Zarándy Tamás főosztályvezető A 2009. januári gázválság és az abból levonható tapasztalatok 2009. április 15. Zarándy Tamás főosztályvezető

A 2009. januári gázkrízis kronológiája 2008. december 19. Oroszország az ún. Early Warning Mechanism keretében tájékoztatta az EU-t, hogy az orosz-ukrán fél közötti pénzügyi elszámolási vita következtében problémák léphetnek fel a gázszállításokban. 2009. január 1. A Gazprom leállította az Ukrajnának szóló gázszállítást azzal, hogy az európai megrendelőknek szánt gázt továbbítja a tranzitvezetékbe. 2009. január 6. Megszűnt az Ukrajnán keresztüli európai földgázszállítás. 2009. január 7. A Gazprom tájékoztatása szerint leállította az Ukrajnán keresztüli európai tranzitszállításokat, mert az nem jutott el a megrendelőkhöz. 2009. január 20. Újraindult az Ukrajnán keresztüli orosz földgázszállítás Európába.

A magyarországi események 2009. január 6. 18:30-tól az FGSZ elrendelte a megszakítható fogyasztók kizárását, és az I. korlátozási kategória bevezetését; 2009. január 7. 8:00 az FGSZ elrendelte a II. korlátozási kategória bevezetését; 2009. január 7. jogszabályok kihirdetése a földgáz biztonsági készlet felhasználásának engedélyezéséről, valamint 2009. január 10-ének szabadnappá nyilvánításról; 2009. január 8. 9:30 a II. korlátozási kategória feloldásra került; 2009. január 8- Magyarország hazai kitermelésből és nyugati importból származó gázt exportált a szerbiai, valamint bosznia-hercegovinai fogyasztók számára; 2009. január 15. 10:00 az I. korlátozási kategória is feloldásra került; Jogszabályi háttér Egyes földgázfogyasztók – megfelelő árkedvezmény mellett – vállalják, hogy ellátásuk megszakítható. A földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény, valamint az annak végrehajtásáról szóló 111/2003. (VII. 29.) Korm. rendelet értelmében a földgázfogyasztókat korlátozási kategóriákba sorolják. A villamosenergia-ellátás biztonsága érdekében az erőművek kötelesek meghatározott mértékű tüzelőanyag készletet fenntartani (az 50 MW és annál nagyobb teljesítményű erőművek energiahordozó-készletének legkisebb mértékéről és a készletezés rendjéről szóló 44/2002. (XII. 28.) GKM rendelet). A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 1993. évi XLIX. törvény értelmében a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetségnek 90 napnyi folyékony szénhidrogén készletet kell tárolnia; továbbá a földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvény értelmében 2009. december 31-ig 1,2 Mrd m3 biztonsági földgázkészletet kell kialakítani. A korlátozás gazdasági hatásai A 29 ipari üzem 46 telephelyétől megkapott információ alapján készült gyors áttekintés szerint az I., II., III-as földgáz korlátozási fokozat bevezetése miatt a termelés egy napos leállítása a földgázkorlátozással érintett, alternatív tüzelőanyag felhasználásával élni nem tudó (arra nem felkészült) ezen vállalatoknál összesen közel 13,5 Mrd Ft árbevétel kiesést jelent. Ez a 2008. évi bruttó ipari árbevétel 0,06 %-a. A leállás miatti legnagyobb napi árbevétel kiesést a TEVA (2,5 Mrd Ft) illetve a Magyar Suzuki Zrt. (2 Mrd Ft) szenvedi el. Az egy napos leállás esetén az export árbevétel kiesés 11,5 Mrd Ft, ami az ipar éves export árbevételének 0,09 %-a. A teljes árbevétel kiesés 89 %-a az export elmaradása miatt keletkezik. A termelés egy hetes leállítása a vállalatoknál összesen közel 95 Mrd Ft árbevétel kiesést jelent. Ez a 2008. évi bruttó ipari árbevétel 0,42 %-a. Az egy hetes leállás 84 Mrd Ft export árbevétel kiesést jelent, amely az éves export árbevétel 0,64 %-a. Az említett 29 vállalat – esetleges teljes leállás miatti – egy teljes hónapra számolt árbevétel kiesése 420 Mrd Ft, amely a 2008. évi bruttó ipari árbevétel 1,87 %-a. Egy hónapos leállás esetén a 29 vállalat export árbevétel kiesése 372 Mrd Ft. Ez a 2008. évi export árbevétel 2,83%-a. A megkérdezett üzemek leállása 68.056 fő kényszer-szabadságolását jelenti.

Szomszédos országok – Szlovákia Szlovákia gázellátás szempontjából kiszolgáltatott helyzetben van (a földgáz részaránya 31%, aminek 98%-a FÁK import, korlátozott tárolói kapacitások); Szlovákia éves fogyasztása kb. 6,2 Mrd m3, tárolói kapacitása 2,6 Mrd m3. A tárolók az ország 29-30 Mm3/napos téli fogyasztásának kb. 3/4-ét képesek biztosítani. A gázszállítások leállításának hatására villamosenergia-ellátási krízishelyzet is bekövetkezett: Szlovákia bevezette a nagyfogyasztói felhasználások központi ellenőrzését; A kormány a Jaslovské Bohunice-i atomerőmű második, 2008. december 31-én leállított 440 MW-os V1-es blokkjának részleges, feltételes újraindításról döntött. A Szlovák Tudományos Akadémia Közgazdasági Intézetének elemzése alapján a gázszállítások kiesése miatt a gazdaság teljesítménye mintegy 40 %-kal csökkent naponta, ami munkanapokon 103 M eurós, míg hétvégén 56-60 M eurós kiesést jelent. A korlátozás a vállalatokat 7 egész munkanapon és két hétvégén érintette, ami mintegy 1 Mrd eurós kárt jelent. A költségvetés adóbevételeinek kiesése napi 16,5 M euróra tehető. Az orosz gázszállítások leállításával a Közép-Európai ország közül Szlovákia került a legkiszolgáltatottabb helyzetbe, mivel: magas, 31 % a földgáz részaránya; nagymértékű import-függőség, a gáz 98 %-a FÁK országokból érkezik; Szlovákia stratégiai szerepe az orosz gáz tranzitban, amit szeretnének megőrizni; a Szlovák Gázművek 49 %-át a Dzurinda kormány privatizálta (E.ON Ruhrgas, Gaz de France), amivel a Fico kormány nem ért egyet, s az áremelések és a gázművek magas nyeresége miatt többször kilátásba helyezte a visszaállamosítást, s ez komoly feszültséget eredményezett. nem rendelkezik megfelelő tárolókapacitásokkal, mivel a Gázművek privatizációjakor ezek is privatizálásra kerültek, s nem került rögzítésre vészhelyzetben történő esetleges igénybevétel lehetősége. a gázellátások leállása vészhelyzetet teremtett a villamos energia ellátásban is, ami a szlovák Gazdasági Minisztérium szerint sokkal nagyobb gondot jelentett, mivel a Jaslovské Bohunice atomerőmű első és második blokkjának kiesését földgáz erőművekből akarták pótolni, amelyeket elsőként érintett a korlátozás. gázvezeték kapcsolat hiánya a környező országokkal, aminek kiépítésére (Baumgarten) a privatizáció miatt nincs közvetlen ráhatása a kormánynak. Nagyfogyasztói felhasználások központi ellenőrzése. A kormány a Jaslovské Bohunice-i atomerőmű második, 2008. december 31-én leállított 440 MW-os V1-es blokkjának részleges, feltételes újraindításról döntött A Szlovák Tudományos Akadémia Közgazdasági Intézetének elemzése alapján a gázszállítások kiesése miatt a gazdaság teljesítménye mintegy 40 %-kal csökkent naponta, ami munkanapokon 103 M eurós, míg hétvégén 56-60 M eurós kiesést jelent. A korlátozás a vállalatokat 7 egész munkanapon (plusz egy munkanap, amikor a korlátozás fokozatos bevezetésére került) és két hétvégén érintette, ami mintegy 1 Mrd eurós kárt jelent. A költségvetés adóbevételeinek kiesése napi 16,5 M euróra tehető.

Szomszédos országok – Szerbia Szerbia a 10 Mm3/napos téli fogyasztásnak csak mintegy 10%-át képes hazai forrásból fedezni; Csekély tárolói kapacitással rendelkezik; 2009. január 9-23. között a gázt használó üzemeket le kellett állítani; A krízis következtében lakossági korlátozásokra is sor került; A gáz sürgősségi importja 24 millió dollár kiadást jelentett. Szerbia napi gázszükséglete téli időszakban normális körülmények között, amikor minden működik, 10 Mm3/napot tesz ki. A korlátozások során leállítottak több nagyfogyasztót, így az ország lakosságának fűtésére 6 Mm3 gáz kellett; ehhez képest a hazai termelés mindössze napi 1 Mm3. A szükséges 6 Mm3 úgy gyűlt össze, hogy Magyarország átengedett saját tartalékaiból 2 Mm3-t, Németország pedig hármat. Szerbiának „Banatski Dvor” helységben van gáztárolója, melynek építése az 1980-as években kezdődött, azonban a 1990-es években abbamaradt. Az előző évtizedek során folyamatosan háttérbe szorult a gáztároló kérdése és semmi sem történt annak érdekében, hogy használhatóvá váljon. A „Banatski Dvor” gáztárolót 2006 októberében nyitották meg, akkor 130 Mm3 gázt tároltak be. Jelenleg lehetőség lenne napi 1 Mm3 gáz bepumpálására, melyből viszont csak 500 em3/nap lenne felhasználható, mivel a tároló gyári része nem készült el, pedig annak segítségével napi 5 Mm3 gáz biztosítására is lenne lehetőség, ez pedig megegyezik Szerbia teljes szükségletével. A földgázt használó 200 ezer szerbiai háztartás 90 %-a a Vajdaságban található, ez a tartomány a legsebezhetőbb a gázhiány szempontjából. Belgrádban gáz híján minden távfűtő központ át tudott állni a fűtőolajjal történő fűtésre és a 300 ezer távfűtött fővárosi lakás mindegyikében folyamatosan meleg volt. A legnagyobb problémát a gáz hiánya Újvidéken, Óbecsén, Kikindán, Beocsinban, Pancsován és Kovinban okozta, ahol az olajjal történő fűtéshez nincsenek meg a műszaki feltételek. A Vajdaságban alternatív megoldásként elsősorban a fa és a szén jöhet számításba. A villanyáram nem jó megoldás, ugyanis ha elzárják a gázcsapot, a szerbiai villanyhálózat azonnal túlterheltté válik, aminek következtében az egész rendszer összeomolhat. 2009. január 7-én kezdődött orosz-ukrán gázipari vita miatt, Tadic elnök segítségért folyamodott Magyarországhoz, Németországhoz és Ausztriához, hogy azok energetikai tartalékaikból biztosítsák csak a szerb lakosság ellátásához szükséges napi 6 Mm3 gázt. A január 9. és január 23. közötti periódusban a gázzal üzemelő gyárgépeket nem lehetett működtetni, ennek köszönhetően sok vállalat termelése, többek között a „Metalac” bojlergyár, a „Trayal” gumigyár, a „Zelvoz” vasúti jármű gyár, a paracini legnagyobb szerb üveggyár és a vrsaci „Hemofarm” gyógyszergyár is leállt. A gázellátási hiány okozta vállalati veszteségeket kb. 30-60 millió euróra becsülik, melyek visszatérítését az államtól várják. A szerb államháztartást a gáz sürgősségi importja 24 millió dollár kiadással terhelte.

Szomszédos országok – Románia Románia 17-18 Mrd m3/éves gázfogyasztásának 2/3-át hazai, 1/3-át orosz forrásból fedezi. Az ország jelentős (3 Mrd m3, 26 Mm3/nap) tárolói kapacitásokkal rendelkezik; A nagy ipari fogyasztók egy része a gazdasági válság hatására szüneteltette a termelését; Lakossági ellátás (leszámítva a távhőszolgáltatásban felmerült néhány átmeneti problémát) zavartalan volt; Romániát nem érintette súlyosan a gázkrízis. Románia éves gázfelhasználása 17-18 Mrd m3 között mozog, melynek 2/3-át hazai forrásból, 1/3-át a teljes egészében Oroszországból származó importból biztosítják. A földalatti tárolókból a rendszerbe táplálható aktív készlet közel 3 Mrd m3-t jelent. Románia téli átlagos napi gázfogyasztása kb. 60 Mm3, melyből a belföldi kitermelés 31 Mm3-t, a tárolt készletek betáplálása 26 Mm3-t képes fedezni. A maximális lakossági felhasználás napi 33-34 Mm3 körül alakul. A téli időszakban a havi átlagos gázfogyasztás országos szinten kb. 2 Mrd m3-t ér el. A válság első hetében, amikor a hőmérséklet országosan napközben is -10°C körül alakult, de helyenként tartósan -20°C alatti értéket mértek az országban az importból kieső földgázmennyiség kompenzálása érdekében egyrészt a belföldi kitermelés növelését, másrészt a hőerőművek olaj- vagy széntüzelésre történő átállítását rendelték el. Ezt követően a tüzelőolaj ellátásban nem volt fennakadás. Az ipari nagyfogyasztók (vegyipari, acélipari üzemek) korlátozásáról azért nem kellett külön intézkedni, mivel ezek a pénzügyi válság következtében ebben az időszakban egyébként is szüneteltették termelésüket. A lakosság ellátását nem érintették a felmerült gondok, csak abban az esetben lett volna helyenként és időlegesen probléma a kisebb gáznyomás miatt, ha a hőmérséklet -15°C alá süllyed. A csökkenő földgázmennyiség következtében átmeneti zavarok jelentkeztek néhány vidéki város hőerőművében, ami a helyi fűtés és melegvíz-ellátásban okozott zavarokat. Összességében megállapítható, hogy Romániát nem érintette súlyosan az importgáz kiesése, a helyzetet a belföldi kitermelésből, illetve a gáztüzelés kiváltásával nagyobb zavar nélkül kezelni tudták a felmerült nehézségeket. A válság miatt kieső importból származó veszteséget a szakértők 35-40 M USD-ra becsülik.

Ellátásbiztonsági beruházások – beszállítási útvonalak A források diverzifikálása érdekében folytatni kell az alternatív gázszállító útvonalak kiépítésére megkezdett munkát, legyen szó akár a Nabucco, akár a Déli Áramlat vezetékekről, vagy LNG terminálról. A Nabucco gázvezeték az európai fogyasztók összekapcsolása a közép-ázsiai (elsősorban azeri, türkmén, iráni és kazah) földgázforrásokkal. A projekt Törökországon, Bulgárián, Románián, Magyarországon és Ausztrián keresztül menő földgáz szállítóvezeték létesítését tartalmazza, amely a közép-ázsiai térségből szállít gázt a megvalósításban részt vevő országokba és az EU többi tagállamába. A vezetéken előreláthatóan 2013/2014-ben indulhat meg a gázszállítás, a 3300 km hosszú vezeték a tervek szerint kezdetben évi 8 Mrd m3, a később 31 Mrd m3 földgázszállítást tesz lehetővé. A Nabucco projekt előre haladása érdekében Magyarország által tett lépések: A Nabucco utazó nagykövet kinevezése óta többször találkozott az érintett országok képviselőivel és az EU Koordinátorral a projekt előrehaladásának segítése érdekében. Prioritásai közé tartozik a kormányközi megállapodás tető alá hozásához szükséges intézkedésekhez való hozzájárulás kifejtése, és a forrás országokkal való további konzultációk folytatása. MOL szeptemberben kérte a Nabucco projekt nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá történő minősítését, amivel egyetértünk. 98/2008. OGY határozat létrehozta a Nabucco földgázvezeték előkészítésének és megvalósításának folyamatát segítő eseti Bizottságot Kóka János elnökletével. 2008 decemberében megküldte az EU Bizottsága részére a Minisztérium döntését, amely szerint a földgáz belső piacára vonatkozó 2003/55/EK irányelv alapján (Ausztria után második országként) mentesség megadását javasolta a Nabucco vezeték számára. A mentesség harmadik fél szállító- és elosztóhálózathoz való hozzáférésének biztosítása alól mentesíti a Nabucco International-t. 2009. január 26-27-én Budapesten Nabucco csúcskonferenciát tartottunk, amelyre meghívtuk a részt vevő országok, a forrás- és tranzitországok (Egyiptom, Irak, Türkmenisztán, Azerbajdzsán, Grúzia) vezetőit, továbbá az USA, a cseh EU Elnökség és az EU Bizottság képviselőjét is, annak érdekében, hogy döntéshozók a projekt melletti politikai elkötelezettségüket megerősítsék. 2008. február 28-án a Déli Áramlat projekt tárgyában a felek aláírták a vonatkozó magyar-orosz egyezményt, majd 2009. március 10-én a Gazprom és az MFB együttműködési alapszerződést kötött. A vezeték magyar szakasza 10 Mrd m3-nyi földgáz szállítására lesz alkalmas 1,3 Mrd m3-nyi magyarországi gáztároló kapacitás fog hozzá csatlakozni. A beruházó és üzemeltető cégben fele-fele arányú tulajdonrészhez jut a Gazprom, illetve az MFB. A Déli Áramlat az útvonal-diverzifikáció révén csökkenti a magyar gázellátás biztonságának magas kockázatát. Az eredeti üzembe helyezési határidő 2012-13 lett volna, ami a márciusi szerződés értelmében 2015. december 31-re módosult. Mindemellett célszerű lenne a horvátországi LNG terminál megépítése, amiben Magyarország továbbra is érdekelt.

Ellátásbiztonsági beruházások – tárolóbővítések Országos kapacitás 2009. januárban: Kereskedelmi mobil kapacitás: 3720 Mm3 Kereskedelmi kitárolási kapacitás: 53,2 Mm3 /nap Stratégiai mobil kapacitás: 500 Mm3 Stratégiai kitárolási kapacitás: 3 Mm3/nap E-ON Hajdúszoboszló: Mobil kapacitás: 1440 millió m3 Kitárolási kapacitás: 20,2 Mm3/nap MOL/Gazprom tervezett tároló (a Déli Áramlat vezeték megvalósulása esetén): Mobil kapacitás: min. 1000 Mm3 E-ON Kardoskút: Mobil kapacitás: 280 Mm3 Kitárolási kapacitás: 2,9 Mm3/nap E-ON Maros-1: Mobil kapacitás: 120 mm3 (15°C) Kitárolási kapacitás: 1,2 Mm3/nap E-ON Pusztaederics: Mobil kapacitás: 340 Mm3 MMBF Szőregi stratégiai tároló: 2009: Stratégiai mobil kapacitás: 300 Mm3 Stratégiai kitárolási kapacitás: 1,0 Mm3/nap 2010-től: Stratégiai mobil kapacitás: 1200 Mm3 Stratégiai kitárolási kapacitás: 20,0 Mm3/nap 2011-től: Kereskedelmi mobil kapacitás: 700 Mm3 Kereskedelmi kitárolási kapacitás: 5,0 mm3/nap E-ON Zsana: 2009: Mobil kapacitás: 1540 Mm3 Kitárolási kapacitás: 26 Mm3/nap Stratégiai mobil kapacitás: 200 Mm3 Stratégiai kitárolási kapacitás: 2,0 Mm3/nap 2010-től: Mobil kapacitás: 1940 Mm3 Kitárolási kapacitás: 30 Mm3/nap Forrás: MOL, FGSZ, E.On Tervezett tároló-fejlesztések: Az MMBF Zrt. 2009. december 31-ére az ország stratégiai készletét a szőregi stratégiai földgáz tárolóban 1200 millió m3 mobil és 20 millió m3/nap csúcs kapacitásra bővíti; Az E.ON 2009 végéig a zsanai tárolót további 400 millió m3 mobil és 4 millió m3/nap csúcs kapacitással bővíti; A MOL a szőregi tárolót 2011-re a stratégiai földgáz készleten túl további 700 millió m3 mobil kereskedelmi célú kapacitással (5 millió m3/nap csúcs kitárolási kapacitás) bővíti. A 2009. márciusi magyar-orosz megállapodás értelmében a Déli Áramlat vezeték megvalósulása esetén a projekt keretében Magyarországon egy legalább 1,3 milliárd m3-es mobilgáz-kapacitású tárolót létesítenek.

Ellátásbiztonsági beruházások – rendszerösszekötés Magyarország mint elosztóközpont; NETS program; horvát-magyar, román-magyar, szlovák-magyar rendszerösszekötő gázvezetékek Bécs-Győr 400 kV-os távvezeték fejlesztése Az európai energetikai hálózatok összekapcsolásával Magyarország lehetne az elosztórendszer egyik központja. Ennek egyik első eleme lehet az úgynevezett NETS programon belül Románia, Horvátország, Szerbia, Bosznia, Magyarország gázvezetékeinek összekapcsolása. Amennyiben ez megvalósul, a közép-európai térség sebezhetősége lényegesen csökkenne, mivel jelentős gázfogyasztással rendelkező országok tudnak majd együttműködni. Ennek megfelelően Magyarország kezdeményezte a horvát-magyar, a román-magyar, valamint a szlovák-magyar rendszer-összekötő vezetékek felvételét az Európai gazdaság-élénkítési terv energetikai projektlistájára. A projektlistán szerepel a Bécs-Győr 400 kV-os távvezeték fejlesztése, kétrendszerűvé tétele. Meg kell jegyezni, hogy a vezeték a Győr-országhatár közötti szakasza már ma is kétrendszerű, a fejlesztés az osztrák vezetékszakaszt érinti, illetve Magyarországon az egyik alállomáson mezőbővítést kell végrehajtani, amelynek becsült költsége mintegy 2 M€. A New European Transmission System (NETS) létrehozását a MOL kezdeményezte 2007 decemberében. Alapvető céljai az energetikai regionális együttműködés fejlesztése, valamint Közép-Európa ellátásbiztonságának növelése. A létrehozás indokai: Közép- és Dél-Kelet-Európa gázinfrastruktúrája jellemzően fejlesztésre szorul (összekötések hiánya, elégtelen tárolói kapacitások, LNG nem biztosított). Az összekötő vezetékek hiánya a földgázpiacok esetében alacsonyabb hatékonyságot és rosszabb ellátásbiztonságot eredményez. A NETS projekt a szükséges összeköttetések megteremtésével csökkentené ezen piaci korlátokat. A tervek szerint a hálózat hazánk mellett Bosznia-Hercegovinára, Szlovéniára, Horvátországra, Szerbiára és Romániára terjedne ki. A NETS „haszna”: Ellátásbiztonság növelése; Diverzifikáció növelése; Szabályozások harmonizációja; Verseny ösztönzése. Az Európai Gazdaságélénkítő Csomag keretén belül az energetikai projektlista véglegesítése az Európai Tanács előtt folyamatban van, a magyar rendszerösszekötő projektek az alábbiak szerint támogatásra kerülnek: magyar-román: 30 M€ magyar-szlovák: 30 M€ magyar-horvát: 20 M€ osztrák-magyar villamos-távvezeték: 20 M€

Tervezett jogszabály-módosítások A korlátozási koncepció újragondolása; Elő kell segíteni az alternatív tüzelőanyagra történő áttérés lehetőségét; Az erőművek kötelező folyékony szénhidrogén-készletezésének felülvizsgálata; Át kell tekinteni a biztonsági földgáztárolással kapcsolatos szabályokat; Új szabály kialakítása a gázzal való takarékoskodás gázkorlátozás nélkül elrendelésére; Indokolt a korlátozási koncepció olyan újragondolása, hogy az vegye figyelembe a speciális nemzetgazdasági, közellátási szempontból kiemelt fogyasztók érdekeit is; és a beavatkozási jogköröket is szükséges egyértelművé tenni. Elő kell segíteni az alternatív tüzelőanyagra történő áttérés lehetőségét. Jelenleg több olyan nagyfogyasztó van, amely képes lenne ugyan a földgázfelhasználását folyékony szénhidrogénnel kiváltani, ebben azonban ellenérdekelt, mert a jövedéki adóval terhelt folyékony szénhidrogén ára jelentősen meghaladja a földgáz árát. A jövedéki adó megfizetése alól jelenleg csak a nagy erőművek mentesülnek; a probléma megoldása a jövedéki adó törvény olyan módosítása lenne, amely krízishelyzetben további fogyasztók számára is lehetővé tenné a jövedékiadó-mentes energiafelhasználást. Ezen módosítás előkészítését a Pénzügyminisztérium már megkezdte. Elősegítené továbbá az alternatív tüzelőanyag felhasználását az is, ha az ilyen célú beruházásokhoz támogatást lehetne biztosítani. Az 50 MW és annál nagyobb teljesítményű erőművek energiahordozó-készletének legkisebb mértékéről és a készletezés rendjéről szóló 44/2002. (XII. 28.) GKM rendelet előírásai szerint a szénhidrogén-tüzelésű erőműveknek legalább 8-8 napi átlagos villamosenergia- és kapcsolt hőtermeléshez szükséges normatív és biztonsági folyékony szénhidrogént kell készletezniük. Ugyanakkor a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény ez alól kivételeket állapít meg: a 6. § értelmében az erőművek a folyékony szénhidrogén készletet bizonyos esetekben földgázkészlettel is kiválthatják. Célszerű ezen kivételek felülvizsgálata, hiszen azon túl, hogy ezáltal az érintett erőművek indokolatlan árelőnyre tesznek szert, ezen rendelkezés az ország energiaellátásának biztonságát is csökkenti. Indokolt továbbá a rendelet olyan módosításának megfontolása is, amely szerint az 50 MW-nál kisebb erőművek esetében is szükséges lenne biztosítani az alternatív tüzelés lehetőségének megteremtését, és az ehhez szükséges tárolók kiépítését, de könnyítésként ebben az erőművi körben állandó készletezési kötelezettséget nem lenne szükséges előírni. Célszerű áttekinteni a biztonsági földgáztárolással kapcsolatos szabályokat is, és a leszűrt tapasztalatok alapján a szabályozási folyamatokat pontosítani. Célszerű megfontolni olyan új szabály kialakítását, amely lehetővé teszi, hogy a Kormány a gázkorlátozással nem érintett kommunális fogyasztók esetében is elrendelhesse a gázzal való takarékoskodást (pl. üzletközpontok fűtési hőmérsékletének csökkentését, szállodák uszodafűtésének szüneteltetését, stb.)

Köszönöm megtisztelő figyelmüket! www.khem.gov.hu