Nagy Imre

1896-1921 1896. június 7-én született Kaposváron Apja postai alkalmazott, anyja cselédlány volt Tanulmányait a kaposvári Állami Főgimnáziumban végezte 1912-ben géplakatos segédnek állt 1914-ben beiratkozott a kaposvári Felső Kereskedelmi iskolába 1915 májusában behívták katonának 1916-ban orosz fogságba esett

1921-1929 1921-ben visszatért Magyarországra belépett a Magyar Szocialista Munkáspártba (MSZMP), ahol elsősorban a földművelésüggyel foglalkozott 1921 és 1927 között kisebb-nagyobb megszakításokkal mintegy 3 évet töltött börtönben 1927-ben Bécsbe emigrált

1930-1944 1930-tól 1944 novemberéig a Szovjetunióban élt 1936-ban szovjet állampolgár lett A Komintern munkatársa lett 1937-től 1938 márciusáig a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalának volt a munkatársa Ezután 1944-ig a moszkvai rádió magyar nyelvű adásának szerkesztőségénél dolgozott

1944-1953 1944 őszén kidolgozta a magyarországi általános földreform tervét 1944. november 4-én tért haza, a Központi Vezetőség tagja lett 1944 decemberében az ideiglenes kormány tagja lett földművelésügyi miniszterként 1945. március 15-én ő hirdette ki a földosztásról szóló kormányrendeletet Az 1945-ös nemzetgyűlési választások után a Tildy-kormányban néhány hónapig belügyminiszter lett

1949 augusztusában kizárták a Központi Vezetőségből, és megfosztották többi tisztségeitől is A gödöllői Agráregyetem rektoraként működött tovább, a politikai életből teljesen kiszorították. 1950 decemberében ismét földművelésügyi miniszter és a Központi Vezetőség tagja lett 1952 novemberében agrárügyekért felelős miniszterelnök-helyettessé nevezték ki 1953-ban agrártudományi tanulmányaiért a Magyar Tudományos Akadémia tagjává választották

1953-1955 1953-ban miniszterelnökké nevezték ki Július 4-én a Parlamentben új kormányprogramot hirdetett 1955 januárjában kisebb szívroham érte Ezt kihasználva, gyógykezelés címén teljesen elszigetelték a politikai élettől 1955. április 14-én leváltották tisztségeiből, a pártból is kizárták

1956-1958 1956. október 13-án visszavették a pártba, és visszakapta akadémiai tagságát is Az október 23-án tüntető tömeg többek között az ő miniszterelnöki kinevezését is követelte Másnap ismét miniszterelnökké nevezték ki Október 28-án a társadalom akaratával egyre inkább azonosulva tűzszünetet hirdetett, fellépett a szovjet csapatok távozásáért, kihirdette a többpártrendszer újbóli bevezetését

A fegyverszünet ellenére újabb szovjet csapatok érkeztek az országba, ezért november 1-jén bejelentette az ENSZ-nek az ország semlegességét, és kilépését a Varsói Szerződésből November 4-én a Budapestre bevonuló szovjet csapatok leverték a magyar népfelkelést, amely a kommunista párt hatalma és a Szovjetunió ellen irányult November 4-én hajnalban rádióbeszédben jelentette be a második szovjet beavatkozást, az ENSZ-től segítséget, majd a jugoszláv követségen menedékjogot kért

november 22-én Kádár János csalta ki a követségről Romániába vitték 1957. április 14-én szállították Budapestre 1958. június 9. és június 15. között zárt tárgyaláson a Nagy Imre-per keretein belül halálra ítélték A börtön udvarán másnap felakasztották és egy jeltelen sírba temették Halála világszerte nagy felháborodást keltett

1961-ben az Új Köztemető sarkában lévő 301-es parcellába szállították át maradványait 1989 tavaszán az ő és a vele együtt kivégzett társainak holttestét exhumálták, és országos gyász közepette ünnepélyesen temették el június 16-án

Emlékműve Varga Tamás szobrász alkotása, életéről Mészáros Márta készített filmet 2004-ben A temetetlen halott címmel.