A BENELUX államok turizmus földrajza

Hollandia Terület (km2) 41 526 Népesség (ezer fő), 2004 16 000 Főváros 41 526 Népesség (ezer fő), 2004 16 000 Főváros Hága (442 159 fő, 1997) kormányzati központ Amsterdam (715 418 fő, 1997) királyi székhely Államforma alkotmányos monarchia (királyság) Hivatalos nyelv Holland Pénznem (1 gulden=100 cent) Euro Nemzetiségi összetétel Holland 93,4% Fríz 2,4% Török 1,2% Marokkói 0,9% Német 0,3% Egyéb 1,8% Fő vallások Katolikus 36% Protestáns 26% Mohamedán 3% GDP/fő (USD), 2004 28 600 Hollandia

Luxemburg Belgium Terület (km2) 30 528 Népesség (ezer fő), 2004 10 152 30 528 Népesség (ezer fő), 2004 10 152 Főváros Brüsszel (953 175 fő, 1997) Államforma alkotmányos monarchia (királyság) Hivatalos nyelv francia, német Pénznem euro (1 belga frank=100 centimes ) Nemzetiségi összetétel flamand 57,8% vallón 32,7% német 0,6% egyéb (főleg olasz, marokkói, francia) 8,9% Fő vallások katolikus 88% mohamedán 1,1% GDP/fő (USD), 2004 29 100 Terület (km2) 2 586 Népesség (ezer fő), 2004 426 Főváros Luxemburg (79 800 fő, 1999) Államforma alkotmányos monarchia (nagyhercegség) Hivatalos nyelv luxemburgi, német, francia Pénznem euro (1 luxemburgi frank=100 centime, a belga frank is hivatalos) Nemzetiségi összetétel luxemburgi 70,4% portugál 10,2% olasz 4,9% francia 3,4% belga 2,7% német 2,3% holland 0,9% egyéb 5,2% Fő vallások katolikus 94,9% protestáns 1,1% GDP/fő (USD), 2004 55 100

Természeti alapok „A világot Isten teremtette, de Hollandiát a hollandok” Mélyföld jellegű fekvés küzdelem a tenger ellen Nagy Zárógát, IJsell-tó (rekreációs központ) „dam”=gát (Amszterdam, Rotterdam) Watt-tenger, Nyugati-Fríz-szigetek Zeeland=deltavidék, Nyugati-Schelde, Keleti-Schelde, Rajna (kettős gátrendszer)

Természeti alapok Forrás: Gyuricza L. Európa regionális természeti földrajza

A holland wattok a Nyugat-Fríz-szigetekkel Forrás: Gyuricza L. Európa regionális természeti földrajza

A tenger elleni küzdelem Hollandiában Batáv (hollandok őse) közmondás: „a tengert az Isten, a partokat a batávok teremtették meg” Az elmúlt évezredben súlyos katasztrófák történtek: a 12. századtól kezdve írásos emlékek is tanúskodnak a nagyobb vihardagályok okozta tragédiákról. 1170-ben – a rómaiak idejében – a még beltóként létező tó gátja átszakadt, a beltavat elöntötte a tenger, s létrejött a Zuidersee-öböl (más néven Déli-tenger-öböl). 1277-ben a karácsonyi ár következményeként alakult ki a mai Dollart-öböl. 1570-ben a Mindenszenteki ár Scheldétől egészen Dániáig tönkretette a partokat. 1574-ben a vihardagály idején 400.000 ember halt meg.

A 20. században a korszerű technika ellenére több katasztrófa is történt; 1916-ban például Amszterdamtól északra 15.000 ha területet hódított meg a tenger. 1953-ban az Ignác napi ár Zeelandon 62 gátszakadást, 2000 halottat és 60.000 hajléktalant hagyott maga után.

A területhódító munkák elsősorban a gátak építésére, víztelenítésre, illetve zsilipek építésére irányultak. 1927-1932 között a Zuidersee-program, amely mintegy 2 milliárd m3 víz felszámolását, illetve az északkeleti polderek kialakítását jelentette. (Ma Amszterdam egy része ezekre a kazettákra épült.) A Delta-terv a Rajna egykori deltatorkolatának (ma Zeeland) átalakítására irányult, s hármas célja volt: Egyrészt a partvédelem: a szigetek külső partvonalán gátrendszert hoztak létre, amelynek csak két kijárata van – a Rajna és a Schelde folyók tudnak így eljutni az Északi-tengerig. Második cél a talaj elsózódásának megakadályozása. A harmadik cél az üdülőkörzetek kialakítása volt. (A polderesítés víztelenítést, a talaj sótalanítását, illetve annak termővé tételét jelenti.) A poldereken többnyire szántók, rétek találhatók; rajtuk gátakat, (hajózható) csatornákat építettek.

Forrás: The Compact Geography of the Netherlands

Forrás: The Compact Geography of the Netherlands

Belgium, Luxemburg Folyók Magasabb fekvés: Ardennek-hegység (3-500 m) bakancsos turizmus Alacsony Belgium Magas Belgium Folyók Meuse, Schelde

Kis területű országok, rövid távolságok

Tengerpart, tenger: Alacsony térszínek: Alacsony strandok, öblök: Nyugati-Fríz-szigetek Watt-tenger Északi-tenger homokos strandjai Kiépült turistafogadás, tengerparti rekreációs terek kialakítása Alacsony térszínek: Kerékpározás Sűrű csatorna hálózat: sétahajókázás

Ember alkotta vonzerők Gazdaság A világ legfejlettebb államai Szoros gazdasági kapcsolatok egymással Kereskedő nemzetek (gyémántcsiszolás, Hanza kereskedelem - Hanza városok) Kultúra Hollandia: Gyarmati kultúrák olvasztótégelye Holland nyitottság, szabadelvűség „Coffee shopok”

Coffee shops, corner shops Szoft drogok helybeni fogyasztása engedélyezett (tovább árulni már nem lehet) Egy ember 5 g-nál többet nem vehet; Kemény drogokat nem árulhatnak; A drogokat nem lehet reklámozni; Kiskorúakat nem lehet kiszolgálni.

Belgium: Városok: Etnikai kettősség: Amszterdam Flamandok-vallonok Amstel-folyó, dam=gát Észak Velencéje (90 szigeten épült) Sűrű csatornahálózat (60 csatorna, több száz híd) Piros lámpás negyed Modern város hagyományok

Delft: a fajansz városa Leiden: ősi egyetemi város Kultúra, művészet: Holland festők (Van Gogh, Rembrandt, Jan Vermeer, Rijksmuseum Királyi palota, Új Templom, Öreg Templom Hága (‘s-Gravenhage) Főváros, királyi székhely Delft: a fajansz városa Leiden: ősi egyetemi város Gouda, Edam: a sajt városai (holland sajtpiac) Haarlem: virágvárosok egyike Fríz városok: legelők és tavak vidéke

Belgium városi turizmus Brüsszel (főváros, EU központ, csipke, idegenforgalom) Brugge Gent Antwerpen Oostende Leuven Waterloo Namur Genk

Luxemburg Középkori várai az Ardennek völgyeiben különleges látványt jelentenek. EU-intézményekkel kapcsolatos konferenciaturizmus jelenti a legnagyobb bevételeket. A szelíd dombokon, lankákon, alacsonyhegységi területeken a falusi turizmusnak is jók az adottságai. A Moselle-völgyében a borturizmus prosperál. A főváros Luxemburgban emelkedett a 19. században Európa egyik legnagyobb kiterjedésű erődrendszere. A felszín alatti, megmaradt kazamatái Luxemburg egyik leglátogatottabb nevezetessége.