VI. Gazdaság és társadalom a második világháború után a rendszerváltásig

Gazdaság és társadalom a második világháború után 1 Gazdaság és társadalom a második világháború után 1. A háborútól a tervutasításos rendszerig 2. A tervutasításos rendszer kialakításáig 3. Nagy Imre gazdaságpolitikája, következményei 4. A gazdaság 1956-1972 között 5. A hetvenes és nyolcvanas évek gazdasága, hitelpolitika, eladósodás a rendszerváltásig 6. A társadalom szerkezete

1. A háborútól a tervutasításos rendszerig (1) - A háborús vereség és következményei - Emberáldozatok, hadifoglyok - A gazdaság veszteségei (22 milliárd – 1938. évi vásárlóerejű pengő értékben - Az 1938-as nemzeti vagyon mintegy 40%-a - Súlyos veszteségek: közlekedés, terménykészletek

1. A háborútól a tervutasításos rendszerig (2) - A hagyományos külkereskedelmi kapcsolatok teljes megszakadása - A nemzeti jövedelem nagyarányú csökkenése - Az ország hadszíntérré válása, katonai rekvirálások - A nemzeti vagyon elszállítása

1. A háborútól a tervutasításos rendszerig (3) - 1945 január 20 – Moszkvai fegyverszüneti egyezménytől 1947 februárjáig (a békeszerződés aláírásáig) nemzetközi jogi értelemben megszállt ország maradt. - A Szövetséges Ellenőrző Bizottság (A Szovjetunió megbízottjának elnökletével) - Szerveződő magyar hatóságok - Jóvátétel – 300 millió dollár a Szovjetuniónak, Jugoszláviának és Csehszlovákiának

1. A háborútól a tervutasításos rendszerig (4) - A világpiaci árak emelkedése – a késztermékek ára ismét több mint kétszeresére emelkedett - A magyarországi német vagyon a potsdami szerződés értelmében a Szovjetunióhoz került - Magyarország a Szovjetunió felé 1948 közepéig 131 millió dollár értékű jóvátételt fizetett - Az erőforrás kivonás valójában a több mint 400 vállalat és több száz ingatlan átadásával, a kiszállítás tehertételeivel a jóvátétel összegének többszörösére rúgtak

1. A háborútól a tervutasításos rendszerig (5) - A háború előtti magyar-német 200 millió dolláros követelést Magyarország nem kérte - Adósság külföldi valutában 578 millió dollár. Ezen felül a pengőben fizetendő külföldi tartozás összege 890 millió pengőt tett ki. - Belső adósság: 1938-tó dinamikus, 1941 december 31-én 14,2 milliárd pengő. - Munkaerő kivonás: a magyarországi németek kitelepítése Csehszlovák-magyar lakosságcsere egyezmény

Földreform, mezőgazdasági rendszabályozás (1) - A földkérdés jelentősége - Megszűnt a régi közép- és nagybirtok, megszűnt a tulajdoni kategóriákhoz kapcsolt régi közép- és nagybirtokos osztály - Összességében az ország területének közel 35%-át vették igénybe - Az új birtokosok átlagosan 5,1 kat. hold földet kaptak - Legnagyobb növekedés a gazdaságok számának tekintetében és területében az 5-10 kat. hold közötti gazdaságokat érintették (84,9, illetve 122,6%)

Földreform, mezőgazdasági rendszabályozás (2) - Mezőgazdasági rendszabályozás (beszolgáltatás, stabilizációs árrendszer - Az agrárolló szélesre nyílik - A paraszti jövedelmek estek, a naturális tőkeemelkedés némi növekedést mutatott - A parasztság áldozatos erőfeszítései – Az újjáépítési sikerek legfontosabb forrása

Infláció és stabilizáció - Háborús hatások - A forgalomban lévő bankjegytömeg megnőtt - Az 1939 évi pengő 1946 végén 400 ezer quadrillió pengőnek felelt meg - 1946 júliusára a pengő teljesen elértéktelenedett Új valuta: forint bevezetése – 1946 augusztus 1. - Új árrendszer bevezetése (a világpiaci áraktól való elszakadás)

A első „hároméves” terv (1947. augusztus 1 - 1949 A első „hároméves” terv (1947. augusztus 1 - 1949. december 31) (1) - A magángazdaság ipari és kereskedelmi intézményeinek államosítása - 1947 – Országos Tervhivatal felállítása - Az egész pénzügyi rendszer államosítása - 1949 decemberében a bányászat, ipar, közlekedés és nagykereskedelem 100%-a, a kiskereskedelem 30%-a állami tulajdonba került

A első „hároméves” terv (1947. augusztus 1 – 1949 A első „hároméves” terv (1947. augusztus 1 – 1949. december 31) (2) - Mezőgazdasági termelésnövekedés (pedig az összes beruházás 26%-a sem került az agrárszektorba - A „tervszerű aránytalanság” érvényesülése - A terhek növekedése

Az újjáépítés gazdasági és társadalmi jellemzői - A beruházás fő területe az ipar (nehézipar) - A gazdaság aránytalan fejlesztése (technika, technológia, munkaszervezet minden érdemi megújítása nélkül) - A hároméves terv megindulásáig abszolút értékben a mezőgazdaságnak a nemzeti jövedelemhez való tiszta hozzájárulása nagyobb volt, mint a gyáriparé és az energiatermelésé

A társadalom átrétegződése - A régi államapparátus eltűnése - A polgári középosztály veszteségei - A földtulajdonosok számának növekedése - A közszolgálati tisztviselők felváltása munkás származású emberekkel - A nők munkavállalásának terjedése

2. A tervutasításos rendszer kialakítása (1) - A rendszer legitimálása - A intézményrendszer átszervezése (pártállam, B listázások, koncepciós perek, a régi elit likvidálása) - Erőszakszervezet (ÁVO, ÁVH) - tanácsrendszer - szovjetizálás – miniszteri apparátus - hadseregfejlesztés

2. A tervutasításos rendszer kialakítása (2) - Hazai gazdasági feltételek, adottságok - Az első ötéves terv - Cél: az iparosítás gyorsítása. Középpontban a nehézipar és gépipar - A mezőgazdaságban a kisgazdaságok kollektivizálása - Ipartámogatási tervek az egykori szocialista országokban: a nemzeti jövedelem %-ában az ipari beruházás terén Magyarország az egyik élenjáró, de a nehézipar fejlesztésére a legmagasabb százalékot fordította

2. A tervutasításos rendszer kialakítása (3) - Az első ötéves terv hatása: A nemzeti jövedelem szerkezetének módosulása – az ipar folyamatosan növelte részarányát. A szolgáltató ágazat teljesen háttérbe szorult - Hiány állandósulása, rossz szervezés – a megtervezett épületek csak kis része épült fel - Források: a mezőgazdasági jövedelmek elvonása, a közszféra alacsony bérei, kölcsönjegyeztetés - Túlzott beruházások – élelmiszerellátás romlása - Tervszerűtlen aránytalanságok

Külkereskedelem - A külkereskedelmi kapcsolatok átrétegződése - Állandó anyaghiányt csak külső forrásokból lehetett biztosítani - A nagy energiaigényű nehézgépek exportját ösztönözték - A technikai színvonal elégtelensége - A nyugati gazdasági orientáció keleti felváltása - 1953-ban már az összes kereskedelmi forgalomnak ¾-ét tette ki a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal zajló cserekereskedelem - Hiány, exportkényszer, függés

Termelés, hatékonyság, felhalmozási gondok - A munka termelékenységének állandó növelése (43,8%-kal nőtt a tervidőszakban az egy munkásra jutó teljes termelés alapján) - Egy munkás által termelt új érték 1949-1954 között 12,2%- ra rúgott, az utolsó tervében 8%-os a csökkenés - A termelékenység kedvezőtlen alakulása (pazarlás) - Magas termelési önköltség

2. A tervutasításos rendszer kialakítása (4) - Az első ötéves terv 1951-1955 beruházásai ipar 47%, mezőgazdaság 14%, közlekedés 13%. - 1950-1953 között az egy főre jutó számított nemzeti jövedelem 30%-kal növekedett, s túlszárnyalta a háború előtti szintet.

2. A tervutasításos rendszer kialakítása (5) - A parasztsággal szemben erőszakos módszerek: adóterhek növelése, tagosítás, kényszer - 1948 vége 1953 nyara között összesen (I. és II., III. típusú és önálló termelőszövetkezetek száma 468-ról 5224-re emelkedett. A tagoké 13 ezerről 370 ezerre. - Az állami gazdaságok szántóterülete ez idő alatt 50 ezer holdról 1 millió 250 ezerre emelkedett. - A magángazdaságok száma 400 ezerrel csökkent

2. A tervutasításos rendszer kialakítása (6) - A mezőgazdaságban szűkös gépparkok - szakértelem hiánya - szerény terméseredmények - alacsony fogyasztás - Hiány 1951, 1952 – új árrendszer - A jegyrendszer sem tudta a hiányt megszüntetni - Általános szegénység - 1952 – aszály, példátlan termelési hiányok - kötelező beszolgáltatás - Korszakos válság a mezőgazdaságban, gazdasági csőd, - politikai változások

3. Nagy Imre gazdaságpolitikája, következményei (1) - 1953 3. Nagy Imre gazdaságpolitikája, következményei (1) - 1953. július 4-1955. március 28 a minisztertanács elnöke - Csökkentették a folyó beruházási tervet - Csökkentették a beruházásokban az ipar, abban a nehézipar arányát - Növelték az élelmiszeripart növelő kiadásokat - Döntöttek leállítandó kiemelt nagyberuházásokról - Kulák listák eltörlése - Lehetővé tették a kilépést a termelő szövetkezetekből

3. Nagy Imre gazdaságpolitikája, következményei (2) - Intézkedések sokasága - A termelőszövetkezetek beadási kötelezettségének csökkentése - Adóterhek elengedése - Csökkentették a gépállomások díját - Háztáji gazdaságok kedvezményezése - Tömeges menekülés a termelőszövetkezetekből - Árak csökkenése, béremelések

3. Nagy Imre gazdaságpolitikája, következményei (3) - Számoltak a nemzeti jövedelem csökkenésével, ezt újraosztották - Emelték a fogyasztási alapra, ezen belül a lakossági fogyasztásra szánt összegek százalékát - Nagy Imrét revizionistának nyilvánítják 1955-ben, majd kizárják

Válság - Az ország teherviselő képességén jóval túljutott a magyar Válság - Az ország teherviselő képességén jóval túljutott a magyar gazdaság, válságba jutott. Zavarok a termelés feltételeinek biztosításában. - Visszarendeződés - Burkolt áremelés - Az adóterhek növelése - „Fegyverkezési gazdaság” - A termelőszövetkezetek újabb szervezése - A gazdasági és politikai válság következménye: Az 1956-os forradalom

4. A gazdaság 1956-1972 között (1) - 1957 – visszatérés a tervgazdasághoz - 1958-1960 második ötéves terv: a nemzeti jövedelem és az ipari termelési célkitűzések túlteljesítése. A mezőgazdaságban az eredetileg tervezett növekedésnek az egynegyedét érték el. A tervezettnél gyorsabban nőttek a bérek. Az export kétszer gyorsabban nőtt, de az import 8% helyett 43%-os bővülést mutatott.

4. A gazdaság 1956-1972 között (2) - Áttérés a hazai adottságokról a KGST adottságokra - Gyorsítás a DIP jegyében - A második ötéves terv 1961-1965: riasztó mérleg – A nemzeti jövedelem 36% helyett 24%-os növekedést mutatott. Alulteljesített az ipar, nagyobb mértékben a mezőgazdaság. - Túlteljesítették a beruházásokra fordított tékozlást - A „nagy programok” az iparban - Kolhozosítás – A termelési tényezők összhangja bomlott fel – 1958 végétől 15 hónap alatt - A XX. század legnagyobb társadalmi-gazdasági változása

4. A gazdaság 1956-1972 között (3) - Növekedési sikerek, az erőforrások maximális kihasználása, válságok - Hullámzó nemzeti jövedelmek - 1960-tól zuhanásszerű visszaesés (1960/61-től 1965-ig a tervektől elszakadt a megvalósítás. 1965-től a tervek lényegesen nagyobbak, mint a tényleges megvalósítás szinte 1970-ig, csak 1968-ban volt nagyobb a tervezés a tényeknél. (II. és III. ötéves terv időszaka) - A DIP csődje, reformkényszer

4. A gazdaság 1956-1972 között (4) Reform – 1968 - 1966 előkészítés, 1968. 3-5 évre tervezték, hivatalosan érvényben maradt - Részletes tervutasítások eltörlése - Vállalati gazdasági alapok létesítése - Bérdifferenciálás, decentralizálás - Vállalati árpolitika - Eseti vállalati külkereskedelmi jogosítvány biztosítása - A magántevékenység szélesedése - Jelentősége – jelentős eredmények a 70-es években

5. A hetvenes és nyolcvanas évek gazdasága, hitelpolitika, eladósodás a rendszerváltásig (1) A szocialista rendszer lényege (Kornai János) A kauzalitás hiánya A kommunista párt oszthatatlan uralma Bürokratikus koordináció Tervalku: mennyiségi hajsza, puha költségvetési korlát Erőltetett növekedés, krónikus hiánygazdaság. Kapun belüli munkanélküliség, a külkereskedelem rendszer specifikus helyzete

5. A hetvenes és nyolcvanas évek gazdasága, hitelpolitika, eladósodás a rendszerváltásig (2) A gazdasági vezetés túlzott központosítása (Kornai János) A termelés mennyiségének erőteljes emelkedése A feladatok hamis fontossági sorrendje A 100% misztifikálása Harc a terv lazítása és feszítése körül

5. A hetvenes és nyolcvanas évek gazdasága, hitelpolitika, eladósodás a rendszerváltásig (3) - Döntő fordulat a jövedelempolitikában (életszínvonal növekedés) 1956-1970 között - 1960-1970 között az egy főre jutó reáljövedelem jelentősen nőtt - Emelkedtek az életszínvonalra fordított összegek - Lakások gyarapodása - A mezőgazdaság kirívó eredményei (háztáji gazdaság) - A magyar ipar jelentős piacokhoz jutott - Kedvező barter-kereskedelem a Szovjetunióval

5. A hetvenes és nyolcvanas évek gazdasága, hitelpolitika, eladósodás a rendszerváltásig (4) - Válságjelenségek: olajválság 1973/74 - Forráshiány és kölcsönpolitika (a gyors gazdasági növekedés fenntartása – tőkés hitelfelvétel) - A KGST beruházásokban mind nagyobb részvállalás - IV. és V. ötéves terv (1971-1975, 1976-1980). Terv: gyors növekedés, változtatások, nagyobb hatékonyság, központi súlyozás, műszaki haladás, az egyensúlyi helyzet javítása) - Beruházási hajsza (1971-1975 között kétszer akkora beruházást eszközöltek, mint a megelőző tíz évben.

5. A hetvenes és nyolcvanas évek gazdasága, hitelpolitika, eladósodás a rendszerváltásig (5) - A 70-es években csökkent a nemzeti jövedelem termelőképességének növekedési üteme - Az energia-igény dinamikusan nő - Olajsokk: Értékesítési és beszerzési veszteségek, kereskedelmi mérleg hiánya - Cserearány romlás, nőttek az ország adósságai

5. A hetvenes és nyolcvanas évek gazdasága, hitelpolitika, eladósodás a rendszerváltásig (6) - Az adósságcsapda kattanása 1979 - 1973-0978 között megkétszereződött a nettó tartozás - Az ország azért vett fel hitelt, hogy a kamatokat fizetni tudja (növekvő hitelek felvételével finanszírozták az adósságot)

5. A hetvenes és nyolcvanas évek gazdasága, hitelpolitika, eladósodás a rendszerváltásig (7) - A válság évei - A 80-as évekre vége szakadt a forrásbevonásra épített kölcsönfinanszírozásnak. A hagyományos erőforrások kimerültek - 1982 fizetési válság - A Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) való csatlakozás, belépés a nyugati pénzvilág vérkeringésébe.

5. A hetvenes és nyolcvanas évek gazdasága, hitelpolitika, eladósodás a rendszerváltásig (8) - VI. és VII. ötéves terv (1981-1985, 1986-1990) - Az intézményrendszer átalakítása - Új adórendszer – 1987. július 1. APEH - 1988. január 1 ÁFA és SZJA - „rendszerváltás” – az átalakítás piaci viszonyok szerinti felgyorsítása (tulajdonosi réteg gyökeres átalakítása), privatizáció - Gazdasági válság, infláció, munkanélküliség

5. A hetvenes és nyolcvanas évek gazdasága, hitelpolitika, eladósodás a rendszerváltásig (9) A villamos energia ipar eladása A kétszintű társasági rendszer problémája A privatizáció előkészítése Stratégiai ütemezés 1995-ben Kérdőjelek és bizonytalanságok a privatizáció körül

6. A társadalom szerkezete (1) - 1949-1990 között: - Az értelmiség megváltozott szerepe, arányuk növekedése - A középrétegek hiánya - Az alsó csoport óriási aránya - Szakmunkások és betanított munkások arányának növekedése - A parasztság és kisiparosok százalékos arányának jelentős csökkenése

6. A társadalom szerkezete (2) - A 60-as években a társadalmi munkamegosztásban és a jövedelmi viszonyok különbözősége alapján a magyar társadalom csúcsán a hatalmi és tudás elit képviselői (vezetők és értelmiség) krémje helyezkedett el, alján a hatalmi befolyás nélküli aluliskolázott és szerényen fizetett segédmunkás, parasztok, adminisztratív dolgozók foglaltak helyet. - Két nagy választóvonal húzható: 1. A vezetők és értelmiségiek és a társadalom többi része; 2. Szakképzett és a szakképzetlen munkások között.

6. A társadalom szerkezete (3) - A népességből a szellemi foglalkozásúak aránya 23% (állami és pártvezetők 1,6%), fizikai foglakozásúak nem mezőgazdasági munkakörben 51% és mezőgazdasági fizikai dolgozók 23%. - Kettős egymással érintkező hierarchia (hagyományos redisztributiv-bürokratikus és nyereségorientált piaci viszonyok dominanciája jellemezte)

6. A társadalom szerkezete (4) - A nyolcvanas években a hierarchia csúcsán (állami- redisztributiv gazdaság) a káder elit foglalt helyet. A második társadalom (piaci alapú gazdaság) esetében az új vállalkozók.Alul az állami és a magánszektor munkásai és alkalmazottai foglaltak helyet. - A havi keresetek szerinti csoportosításban az elit (5,6%) és a deprivált réteg (9,2%) még 9 csoport különböztethető meg - réteg és csoportellentétek - magas alkoholfogyasztás - öngyilkosság, lelki betegségek