Gazdaságfejlesztés a határ menti térségben AGGLONET - Gazdasági fejlődés, gazdaságfejlesztés egy főváros árnyékában Pozsonypüspöki, 2010. március 10. Gazdaságfejlesztés a határ menti térségben Dr. Grosz András tudományos munkatárs MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intéztet

Az előadás felépítése A határtérség lehelyezése egy tágabb európai, közép-európai dimenzióban A gazdasági folyamatok, a fejlődés sajátosságai A határ menti együttműködések a gazdaság terén

Az érintett határtérség az európai térben 1 főre jutó GDP régiónként, 2006 vásárlóerő paritáson (EU27=100) Forrás: Eurostat, 2009.

Az átalakulás térségei Kelet-Közép-Európában

Bécs-Pozsony-Győr potenciális várostérség

A CENTROPE térség In the Heart of the „New Europe” 4 Countries – 1 Unique Business Opportunity Forrás: Centrope, 2009.

Gazdasági fejlődés és szerkezetváltás sajátosságai A szűkebb térség eltérő és közös jellemzői: sikeres gazdasági szerkezetváltás, dinamikus növekedés hasonló gazdaságfejlesztési eszközök külföldi működőtőke meghatározó szerepe (új technológiák, szektorok, stb.) részben hasonló ágazati szerkezet (gépipar, turizmus) eltérő makrogazdasági és politikai keretfeltételek és annak időbeli változása eltérő hatalmi pozíció (főváros vs. nem főváros) magyar oldalon a fő tengely Duna mentén (M1 autópálya) szlovák oldalon a fő tengely nem a Duna mente (D1 autópálya) Pozsony komoly K+F tudásközpont, szolgáltató szféra

Gazdaságfejlesztési eszközök a magyar oldalon Kínálat orientált, extenzív fejlesztés: termelő infrastruktúra ipari parkok és logisztikai központok támogatások, kedvezmények Kereslet orientált, intenzív fejlesztés: innováció, versenyképesség innovációs központok hálózatosodás, klaszteresedés tudásbázis (Győr, Sopron, Móvár)

A kiskereskedelemi kapcsolatok alakulása Befolyásoló tényezők: regionális központok, mint célterületek (Pozsony, Győr) közlekedési infrastruktúra fejlettsége (pl. hidak száma) árfolyamváltozás (HUF/EUR), adómérték változása piacok homogenizálódása, kereskedelmi hálózatfejlesztés Területi mintázat: Győr komoly központi szerepe a Csallóköz számára Pozsony kereskedelmi központi szerepe feltáratlan

Gazdasági együttműködések a határ menti térségben Háttér: sok tekintetben hasonló gazdasági fejlődési pálya (gazdaságszerkezet, munkaerőpiac, külföldi működőtőke) EU csatlakozás: munkaerőpiac megnyitása, szabad vállalkozás, közvetlenebb kereskedelem Schengeni Egyezményhez való csatlakozás: korábbi nem túl szigorú határellenőrzés miatt kisebb hatás euró övezethez való csatlakozás: eltérő időpont, HUF/EUR árfolyam komoly hatása, bevásárló turizmus felélénkülése külpolitikai problémák: hatásuk a gazdasági életben talán kevésbé jelentősek, mint más területeken közlekedési infrastruktúra: Duna mint akadályozó tényező

Gazdasági együttműködések a határ menti térségben Szervetek, intézmények: hasonló szereplők mindkét oldalon gazdasági kamarák, munkaügyi központok, vállalkozásfejlesztési és információs központok, hálózati kezdeményezések: eseti jelegű kapcsolatok (közös rendezvények, közös pályázat, projekt megvalósítása, szakmai találkozók partnerközvetítés) felsőoktatási intézmények: személyes kapcsolatokon nyugszanak, inkább hallgatói, oktatói csere, K+F és oktatási kooperáció még nem nagyon

Gazdasági együttműködések a határ menti térségben Gazdasági szereplők: a gazdasági szereplők viszonylag szűk körét érinti még, nem cél egyenlőre a szomszédos piac (ismeret hiánya, mérete stb.) a határ másik oldalán befektetők száma alacsony (terjeszkedni kívánó tőkeerős cégek hiánya) ha van elsősorban SK felé irányul (eltérő célok, optimalizálás) a szomszédos piacon való megjelenés nem feltétlenül igényel új vállalkozást, inkább kinti potenciális partner cég bevonását nemzeti kisebbség, közös nyelv mint összekötő kapocs szerepe a gazdaságban is

Gazdasági együttműködések a határ menti térségben Gazdasági szereplők: az érintett határ menti térségben működő vállalkozások fő profilja: kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás, információs és kommunikációs technológiák, gépipar, partner közvetítés mélyülő gazdasági kapcsolatok, de továbbra is szerény volumen gátló tényezők: infrastrukturális hiányosságok (hiányzó hidak, közlekedési korridorok), eltérő szabályozási rendszerek, különböző gazdasági feltételek, bizalmatlanság, ismerethiány integrált határgazdaság? még messze van, de egyre több eszköz áll rendelkezésre annak fejlesztéséhez

A HU-SK programtérség Forrás : Hungary–Slovakia Cross-border Co-operation Programme 2007-2013, 2007.

A határon átnyúló együttműködés támogatása Gazdasági területhez kapcsolódó intézkedések: 1.1.1. Üzleti infrastruktúra fejlesztése 1.1.2. Üzleti együttműködések elősegítése 1.2.1. KTF és innovációs infrastruktúra közös fejlesztése és határon átnyúló kutatási együttműködés 1.3.1. Turisztikai infrastruktúra felállítása 1.3.2. Közös turisztikai célpontok fejlesztése és marketing 1.5.1. Hálózati, partnerségi, program- és projekttervezési és -irányítási kapacitások fejlesztése 1.6.1. Közös képzés, oktatás és hálózatépítés 1.6.2. Munkaerő-piaci együttműködési kezdeményezések

MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intéztet Köszönöm a figyelmet! Dr. Grosz András tudományos munkatárs MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intéztet 9022 Győr, Liszt F. u. 10. 9002 Győr, Pf: 420. Tel.: +36 96 516-578 Fax: +36 96 516-579 e-mail: grosza@rkk.hu web: http://www.nyuti.rkk.hu