából) személytelenebb emberi kapcsolatok gyengébb az egyén viselkedésének társadalmi kontrollja, gyakoribb a deviáns viselkedés A falu jellemzői: szorosabb társadalmi kapcsolatok hagyományosabb gondolkodás nyugodtabb életmód nagyobb fokú normakövetés

Egyéb település formák Agglomeráció: községek és kisebb városok, amelynek lakossága szoros kapcsolatban áll a nagyvárossal, ahonnan sokan igáznak naponta a nagyvárosba Tanya: falvakon és városokon kívül fekvő, egyedül álló, vagy csak kevés lakóépületből álló település Mi az urbanizáció? városodás: a városi népesség aránya nő városiasodás: nő a települések városias jellege, több emeletes épület, keményburkolatú út, jobb kereskedelmi ellátás A földrajzi régiók között is nagy különbségek, egyenlőtlenségek vannak: népesség összetétele, a tevékenységek fajtája, a fejlődés mértéke szerint

Alapfogalmak 1. Szuburbanizáció: újabb tendencia - a központokban fogy a népesség, de nő a külső, kertes területek, a családi házas területek népessége Szegregáció: Az a jelenség, amikor egy-egy településen belül a különböző társadalmi rétegek, etnikai csoportok lakóhelye erősen elkülönül egymástól. Velejárója: jövedelmi viszonyok és települési infrastruktúra egyenlőtlensége (Pl. várható élettartam 68-nál hosszabb, vagy 65-nél rövidebb - Józan Péter kutatásai) Slum: A városok fizikailag leromlott állapotú és szegények által lakott városrészeinek megnevezése (nyomornegyed: elítélően hangzik)

Alapfogalmak 2. Invázió: az a jelenség, amikor egy településrészbe, városi kerületbe a korábbi népességtől eltérő népesség költözik be és amikor a szokásos tevékenységek mellé új tevékenységek települnek (pl. áruház épült) Szukcesszió: a településrész lakosságának és gazdasági tevékenységének összetétele megváltozik, kicserélődik Filtráció: - Az idők folyamán a lakások lakói kicserélődnek

Módszertani kategóriák Az 1981-82. évi társadalmi rétegződés adatfelvételhez Baráth Etele dolgozott ki 10 kategóriás osztályozást, az 1. kategóriába kerültek a legelmaradottabb községek, a 10. Budapest volt Szelényi Iván (1990) – a központi támogatásban részesülés alapján: 1. Sorvadó falu és tanya 2. Hanyatló falu 3. Stagnáló falu 4. Fejlődő falu 5. Gyorsan fejlődő, városiasodó falu 6. Kevéssé fejlődő, kisebb és nem megyeszékhely város 7. Erősen fejlesztett város

Megyék vagy régiók? 19 megye és Budapest.. . Megyék: történeti múlt Kulturális sajátosságok Nagyobb régiók: Dunántúl Alföld Északi-középhegység Gazdasági fejlettség szerinti régiók: Budapest A főváros körüli központi megyék: Pest, Fejér, Komárom Az északnyugat-dunántúli megyék A déli megyék: (Dél-Dunántúl és Dél-Alföld) Az északkeleti megyék, és Szabolcs-Szatmár, Hajdú-Bihar

Meddig folytatódhat az urbanizáció? 1. Arnold Toynbee (1971) angol történész szerint: néhány év múlva a fejlett országok népessége megapoliszokban fog élni egymással összefüggő, sokmilliós városok övezete Ma: Mexikóváros, Sao Paulo, Tokio, Kalkutta, Mumbai (Bombay) 2. Szolgáltatási társadalom, téma parkok 3. Enyedi György (1984) szerint a modern urbanizáció ciklikus jellegű A ciklus első részében robbanásszerűen nő a városok népessége – városrobbanás Második szakasz: relatív dekoncentráció, gyorsan fejlődő elővárosok Harmadik szakasz: dezurbanizáció – megáll a városnövekedés, nő a falvak népessége, de a teljesen elnéptelenedett falvak nem élednek újjá, ilyen helyre városi lakosok nem költöznek

Más lakóhely-más életmód! A városi levegő szabaddá tesz! – a középkorban a városi önkormányzatok függetlenedtek a feudális földesurak elnyomásától A. Tocqueville az 1830-as években megállapította,hogy az USA-ban a demokrácia működését az segíti elő,hogy nincs egyetlen uralkodó város. L. Mumford (1885) amerikai tudománytörténész szerint: A városok a műszaki,gazdasági és kulturális fejlődés előmozdítói, valamint a politikai elnyomás és a háborúk kirobbanásának központi szereplői Ferdinand Tönnies (1855-1936) (városi és falusi életmód különbségeket vizsgált) szerint: Falvak: közösség – személyes kapcsolatok Városok: társadalom – személytelenség, szerződéses cserekapcsolatok l.Wirth (1938) chicagói városszociológiai iskola: Urbanizmus, mint életmód Jellemzői: kifinomultság, Változatosság Szabadság Tolerancia Eltérő életstílusok Kevésbé etnocentrikus magatartás

A „melting pot” után a salátástányér… Az USA-ban megjelentek az etnikai faluszigetek lakói: ethnic villagers, akik egy-egy etnikumhoz tartoznak és a nagyvárosokban olyan kapcsolataik vannak, mintha egy faluban élnének. (H. Gans, amerikai szociológus, 1962) A szuburbiákban, a nagyvárosok körül elhelyezkedő kertes-családiházas övezetben szintén családias, intenzív személyes kapcsolatok lehetségesek. (Cséfalvay Zoltán: Kapuk, falak, sorompók- Gondolat kiadó)

Városökológiai elméletek A chicagói szociológiai iskola dolgozta ki: Bizonyos városrészekben koncentrálódnak bizonyos tevékenységek, pl. deviancia, szegénység 1. Park és Burgess (1925) koncentrikus körök elmélete: Városközpont és üzleti övezet (bankok, szállodák, áruházak, szórakozóhelyek) Átmeneti övezet (régen jó lakásos bérházak, azután szegények, újonnan bevándorlók, színesbőrüek - szegénység, prostitúció, alkoholizmus) Jobb helyzetű munkások bérházakban Munkások családi házai Kertes családi házak, ingázók lakásai, szuburbia 2. Egy másik elmélet szerint: szektorokra osztható: ipari, kereskedelmi, lakóterületi szektorok 3. Egy nagyvároson belül több városmag van, független városrészek

Egy ismerős jelenség: a szegregáció Amerikai szociológusok figyelték meg a bőrszín szerinti szegregáció jelenségét egyes városrészekben (Budapesten: VIII. kerületi roma népesség vagy a X. kerületi kínai népesség, vagy a lakóparkok népessége) Dinamikus változások, változó gazdaság, változó település szerkezet: Enyedi György szerint: a fejlett országokban a regionális különbségek megváltoznak, egyes iparágak hanyatlásával, szolgáltatások fellendülésével, kapuvárosok szerepe, pénzügyi és info-kommunikációs központok szerepének növekedése.

Hazai történeti gyökerek a település fejlesztésében Erdei Ferenc trilógiája: ahol az alföldi mezővárosok és a környező tanyavilág kapcsolatát mutatja be Magyar város (1939) Magyar Falu (1941) Magyar tanyák (1941) Bibó István koncepciója is az volt, hogy: Az ország minden kisebb régiójában legyen egy városi központ Egynapos úttal elérhető a környező falvak lakói számára Elérhető városi szolgáltatások: egészségügy, középfokú iskola, művelődési intézmények Az Erdei-Bibó féle koncepció: Településhálózat fejlesztése Közigazgatás átalakítása Megyerendszer megszüntetése - városkörnyéki közigazgatási egységek létrehozása, alsó fokú és középfokú funkciók meghatározása - ez nem volt sikeres

Nemzetközi és hazai tendenciák Az ezredforduló környékén: Peremváros megjelenése: szuburbanizációs folyamat – elővárosokba település - már szolgáltató funkciók is megjelennek Szociális város rehabilitáció: komplex rehabilitációs folyamat, nemcsak épületek, hanem szociális funkciók és magasabb státusú népesség Globális városok (Global Cities): a világgazdaságban betöltött szerepük alapján – New York, London ,Tokió Magyarországon: Kistérség megjelenése: a település és a megyeszint között EU igények szerinti pályázás (regionális preferencia) Települések önállósodása, majd újra egyesülése Budapesten megjelenő szegregáció A város rehabilitáció továbbtolta a romák és szegények problémáját Magas presztízsű agglomeráció létrejötte (Telki, Nagykovácsi) Az újonnan felduzzadt agglomeráció infrastruktúrája hiányos A 60-70-es évek lakótelepeinek problémáját kezelni kell Ismét megnőttek a falvak és városok jövedelem különbségei

Ajánlott irodalom: Manuel Castells 2005: A hálózati társadalom kialakulása, Az információ kora (Gondolat) Szelényi Iván 1990: Városi társadalmi egyenlőtlenségek (Akadémiai) Enyedi György 1984: Az urbanizációs ciklus és a magyar településhálózat átalakulása Csanádi Gábor-Ladányi János 1992: Budapest térbeni-társadalmi szerkezetének változásai (Akadémiai)

Köszönöm figyelmüket!