Külső eladósodás és adósságkezelés Magyarországon (Magyar Nemzeti Bank Műhelytanulmányok 2.) Fordulópontok Magyarország legújabb kori eladósodási folyamatában Gazdaságpolitikai reagálások az egyes időszakokban; a belső tényezők szerepe
Az előadás négy része, az eladósodás négy szakasza 1973-1978: az első olajárrobanás és az elkésett, részben téves alkalmazkodás időszaka 1979-1984: a késői, részleges és rövid távú kiigazítás időszaka 1985-1987: a második eladósodási hullám 1988-1989: a gazdasági átalakulás megindulásának és a rendszerváltást megelőző növekvő bizonytalanság évei
1973-1978; az olajárrobbanás, az „alkalmazkodás” időszaka A külső eladósodás első hulláma - Nő a bruttó ill. nettó adósságállomány Súlyos cserearány veszteségek - A veszteségeket a külkereskedelem azonnal megérzi
A kőolajár-robbanás (1973-1974) A korábban hosszú időn át olcsó kőolaj ára hirtelen megnő (ötszörösére emelkedik) A kőolajat importáló országokat a magas ár súlyosan érinti - kereskedelmi és fizetésmérleg hiányok,pénzügyi egyensúlyi problémák keletkeznek Az exportáló országok hatalmas profitra tettek szert
A magyar helyzet Magyarország az árrobbanás által előidézett cserearány-változások veszteseinek ranglistáján előkelő helyet foglal el A vezetés későn szánta el magát a helyzethez való alkalmazkodásra
A kései alkalmazkodás okai A világpiaci változásokat a politika alábecsülte, a probléma nem átmeneti volt Azt gondolták, hogy az országot nem érinti nagy mértékben a világpiac változása, más energiahordozókat részesítettek előnyben, korszerűtlen beruházásokat valósítottak meg A gazdaság teljesítménye gyenge volt, de erről nem vettek tudomást
A kései alkalmazkodás okai A negyedik ötéves tervet erőltették; nőtt a belső fogyasztás, a beruházások növekedtek, akkor, amikor a fejlett országok épp ellenkezőleg tudtak alkalmazkodni (a magyar gazdaságpolitika irányt tévesztett) Nem a világpiacra termeltek, hanem a KGST piacára; a kereslet nagyobb volt, mint a kínálat
Az ötödik ötéves terv és hatásai A belföldi felhasználás korábbinál lassúbb növelését, az export bővítését, a külső feltételekhez való alkalmazkodást irányozta elő Az ebben a helyzetben károsnak ható stabilitás alakult ki Hitelek adása Az ország a súlyos eladósodás felé tartott
Az 1973-78-as időszakban a hiány nagy részét a külkereskedelmi deficit tette ki(3/4 rész) A dollár világpiaci gyengülése is növelte az adósságállományt (1/4 rész) A kamatterhek még alacsonyak voltak
1979-1984; a késői kiigazítás Rövid távon sikeresnek bizonyult A dollár erősödése csökkentette az adósságot Növekedtek a kamatterhek Gazdaságpolitikai irányváltás Likviditási válság - külföldi bankok 1 milliárd dollárt meghaladó rövid lejáratú betétet vontak ki 1982-ben Magyarország csatlakozott Nemzetközi Valuta Alaphoz és a Világbankhoz
1985-1987: a második eladósodási hullám A válság túlélése, a fizetőképesség megőrzése egy új gazdaságfejlesztési koncepcióra adott lehetőséget - az MSZMP 1985 márciusi pártkongresszusa mást tűzött ki célul Magyarország hitelképessége jó minősítést kapott - a túl optimista megítélés ismét túlelosztást eredményezett A rubelpiac is hozzájárult az ismételt romláshoz
1988-1989: a gazdasági átalakulás megindulása Külső-belső egyensúly helyreállítása; a hitelképesség megőrzése A konvertibilis folyó fizetési mérleg hiányának, az állam deficitjének csökkentése A piacgazdaság fejlesztése; az ország gazdasági szerkezetátalakításának felgyorsítása Csak részben teljesültek; ezenkívül romlott az idegenforgalmi mérleg és más, ún. láthatatlan export-import tételek is
Összességében, röviden 1973-1989 Az adósságállomány 805 millió dollárról 14,9 milliárd dollárra emelkedett A 70-es 80-as években alacsony hatékonyságú termelések és beruházások valósultak meg; ezeket külföldi források bevonásával áthidalták, ennek ára azonban az eladósodás lett Ezek a bevont források felszívódtak a fogyasztásban és a nem hatékony beruházásokban anélkül, hogy a felvett hitelek visszafizetését lehetővé tevő hatékony termelési szerkezet létrejött volna
Köszönöm a figyelmet! VÉGE