BME ÉPÍTŐMÉRNÖKI KAR Útépítési, fenntartási és üzemeltetési szakmérnöki ágazat HIDAK ÜZEMELTETÉSE, FENNTARTÁSA Kolozsi Gyula okl. építőmérnök, okl. szerkezetépítő szakmérnök

Tartalomjegyzék - 1 Bevezető Történelem Előírások Kezelői feladatok

Tartalomjegyzék - 2 Hídvizsgálatok végrehajtása Eredmények feldolgozása Tervezés Előkészítés Megvalósítás Átadás-átvétel Garancia

Tartalomjegyzék - 3 Leromlások okai Üzemeltetési munkák Fenntartási munkák

Tartalomjegyzék - 4 Ismétlés, összefoglalás Vizsgakérdések áttekintése Szakirodalom, Előrások Vizsga…

CÉL közúti személy- és áruszállítási szükségletek kielégítése közlekedésbiztonság szavatolása Környezet védelme közúthálózat kialakítása, működése közutak védelme

1988. évi I. tv. a közutakról 34. § (1) „A közút kezelője - az országos és a helyi közutak kezeléséről szóló jogszabályok szerint eljárva - köteles gondoskodni arról, hogy a közút a biztonságos közlekedésre alkalmas, közvetlen környezete esztétikus és kulturált legyen.”

A hídra vonatkozó törvényi hivatkozás 47. § j) „Az út műtárgya: a híd, a pontonhíd, a hajóhíd, a felüljáró, az áteresz, az alagút, az aluljáró, a támfal, a bélésfal, az út víztelenítését szolgáló burkolt árok, csatorna vagy más vízelvezető létesítmény. A két méternél nagyobb nyílású áthidaló műtárgy: híd, a két méternél kisebb nyílású áthidaló műtárgy: áteresz.”

6/1998. (III. 11.) KHVM rendelet Az Országos Közutak Kezelési Szabályzata „A közutakat, a hidakat, az átereszeket, a műtárgyakat és az úttartozékokat a közút kezelőjének működőképes állapotban kell tartania.”

MIÉRT? Érték Értékteremtés Közlekedésbiztonság Esztétikai élmény és mert ez a dolgunk…

Kezelés- nyilvántartás FELADATOK Létesítés Vizsgálat Kezelés- nyilvántartás Felújítás-korszerűsítés Üzemeltetés-fenntartás Kezelői szolgáltatások

SZERVEZETEK MINISZTÉRIUM(-OK) KKK MK KHT (1+19) NIF ZRT ÁAK ZRT M5 AKA ZRT M6 DUNA AK M6 TOLNA AK M6 MECSEK AK ÖNKORMÁNYZATOK (3144 + Budapest)

FOGALMAK üzemeltetés: a közúti forgalom biztonságos és kulturált lebonyolítását elősegítő szolgáltatások összessége állapotjellemzők: nem változnak megfelelőség: nem változik fenntartás: a forgalmi igénybevételből és az időjárási, valamint egyéb természeti hatásokból származó természetes leromlás ellensúlyozásához szükséges tevékenységek ellátása állapotjellemzők: változnak korszerűsítés: a meglevő híd új követelményeknek történő megfeleltetését segítő munkák összessége megfelelőség: változik

Üzemeltetési feladatok Adatgyűjtés, feldolgozás, továbbítás Közúti információ gyűjtés-továbbítás Tervtár dokumentumtár vezetése Útvonal engedélyezés Kezelői hozzájárulás megadása Téli-nyári takarítás Hídvizsgálatok elkészítése, készíttetése Feladatok tervezése, ellenőrzése Híd alatti területek karbantartása Havária esetén szükséges tennivalók Kapcsolattartás társszervekkel

Híd- és egyéb műtárgy fenntartása Kis hidak (70 m2-nél kisebb hidak) Hídfenntartás (70 m2-nél nagyobb hidak) Hídfenntartás (tkb.) hídrehabilitáció Közös üzemeltetésű hidak fenntartása Határhidak Áteresz és egyéb műtárgyak fenntartása Süllyesztett és kiemelt szegélyek fennt. Pontonhidak elemcseréje Hídfenntartások tervezése

A hiba fokozata A hidak és a műtárgyak (felszerkezet, alépítmény, hídtartozékok, pályaburkolat, szegély, hídkörnyezet) hibáinak kijavítása fenntartási szempontból lehet: 1. fokozatú: a híd leromlási folyamatát gyorsító hibák kijavítása (ENYHE) 2. fokozatú: a híd állékonyságát vagy a forgalom biztonságát veszélyeztető hibák kijavítása, továbbá a hidak védelmét szolgáló berendezések (védőkapuk) kijavítása (SÚLYOS)

Szolgáltatási osztályok Autópályák, autóutak és ezek csomóponti ágai rendű főutak rendű főutak összekötő és mellékutak, ÁNF>5000 E/nap Összekötő és mellékutak,ha az ÁNF = 2000-5000 E/nap Összekötő és mellékutak, ha az ÁNF<2000 E/nap Gyalog és kerékpárutak Földutak I. II. III. IV. V. VI. VII.

Sürgősség Hidak és műtárgyak hibáinak fokozatai I. II. III. IV. V. VI-VII. 2. fokozat* 1 2 3 10 30 1. fokozat éves javítási program szerint Megjegyzés: *Az észleléstől vagy bejelentéstől függően legkésőbb …napon belül!

Fenntartási feladatok Fontossága, gyakorisága Terv, TU-MMT készítése A munka dokumentálása Hídfenntartás saját erőből Hídfenntartás megbízás alapján

EGY ELŐÍRÁS 1778-BÓL

A MAI „ÉLŐ” ELŐÍRÁSOK

A 6/1998. (III. 11.) KHVM rendelet melléklete Az Országos Közutak Kezelési Szabályzata 3.5. A hidakat és a hídnak nem minősülő műtárgyakat a közút kezelőjének, illetve az általa megbízott szervezetnek vagy személynek időszakonként külön kell ellenőriznie, illetőleg vizsgálnia az alábbiak szerint. 3.5.1. Hídellenőrzés: a Duna- és Tisza-hidakon, valamint a kritikus állapotú hidakon a külön jogszabályban meghatározottak szerint útfenntartó szakmunkás által a forgalom biztonsága érdekében végrehajtott vizsgálat. 3.5.2. Hídszemle: a külön jogszabályban meghatározottak szerint félévente tartott hídvizsgálat. A vizsgálattal szakirányú végzettséggel rendelkező személy bízható meg, a feladat elvégzéséért az illetékes üzemmérnökség vezetője felelős. A vizsgálatról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben rögzíteni kell az észlelt hiányosságokat.

3.5.3. Hídvizsgálat: a külön jogszabályban meghatározottak szerint évente tartott vizsgálat. A vizsgálatot a híd valamennyi szerkezeti elemére kiterjedő részletességgel kell elvégezni. A vizsgálat végrehajtásáért a közútkezelők hídmérnöke felelős. A vizsgálatról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben rögzíteni kell az észlelt hiányosságokat. 3.5.4. Hidak fővizsgálata: a külön jogszabályban meghatározottak szerint külső szakértő által végrehajtott és részletesen dokumentált vizsgálat. 3.5.6. Az országhatáron lévő hidakat a vonatkozó nemzetközi egyezmények szerint kell megvizsgálni és ellenőrizni. 3.5.7. Az átereszek rendeltetésszerű működését és állapotát évente legalább egyszer ellenőrizni kell. 3.6. A tám- és bélésfalak, valamint a védőkapuk és a merev áthidalások állapotát évente egy alkalommal, a hídállapot ellenőrzésére meghatározott szinten kell megvizsgálni. 3.7. A gyalogos aluljárók vizsgálatára értelemszerűen a hídvizsgálatok előírásait kell alkalmazni.

1/1999. (I. 14.) KHVM rendelet a közúti hidak nyilvántartásáról és műszaki felügyeletéről 1.1. A közlekedésbiztonság érdekében a hidak nyilvántartásáról, valamint szakszerű és gondos műszaki felügyeletéről a közút, illetve a híd kezelőjének (a továbbiakban: hídfenntartó) kell gondoskodnia. 1.2. A hidak nyilvántartásának célja, hogy azokról a híd fenntartójának mindenkor megbízható adatok álljanak rendelkezésére a szükséges intézkedések megtétele és az érdekeltek tájékoztatása érdekében. 1.3. A hidak műszaki felügyeletének alapvető célja meggyőződni azok mindenkori műszaki állapotáról, hogy annak ismeretében a hídfenntartó szükség esetén időben intézkedhessen a híd állékonysága, a minél hosszabb élettartama és a közlekedés biztonsága érdekében a megállapított elváltozások, illetve hibák kijavításáról, az esetleg szükséges korlátozások bevezetéséről, és indokolt esetben dönthessen a híd átépítéséről.

2. Hídnyilvántartás 2.1. A híd kezelője a hidakról egyedi és csoportos nyilvántartást készít, és vezet. 2.2. Ha a nyilvántartásban az egyes adatoknál kódot alkalmaznak, a kódrendszert a nyilvántartáshoz mellékelni kell. 2.3. A hidak adataiban év közben történt változásokat a nyilvántartásokban lehetőleg a változást követő negyedévben, de legkésőbb a tárgyév végéig át kell vezetni.

3. Egyedi hídnyilvántartás 3.1. Az egyedi hídnyilvántartás a hídtörzslap és mellékleteinek összessége. 3.2. A hídtörzslap készülhet egyedi nyomtatvány kitöltésével vagy számítógépes adattároló hídadatainak kinyomtatásával.

3.3. A hídtörzslap mellékleteként kell - tartalomjegyzék szerint - gyűjteni és kezelni a következő iratokat: a) legalább két fénykép a hídról (nézet a hídpályáról és jellemző oldalnézet), mely felvételeket tízévenként meg kell ismételni; b) helyszínrajzi vázlat a híd környezetéről; c) építési engedély; d) a kivitelezési tervet jóváhagyó határozat; e) a kivitelezési terv módosításának engedélye; f) a kivitelezés során elvégzett vizsgálatokról kiállított építési vizsgálati adatlap; g) műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv; h) próbaterhelési jegyzőkönyv, próbaterhelés esetén, ha a hidat próbaterhelték;

i) használatbavételi engedély; j) a híd megvalósulási - átadási (nyilvántartási) - tervei (adott esetben mikrofilmen); k) a híd erőtani számítása (adott esetben mikrofilmen); l) karbantartási és vizsgálati utasítás, ha a híd különleges kialakítású; m) építési iratok; n) a használatbavételi engedélyben megállapított hiányosságok megszüntetésének igazoló irata; o) a szavatossági felülvizsgálatok előjegyzése az abban érdekeltek megnevezésével; p) a szavatossági felülvizsgálatok jegyzőkönyve; r) a hídvizsgálatok és a fővizsgálatok jegyzőkönyve; s) egyéb, a híd fenntartásánál és esetleges korszerűsítésénél (szélesítés, megerősítés) keletkezett iratok, engedélyek.

3.4. A 3.3. pont m) alpontjában említett építési iratok közül csak azokat kell megőrizni, amelyek a híd fenntartása, illetve kezelése szempontjából lényeges adatokat tartalmaznak, mint például: a) az építési napló; b) az átvételi bizonyítványok, minőségi bizonylatok; c) a vizsgálati eredmények, szakértői vélemények (altalaj, építőanyag stb.); d) a mérési eredmények (vízállásra, szintezésekre, szerkezeti alakra, zsugorodásra, kúszásra stb.); e) az utófeszített szerkezeteknél a feszítési és injektálási jegyzőkönyvek; f) a szavatossági idők lejártának jegyzéke a szállítók, a kivitelezők és a megbízottak felsorolásával; g) a bevonattal ellátott felületek területszámítása; h) a korrózióvédelem fajtájára, a bevonat rendszerére, annak javítására és felújítására vonatkozó adatok; i) a fontosabb szerződések iratai; j) a hídról és építéséről készített fotók; k) a hídnál esetleg alkalmazandó közúti jelzések leírása.

3.5. A hídtörzslapnak a 3.3. pont a)-m) alpontjai szerinti mellékleteit a híd építtetőjének kell a híd használatbavételének engedélyezése után összegyűjtenie és rendezetten, tartalomjegyzék szerint a híd fenntartója részére megőrzésre és kezelésre átadni. 3.6. A hídtörzslapot a híd fenntartójának kell elkészíteni a 3.5. pont szerint átvett dokumentumok alapján.

HÍDVIZSGÁLATOK FAJTÁI „Nullás” vizsgálat Garanciális vizsgálatok Hídellenőrzés Hídszemle Hídvizsgálat Fővizsgálat Rendkívüli vizsgálat

5. Hídellenőrzés 5.1. Hídellenőrzés: a hídnak útfenntartó szakmunkás által végrehajtott, a forgalombiztonság szempontjából, az útpályáról és szükség esetén a terepről megszemléléssel végzett vizsgálata. 5.2. A hídellenőrzést a közút ellenőrzésével egyébként megbízott személy (útellenőr), rendszeres időközönként az útszakasz szolgáltatási szintjének megfelelő gyakorisággal (pl. hetente) vagy esetenként (pl. árvíz levonulása, közúti kárral járó súlyos baleset stb. után) köteles elvégezni. 5.3. A hídellenőrzés során meg kell állapítani, hogy az előírt forgalomkorlátozó vagy figyelmeztető táblák, illetve jelzések a helyükön vannak-e, a világító berendezések működnek-e, a hídpályán és a hídszerkezeten nincs-e a forgalom biztonságát közvetlenül veszélyeztető hiba vagy hiányosság; nincs-e kidöntött vagy hibás korlát, durva szegélycsorbulás, élvédő szögacél durva lazulása, illetőleg veszélyes kátyú, vagy a hídszerkezeten ütközési sérülés, esetleg a vízmeder megbontására utaló elváltozás.

6. Hídszemle 6.1. Hídszemle: a hídnak az útpályáról és a terepről vagy az áthidalt létesítményről segédeszköz nélkül, megszemléléssel végzett vizsgálata. 6.2. Hídszemlét kell tartani minden hídon félévenként, kivéve abban a félévben, amikor hídvizsgálatot végeznek. Hídszemlét kell tartani abban az esetben is, ha az 5. pont szerinti hídellenőrzést végző személy azt - megállapításai alapján - kéri, vagy ha a híd állapota azt szükségessé teszi. Kiemelt jelentőségű hidaknál (pl. fővárosi Duna-hidak) folyamatos hídmesteri hídszemlét kell tartani. 6.3. A hídszemle végzésével legalább szakirányú végzettségű technikus bízható meg. 6.4. A hídszemléről feljegyzést kell készíteni az esetleg szükséges intézkedés megtétele céljából.

6.5. A hídszemle során meg kell győződni arról, hogy az előírt, illetve szükséges forgalomkorlátozó és egyéb figyelmeztető táblák vagy jelzések a megfelelő helyre vannak-e kihelyezve, a világító berendezések működnek-e; a hídpálya és a hídhoz tartozó lépcsők tiszták-e, a víznyelők, folyókák nincsenek-e eltömődve; a korlátok, mellvédek, zajárnyékoló falak hibátlanok-e; az útpályák, járdák, kerékpárutak burkolata, szegélyei, vízelvezetései és dilatációs berendezései hibátlanok-e; az áthidaló és alátámasztó szerkezetek hibátlanok-e, azokon ütközésből vagy egyéb okból nincsenek-e sérülések, repedések, görbülések, hiányok, rendellenes átázások; a szerkezeti részek közötti építési hézagok nincsenek-e túlzottan megnyílva; a szerkezeti részek nincsenek-e szokatlanul megdőlve, elcsúszva; a szerkezeteken nincsenek-e a korrózióra, az acélszerkezeteken a kapcsolati hiányra utaló jelek; - a szabadon elhelyezett feszítőkábeleken nincs-e látható elváltozás; - a hídhoz csatlakozó töltések és azok burkolatai nem hiányosak-e, nincs-e rajtuk kimosás, besüppedés; a hídhoz csatlakozó út burkolatában nincs-e forgalmat veszélyeztető besüllyedés; - az áthidalt vízfolyás medrében nincsenek-e a híd alépítményeit érintő kimosásra utaló jelek, a hídfőknél partcsúszások, a mederburkolás megbomlására utaló jelek; - a hídfők és felszerkezetek belső tereit lezáró szerkezetek épek-e.

7. Hídvizsgálat 7.1. Hídvizsgálat: a híd megszemlélhető részeire kiterjedő, a hídszerkezet vizsgáló járdáját, vizsgáló kocsiját is igénybe vevő, nagyobb segédeszköz nélkül, esetleg kosaras gémmel ellátott gépkocsi használatával végzett vizsgálat, amely a hídfalazatok víz alatti részére és az alapozásokra nem terjed ki. 7.2. Hídvizsgálatot kell tartani minden hídon évenként, kivéve abban az évben, amikor a hídon fővizsgálatot végeznek. Hídvizsgálatot kell tartani a következő esetekben is: - nagyobb árvíz vagy jéglevonulás után, annak megállapítására, hogy azok során keletkeztek-e a hídfalazatoknál káros mértékű kimosások, alámosások; - a hídon vagy a híd alatt bekövetkezett járműbalesetek után, annak megállapítására, hogy keletkezett-e abból a hídon sérülés; - hajónak a hídpillérhez vagy a hídszerkezethez történő ütközése esetén az okozott sérülések megállapítására; - földrengés, alábányászás miatti földmozgás, nyomóvezeték törés, elektromos vezetékszakadás és hasonlók bekövetkezése után, ha a hídon és a hídhoz csatlakozó töltésen meghibásodástól kell tartani; - a hídszemle megállapításai alapján, ha az azt végző a hídvizsgálat megtartását kéri.

A hídvizsgálatot ötévenként közvetlen közelről, megfelelő pontosságú segédeszközökkel, vizsgálóeszközökkel, műszerekkel kell elvégezni. 7.3. Hídvizsgálattal csak szakirányú képzettségű és legalább kétéves szakmai gyakorlattal rendelkező mérnök (üzemmérnök vagy építőmérnök) bízható meg. 7.4. A hídvizsgálatnál figyelembe kell venni a korábbi hídvizsgálatok és fővizsgálatok megállapításait és eredményeit, amelyeket a hídvizsgálatot végző személy rendelkezésére kell bocsátani. 7.5. A hídvizsgálat során a hídszemlénél felsorolt hibák minősítéséről - 6.5. pont szerint - meg kell győződni. 7.6. Ha a hídvizsgálat során olyan hiányosságot, illetve elváltozást állapítanak meg, amelynek értékelése a híd fővizsgálatához tartozna, de az a híd fővizsgálatáig nem halasztható vagy a hídon fővizsgálatot egyébként nem kötelező végezni, akkor célvizsgálat elvégzése iránt kell intézkedni. 7.7. A hídvizsgálatról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a hídtörzslaphoz kell csatolni.

7.8. A hídvizsgálat során az országos közutak hídjainál értékelni kell a híd állapotát, és arról a 7.7. pontban említett jegyzőkönyvön kívül állapotértékelési lapot is ki kell állítani, amelyet legalább 5 évig meg kell őrizni. 7.9. A 7.8. pont szerint végzett állapotértékelés öt főosztályzati értékét a megállapítás után negyedéven belül, a hídtörzslapba be kell jegyezni. 7.10. Célvizsgálat (részleges fővizsgálat): a híd meghatározott részére kiterjedő és meghatározott célból, általában műszerek igénybevételével végzett szakértői vizsgálat. 7.11. A hídfenntartást a hídállomány állapotértékeinek figyelembevételével kell elvégezni.

8. Fővizsgálat 8.1. Fővizsgálat: a híd minden részletére és tartozékára kiterjedő, testközelből, segédeszközökkel (állvány, vizsgálójármű), vizsgálóeszközökkel, műszerekkel, esetleg terheléses vizsgálattal végzett vizsgálat, amely a híd egyébként eltakart részeire, mászható vagy megszemlélhető üregeire és a vízben álló híd víz alatti részeire is kiterjed. Fővizsgálatot kell tartani - a 20 m-nél nagyobb támaszközű, - a 40 m-nél nagyobb össz-szerkezeti hosszúságú, - méretétől függetlenül a vasút feletti hidakon tízévenként, továbbá a hatósági használatbavételi engedélyben a kialakítása, anyaga vagy egyéb ok miatt arra kijelölt hidakon, az ott előírt időközönként és ideig. Fővizsgálatot, illetve célvizsgálatot kell tartani akkor is, ha a 7. pont szerinti hídvizsgálatot végző azt - megállapításai alapján - kéri, illetve, ha a híd állapota azt szükségessé teszi. 8.2. Terheléses vizsgálat: a forgalomban lévő híd állapotának, leromlásának, illetve teherbírásának megítélése céljából, esetileg megválasztott álló vagy mozgó teherrel végzett műszeres vizsgálat, ami a próbaterhelés megismétlése is lehet.

8.3. A fővizsgálat időpontját össze kell hangolni a kötelező alkalmassági időben tartandó szavatossági vizsgálat idejével. A fővizsgálatról értesíteni kell az áthidalt létesítmény kezelőjét (fenntartóját). 8.4. Fővizsgálatot legalább 5 éves gyakorlattal rendelkező szakirányú képzettségű, a hídfenntartó állományába tartozó mérnök vagy a Mérnöki Kamara által névjegyzékbe vett hídügyi szakértő, illetőleg szakvélemény adására jogosult intézmény bízható meg. 8.5. A fővizsgálathoz a vizsgálattal megbízott rendelkezésére kell bocsátani a híd törzslapját és mellékleteit. A vizsgálathoz biztosítani kell a híd minden részéhez történő hozzáférést, a vizsgálat során a híd egyébként elzárt, eltakart részeit akár bontás árán is meg kell nyitni, illetve szabaddá kell tenni. 8.6. A fővizsgálat során a 6.5. pontban felsoroltakon túl meg kell győződni a hídszerkezet, illetve hídrészek adott esetben csak műszeres vizsgálattal megállapítható állapotáról.

8. 7. A fővizsgálat során el kell végezni a 7. 8 8.7. A fővizsgálat során el kell végezni a 7.8. pont szerinti állapotértékelést, és mindig értékelni kell azt, hogy a híd az észlelt hiányosságok mellett teherbírás szempontjából megfelel-e az erőtani számítások feltételezéseinek, illetve a vizsgálat idejében érvényes követelményeknek. Kétség esetén a híd teherbírásának felülvizsgálata iránt kell intézkedni, sebesség- vagy terheléskorlátozás bevezetése mellett. A felülvizsgálathoz szükséges szerkezeti anyagjellemzőket elsősorban roncsolásmentes vizsgálati módszerekkel kell megállapítani. Ha ez nem lenne elegendő, akkor a roncsolásos vizsgálathoz szükséges próbatesteket csak a hídfenntartó által jóváhagyott próbavételi terv alapján szabad kivenni. A próbavételi tervet csak arra jogosult tervező vagy szakértő készítheti el. 8.8. A fővizsgálatok során terheléses vizsgálatot általában nem kell tartani. Terheléses vizsgálat a fővizsgálatkor a hídon észlelt hibák vagy elváltozások értékelhetősége, valamint a híd tényleges teherbírásának meghatározása, továbbá a híd leromlási folyamatának figyelemmel kísérése céljából történhet a fővizsgálat vezetőjének vagy a hídfenntartónak az eseti döntése alapján. A terheléses vizsgálattól függetlenül, a fővizsgálat során meg kell figyelni a híd forgalom alatti viselkedését, a hídszerkezet olyan alakváltozásait, amelyeket általában nem számítanak (pl. az áthidaló szerkezet oldalingása; egyes alkotórészek lengése; hossztartók mozgása a bekötéseknél, megszakításoknál; nyitott hidak felső öveinek oldalirányú mozgása; saruk mozgása stb.).

8.9. A fővizsgálatról és az azon belül esetleg megtartott terheléses vizsgálatról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a híd megépítése óta bekövetkezett eseményeket a híd főbb adataival, a vizsgálat összes megállapításait, a terheléses vizsgálat eredményeit és azok értékelését. A jegyzőkönyvben a hibák értékelését a következő szempontok szerint kell rögzíteni: a) a hiba kijavítás nélkül maradhat-e a következő hídvizsgálatig vagy sem; b) a megszüntetendő hiba a forgalom biztonságát közvetlenül érinti-e, illetőleg azt mikor kell kijavítani (pl. annak azonnali vagy határidőre történő megszüntetése szükséges-e); c) a hibát a következő hídvizsgálat előtt megfigyelés alatt kell-e tartani. A jegyzőkönyvben javaslatot kell tenni a hibák kijavítására és a hibák miatt esetleg szükséges forgalomkorlátozásra. 8.10. A fővizsgálati jegyzőkönyvben a hibákat, elváltozásokat leírással, vázlatokkal, hibatérképpel vagy fotókkal kell ismertetni. A megfigyelés alatt tartandó hibákat (pl. repedések) a szerkezeten oly módon kell megjelölni, hogy a későbbi esetleges változás érzékelhető legyen. A mérési helyeket egyértelműen meg kell határozni vagy a szerkezeten meg kell jelölni.

8.11. A fővizsgálati jegyzőkönyvnek olyan részletesnek kell lennie, hogy a hibásnak talált szerkezet vagy hídrész helyreállítási vagy fenntartási terve annak alapján elkészíthető legyen. A teherbírást, állékonyságot veszélyeztetően sérült, görbült, horpadt, repedt vagy beszakadás, szelvénycsökkenés miatt hibás szerkezeteket csak tervek alapján, az új szerkezetek gyártására vonatkozó előírások szerint szabad kijavítani. A javítási tervet arra jogosult tervező készítheti el. 8.12. A fővizsgálati jegyzőkönyvet a hídtörzslaphoz kell csatolni. A fővizsgálat megtörténtét a hídtörzslapba be kell jegyezni, és a következő fővizsgálat idejét elő kell jegyezni.

Hídvizsgálat előkészítése Nyilvántartási adatok ellenőrzése Előző vizsgálatok eredményeinek áttekintése Szükséges formanyomtatványok (22 PONTOS és PONTIS) Helyszíni vizsgálat megszervezése (megközelítés, forgalom szabályozás, külsős szakértő részvétele, engedély beszerzése,

Eredmények feldolgozása Meghibásodások listája; Szükséges beavatkozások megfogalmazása; PONTIS adatfeltöltés; Programkészítés; Forrás biztosítása;

Közút: 22 pontos vizsgálat Alépítmény; Felszerkezet; Pályaszerkezet; Tartozékok; Környezet; 1-5 osztályzat; súlyosság meghatározása;

Közút: PONTIS-H A PONTIS rendszer eredete Főbb modulok Hídelemek (85 db); Leromlási mátrixok; Beavatkozások; Árkönyv; Hídelemekre bontás, mennyiségek meghatározása;

Vasúti híd vizsgálata Hídellenőrzés Hídvizsgálat Rendszeres, egy időben a pálya ellenőrzésével, Esetenkénti, Hídvizsgálat ½ éves, Éves, 10 éves (ideiglenes, v. félállandó hidak esetén 5 éves),

Helyszíni vizsgálat Biztonságos körülmények; Helyazonosítás (manuális-digitális); Fotók készítése; Hibák rögzítése; Mennyiségek meghatározása; Feladatok, javaslatok feljegyzése; Utóellenőrzés a helyszínen; Kapott adatok feldolgozása;

A vizsgálat eszközei Előkészített űrlapok, Forgalomterelési eszközök; Mérőszalag, tolómérő, mérőmikroszkóp, Szintezőműszer, Zseblámpa, látcső, nagyító; Fényképezőgép; Függőón, kalapács;

Műszerek-indikátorok Schmidt kalapács; Betonoszkóp; Mágneses vaskereső (PROFOMETER) Hőmérők; Tapadásvizsgálók; Rétegvastagság mérők; Poldi kalapács; Nyomatékmérő kulcs; Röngen, ultrahang; Fenolftalein, timolftalein oldat, ezüstnitrát; Kosaras hídvizsgáló jármű;

Egyéb peremfeltételek Tervek ismerete; Híd előéletének ismerete; Megközelítés (vizsgálhatóság); Vizsgálat időpontja (tavasz, nyár); A hiba megszüntethetősége; A hiba eltűrhetősége;

Közúti híd vizsgálata Alépítmény és főtartó szerkezet, konzol; Burkolatok, szegélyek; Burkolat alatti részek (szigetelés); Dilatáció; Vízelvezetés; Csatlakozó pályarész; Korlát, biztonsági berendezés; Forgalmi űrszelvény, sáv; Közművek; Stb.

Vasúti híd vizsgálata-1 Nyomtáv, fekszint, túlemelés; Sin és kapcsoló-, lekötőelemek; Hídfák, hosszgerendák; Terelősinek, és elemek; Pálya-, sín- és szerkezet dilatációk; Ágyazat tisztasága, víztelenítés; Korlátok, jelzések, közművek; Vasútforgalmi szelvény;

Vasúti híd vizsgálata-2 I. fokú: felügyeleti pályamester végzi; II. fokú: PFT hídvonal kezelője végzi; III. fokú: vasútigazgatóság hídszakértő mérnöke végzi.

Mit nézzünk-1 A híd főbb szerkezet elemeket; A híd hossz-szelvényét; A pálya épségét; A pályáról a víz elvezetését; A hídhoz tartozó űrszelvényt; A biztonságot szolgáló tartozékokat; Korróziós állapotot;

Mit nézzünk-2 Betonszerkezet felületének épsége, élek megléte, korrózióvédelem épsége, megfelelősége, repedések, átázások észlelése; Acélszerkezet rudak egyenessége, síkok felülete, csomópontok stabilitása, elemek mozgás- és rezgésmentessége, kötőelemek, varratok épsége, megléte, korrózióvédelem épsége, megfelelősége, szelvénycsökkenés torzulás;

Mit nézzünk-3 Feszítőelemek kábelek-rudak védelmének épsége, stabil helyzete, korrózióvédelem megléte, fölös mozgás észlelése; Támaszok, saruk felfekvési helyek, mozgáslehetőségek, hőfok-helyzet, tisztaság;

Mit nézzünk-4 Falazatok mozgások, süllyedések, dőlések, repedések, felületi hibák, vizesedések; Környezet meder, híd alatti tér rendezettsége, vízfolyás turbulenciája, űrszelvény a hídon és alatt, tartozékok (fixpont, lépcső, folyóka, víznyelő, jelzések; világítás, földelés, stb.) megléte,

Fővizsgálat tartalma Összefoglaló lap; Állapotleírás Állapotértékelés (22 pontos és PONTIS); Hibatérkép fotókkal; Szintezés, kiértékelés; Cl ion és pH meghatározás; Mederfelvétel; Javaslat a beavatkozásokra; Egyedi speciális vizsgálatok, mérések; Próbaterhelés;

Terveztetés Tervezési diszpozíció; Előírások rögzítése; Kezelői ügyek tisztázása; Anyagok, szerkezetek technológiák; Tervkészítés-ellenőrzés, Hatósági engedélyeztetés;

Megvalósítás Versenyeztetés; Szerződés, érdekérvényesítés; Munkaterület átadása; Munkakezdés feltételei; Felkészülés, keverékterv, TU-MMT; Minőség-, és környezetvédelem; Dokumentálás (napló, levél, fotó); Folyamatos műszaki ellenőrzés; Külső ellenőrző labor;

Műszaki átadás-átvétel Felkészülés az átadásra; Megvalósulási terv; Minősítés Kezelési utasítás; Bejárás az érintettekkel; Hiány és hibalista, póthatáridő; Próbaterhelés; „0” vizsgálat; Forgalombahelyezés előkészítése;

FONTOS! Nem tagadható meg az átvétel, a létesítmény illetve szolgáltatás olyan jelentéktelen hibája vagy hiánya miatt, amely hibák és hiányok vagy azok javítása, megszüntetése nem akadályozza a létesítmény illetve szolgáltatás rendeltetésszerű használatát.

Forgalomba helyezés Feltételek biztosítása; Hatósági bejárás; Határozat; Ideiglenes forgalomba helyezés; Végleges forgalomba helyezés;

Garanciák Jótállás (Ptk 248 §, 1 év a jótállásra kötelezett csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba a teljesítés után keletkezett); Szavatosság (Ptk 305 §, 3-5 év, szerződés szerint, akkor jár, ha a jogosult bizonyítja, hogy a a dolog a teljesítéskor is hibás volt) Alkalmasság (rendeltetésszerű fenntartás mellett 10 év);

Garancia érvényesítése A létesítmény megfigyelése; Utófelülvizsgálat (Ptk 405 §, 1 év) Hibák és javításuk elrendelése; Javítások végrehajtása; Jogi lehetőségek…

Leromlások okai Forgalom (fárasztás, mozgás, kopás); Időjárás (hőmérséklet, csapadék); Korrózió, vegyi hatások (sikosságmentesítés!); Mikroorganizmusok; Növényzet; Balesetek (ütközés, tűz); Elemi események (árvíz, jégzajlás); Kivitelezési és anyaghibák; Szándékos károkozás;

Környezeti hatások Napfény: hőmozgás, repedést okozó terhelés Fagyhatás: hőmozgás, repedést okozó terhelés. Fagyás/olvadás okozta károsodás, lehámlás a betonszerkezet felületén. UV-sugárzás: szerves anyagok, korábban használt gyanták és bevonatok degradációja az ultraviola terhelés hatására.

Élettartam Tervszerű fenntartás! Kőszerkezetek: akár több ezer év is; Acélszerkezetek: 150-300 év; Betonszerkezetek: 100-150 év; Téglaszerkezetek: 80-150 év; Faszerkezetek: 10-150 év; Aszfaltok: 5-50 év; Tervszerű fenntartás!

Üzemeltetési munkák Nyilvántartás vezetése Kezelői feladatok ellátása Tisztántartás télen-nyáron Jelzések, világítás javítása, pótlása Környezet ápolása Egyéb rutinfenntartás

Tisztántartás Legyen sérülésmentes Legyen alapos, a zugokra kiterjedő Időpont: tavasszal a sómaradványok lemosása Ősszel a vízelveztés biztosítása Végrehajtás: Száraz eljárás (lapát, seprű, kaparóvas) Nedves eljárás (vízsugár, csatornaspirál)

Egyéb rutinfenntartás Lemezes-fésűs dilatáció csavarozása Forgalomtecnikai és biztonságtechnikai elemek átvonó mázolása Kisebb bevonathibák javítása eredeti anyaggal Fugázás, kitöltőanyag feltöltés Élvédő szögacél javítás Stb…

Acélszerkezetek fenntartási munkái Korrózióvédelem Kötőelemek pótlása, cseréje, meghúzása Sérülések javítása (terv) Elvékonyodott szelvények pótlása

Acélszerkezetek korrózióvédelme Részleges javítás Felújító korrózióvédelem Új korrózióvédelem készítése (fémtiszta felületen)

Szegcselt- csavarozott kapcsolatok Csak a teherbírást befolyásoló esetekben (40 % laza elem esete, vagy ha a hiány elmozdulást tesz lehetővé) Laza szegecs vagy csavar Fejhiányos szegecs vagy csavar Ovális furat Szegecselt kapcsolatban legfeljebb 20% feszített, vagy illesztett csavar alkalmazható.

Hegesztett kapcsolatok-1 Varratrepedés Tervezési hiba Helytelen kivitelezés Túlterhelés Fáradás-ridegtörés Lokális hiba Hegeszthetőség eldöntése Alapanyag Vegyes kapcsolat

Hegesztett kapcsolatok-2 Eszköz Személyes feltétel (szakmunkás-minősített hegesztő) Technológiai terv Próbadarab 50 mm kifuttatás, elfúrás, ELLENŐRZÉS szemrevételezés, röntgen, ultrahang, penetráció,mágneses vizsgálat

Betonszerkezetek károsodásai Időjárás fagy, ázás, hő) Acélbetét korrózió (betonfedés-karbonátosodás) Kémiai hatás (sózás, légszennyezés) Erózió Túlterhelés, dinamikus hatás, billenés, túlmozgás, Kivitelezési hiba Anyagminőség hiba, inhomogenitás

Típushibák Kivirágzások Repedések Törések Átázások Csorbulások Felületi hámlások, fészkességek

Feszített szerkezet fenntartása Alakmérés; Acél szerelvények korrózióvédelme; Szigetelés karbantartása; Szabadkábelek védelme; Haváriák sürgős javítása; (acél burkolócsövek alkalmazása)

Betonjavítás-1 Javítás PCC rendszerrel Specifikációk Páradiffúziós képesség E modul Hőtágulási tényező Vegyi kompatibilitás Átszellőzési képesség Kloridtartalom és karbonátosodás mélysége Szilárdság a megmaradó részeken Próbák Letisztítás (víz, szórás, lángszórás, lemarás, bontás, levegős pormentesítés) TU-MMT Kellősítés, felhordás, bedolgozás, utókezelés

Betonjavítás-2 Javítás PC rendszerrel gyanta, térhálósító, katalizátor, gyorsító, inhibitor, hígító, pigment, stb. Alkalmazási feltételek TU-MMT Próba Felület előkészítés Felhordás, utókezelés

Betonjavítás-3 Javítás cementhabarccsal, betonnal Alárendelt helyeken Ideiglenes javításoknál Készítése hasonló, mint a PCC esetében Kézi-gépi felhordás

Betonjavítás-4 Lövelltbeton száraz-nedves keverék

Betonjavítás-5 Követelmények TU-MMT Felület előkészítése Utókezelés Szilárdság (kezdeti- és végszilárdság) Összetétel(szemnagyság, cement, stb.) Adalékszerek TU-MMT Felület előkészítése Utókezelés

Betonjavítás-6 Jellemzők Előidéző okok Felületi repedések (a km. egy része) Elválasztó repedések (teljes km.) Előidéző okok Rövid idejű (járművek) Napi (napi hőingadozás) Hosszú idejű (évszakok) Repedés állapot (száraz, nedves, vizes) Repedésinjektálás Teherbíró kapcsolat (epoxi) Nem teherbíró kapcsolat (epoxi vagy PUR)

Betonjavítás-7 Injektálás, nyomás alatt; Telítés; Egy komponensű anyaggal Két komponensű anyaggal Telítés;

Betonjavítás-8 Impregnálások Festések Betonfelület utólagos védelme (ÚT 2-3.206) BV-1 BV-2 BV-3

Bevonatok BV-1 BV-2 és BV-3 Kiemelt szegély, Járda, lépcső; Repedésképződésre hajlamos szerkezet; BV-2 és BV-3 Külső, nem járható felületek; Nem szigetelt, szabad betonfelületek; Támasz, fejgerenda, folyóka, stb.

Pályaburkolatok fenntartása Repedése kitöltése; Csatlakozások javítása Mozgás Süllyedés „Átaszfaltozás” Marás; tömörítés

Fahidak fenntartása Károsító hatások: Vegyszeres kezelés; Tűz; Kártevők; Környezeti hatások; Túlterhelés; Vegyszeres kezelés; Bevonatolás, takarás; Elemcsere;

Kő- és téglaszerkezetek-1 Leggyakoribb hibák: Hézaghiány; Kövek kilazulása; Kifagyás; Helytelen javítás okozta hibák; Repedések, törések (feltöltés hiánya!)

Kő- és tégla szerkezetek-2 Hézagkitöltések „fugázás”; Löveltbetonos javítás; Alépítmény köpenyezés; Vakolás (mész- vagy cementhabarccsal) Felület impregnálás, meszelés, festés

Egyéb tartozékok-1 Saruk, ingaoszlopok Állítás; Korrózióvédelem; Rögzítés; Csere;

Egyéb tartozékok-2 Dilatációk Szerkezet melletti burkolat javítása; Rejtett dilatáció javítása; Aszfaltdilatáció cseréje; Vízelvezető részek javítása; Rögzítő elemek meghúzása,cseréje Gumibetét cseréje; Teljes csere;

Egyéb tartozékok-3 Élvédő szögacélok; Korlátok; Villámvédelem és földelés; Hajózási jelzések; Vasúti híd védelme Felcsapódás; Füstkorrózió; Védőkapu; Lepotyogás elleni palánk

Egyéb bajokozók Forgalomtechnika; Közvilágítás; Közműátvezetések; Mederburkolatok; Sodorvonal terelők; Geodéziai jelek; Növényzet; Kóbor áram;

Igazi vizsgakérdések Tesztkérdések (10 kérdés 1-1 pont) A több lehetséges válaszból a helyes válasz „Kifejtős” kérdések (2 kérdés, 5-5 pont) Feladat: Önállóan leírni mindazt, amit a kérdéshez tartozónak tartunk. Értékelés: a tartalmi teljesség alapján

Kiértékelés 12 – 14 pont: 3 15 – 17 pont: 4 18 – 20 pont: 5

Tesztkérdések-1 A fővizsgálat során szintezéssel kell megállapítani a híd abszolút magassági értékeit? a) Minden esetben, mert tudni kell a híd tényleges térbeli helyzetét; b) Nem mert a szokásos cm-es mérési pontosság nem elegendő; c) Csak akkor, ha van magassági alappont a híd közvetlen közelében.

Tesztkérdések-2 A hídtörzslap melléklete a hídról készült fénykép? a) Igen, 2 db amit 10 évente kell frissíteni; b) Nem, mert ma már digitális fényképet készítünk; c) Csak akkor, ha a fotót dátumozó fényképezőgéppel készítették.

Tesztkérdések-3 Az éves vizsgálat során meg kell állapítani a karbonátosodás fokát? a) Minden esetben, mert tudni kell a híd tényleges állapotát; b) Nem mert a karbonátosodást csak a fővizsgálat során kell vizsgálni; c) Csak az építést követő első 10 évben.

Tesztkérdések-4 A fővizsgálat során az alábbiak közül mire kell nyilatkozni? a) a hiba kijavítás nélkül maradhat-e a következő hídvizsgálatig vagy sem; b) a megszüntetendő hiba a forgalom nagyságát közvetlenül érinti-e, illetőleg meddig kell kihelyezni a korlátozásokat; c) a hídvizsgálatot a következő meghibásodásig folytatni kell.

Tesztkérdések-5 Milyen estben kell fővizsgálatot tartani? a) 20 m-nél nagyobb támaszközű hidak esetében, b) 40 m-nél nagyobb támaszközű hidak esetében, c) méretétől függetlenül a vasút alatti hidak estében

Tesztkérdések-6 A felsoroltak közül melyik eszköz alkalmas a betonszerkezet utólagos szilárdságbecslésére? Poldi kalapács; Schmidt kalapács; Charpy kalapács;

Tesztkérdések-7 A jótállás a) 1 év és a kötelezett csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba a teljesítés után keletkezett; b) 3-5 év, szerződés szerint, akkor jár, ha a jogosult bizonyítja, hogy a a dolog a teljesítéskor is hibás volt; c) rendeltetésszerű fenntartás mellett 10 év;

Tesztkérdések-8 Ortotróp acél szerkezeten milyen jellegzetes hibát keresünk a vizsgálat során? a) A pályalemez alatt átázást; b) Az éleken korróziós repedést; c) A merevítő trapézbordák nyakvarratán repedéseket.

Tesztkérdések-9 A vasbeton pályaszerkezeten milyen jellegzetes hibát keresünk a vizsgálat során? a) Fáradásra utaló repedést; b) Vasbetét korróziójára utaló repedést; c) Élek deformációját;

Tesztkérdések-10 Hol alkalmazhatunk előnyösen lőttbeton javítási technológiát? a) Gerber csuklók javításánál, ahol a felfekvéseket nem tudjuk vizsgálni; b) Repedés injektálásnál, mert a repedéseket így átfedve javítjuk a korrózióvédelem hatékonyságát; c) Csekély betonfedés, vagy lehámlott betonfelület pótlása esetén.

„Kifejtős” kérdések A közúti hidak vizsgálatának rendszere; Hídtörzslap és mellékletei; Az éves vizsgálat főbb jellemzői; A fővizsgálat főbb jellemzői; Leromlásokat okozó környezeti hatások; Javítás betonszerkezet esetén; Javítás acélszerkezet esetén; Lőttbeton fajták főbb jellemzői; Útügyi műszaki előírások hierarchiája;

Útügyi műszaki előírások Közúti hidak nyilvántartása és műszaki felügyelete ÚT 2-0.008 Országos közutak nyilvántartása. Közúti hidak helyazonosítása ÚT 2-1.402 Hídtartozékok I. Közúti hidak sarui és dilatációs szerkezetei ÚT 2-1.403 Hídkorlátok kialakítása. Acélkorlátok és biztonsági elemek ÚT 2-1.404 Közúti hidak tervezési előírásai VI. Megépült közúti hidak vizsgálata ÚT 2-1.406 Hídvizsgálat I. Megépült közúti hidak teherbírás vizsgálata

Fontosabb jogszabályok A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 6/1998. (III. 11.) KHVM rendelet az országos közutak kezelésének szabályozásáról 1/1999. (I. 14.) KHVM rendelet a közúti hidak nyilvántartásáról és műszaki felügyeletéről 5/2004. (I. 28.) GKM rendelet a helyi közutak kezelésének szakmai szabályairól 15/2000. (XI. 16.) KöViM rendelet az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény

ÚT 2-2.201 Közúti hidak fenntartása ÚT 2-2.202 Acélszerkezetű hidak korrózióvédelmi fenntartási munkái ÚT 2-2.203 Közúti hidak korrózióvédelme I. Betonszerkezetek primer (technológiai) védelme ÚT 2-2.204 Közúti betonburkolatok és műtárgyak roncsolás mentes vizsgálata Schmidt-kalapáccsal és ultrahanggal ÚT 2-2.205 Közúti hidak védelme járművek okozta károk ellen ÚT 2-2.206 Közúti hidak korrózióvédelme II. Kész betonszerkezetek ÚT 2-2.208 Közúti hidak nyilvántartása és műszaki felügyelete. Kiegészítő adatok és vizsgálati szempontok ÚT 2-2.209 Országos közutak nyilvántartása. Közutak feletti akadályok

ÚT 2-3.401 Közúti hidak tervezése. Általános előírások ÚT 2-3.411 Közúti hidak tervezési előírásai I. A közúti hidak létesítésének általános szabályai. Kiegészítő előírások ÚT 2-3.412 Közúti hidak tervezési előírásai II. Közúti hidak erőtani számítása. Kiegészítő előírások ÚT 2-3.413 Közúti hidak tervezési előírásai III. Közúti acélhidak tervezése. Kiegészítő előírások ÚT 2-3.414 Közúti hidak tervezési előírásai IV. Beton-, vasbeton és feszített vasbeton közúti hidak tervezése. Kiegészítő előírások ÚT 2-3.415 Közúti hidak tervezési előírásai V. Közúti öszvérhidak részletes szerkesztési szabályai. Kiegészítő előírások ÚT 2-3.417 Közúti hidak építése IV. Nyitott munkagödör kialakítása, víztelenítése ÚT 2-3.418: Közúti hidak építése V. Alapozások

ÚT 2-3. 402. Közúti hidak építése I ÚT 2-3.402 Közúti hidak építése I. Beton-, vasbeton és feszített vasbeton hídszerkezetek építése ÚT 2-3.404 Közúti hidak építése II. Acélhidak gyártása és szerelése. Követelmények ÚT 2-3.405 Közúti hidak építése III. Fahidak és hídállványok építése. Követelmények ÚT 2-3.406 Közúti hidak szigetelése I. Vasbeton pályalemezű hidak felszerkezetének szigetelése és aszfaltburkolata ÚT 2-3.407 Közúti hidak szigetelése II. Vasbeton pályalemezű közúti hidak szigetelésének készítése bitumenes lemezekkel ÚT 2-3.408 Beton-, vasbeton és feszített vasbeton hidak betonkorróziós vizsgálata. Karbonátosodás, a kloridbehatolás mélységének és a kloridtartalom mennyiségének meghatározása ÚT 2-3.409 Közúti hidak acél pályalemezeinek szigetelése és aszfaltburkolata

ÚT 2-3.702 Út- és hídépítési betonok párazáró anyagainak minőségi követelményei és vizsgálati módszerei ÚT 2-3.703 Közúti hídszigetelések felülettel párhuzamos tapadószilárdságának laboratóriumi vizsgálata ÚT 2-3.704 Beton pályalemezű közúti hidakon alkalmazott szigetelési anyagok hőtűrőképességének laboratóriumi vizsgálata ÚT 2-3.705 Beton pályalemezű közúti hidakon alkalmazott szigetelési rendszer hőtűrőképességének laboratóriumi vizsgálata

Szakirodalom: Kováts Ferenc: Az utak építésének módja… Hieronymy Károly: A kőutak fenntartásáról Dr Klatsmányi Tibor: Hídépítés Evers Antal: Hídvizsgálat, hídfenntartás Dr Tóth Zoltán: Hídfenntartás Útellenőri kézikönyv Közúti hidak építési és fenntartási zsebkönyve Közúti hidak hibáinak gyüjteménye PONTIS hídgazdálkodási rendszer leírása

Köszönöm a megtisztelő figyelmet! Sikeres vizsgázást kívánok mindenkinek!