Buda Béla dr. III. Krízis – veszély és alkalom A lélektani krízisparadigma és /esetleges/ tanulságai a szervezeti válságkezelés számára.
I. A lélektani krízisfogalom megjelenése Fokozott figyelem a váratlan lelki megterhelések és következményes akut érzelmi, ill. magatartási dekompenzációk iránt Negatív következmények – közvetlenül és távlatilag A külső segítség sürgős igénye – a szakszerű megközelítés szempontjai Az intervenció speciális lehetőségei A másodlagos megelőzés perspektívája, a segítő beavatkozás /pl. terápia/ iránti sajátos fogékonyság A fejlődés és a pozitív változás felszabadult potenciáljai és mozgósítható
II. A főbb krízisjelenségek Természeti katasztrófák Veszteségélmények /gyász, személyközi és egzisztenciális egyensúlyok hirtelen felborulása, súlyos betegségek, élethelyzeti változások stb./ Öngyilkossági krízisek Lelki fejlődési átmenetek krízisei /serdülőkor, „midlife crisis”, időskori képességvesztéssel, izolációk, stb./ Lelki összeomlások – önértékelési krízisek, szenvedély problémák végállapotai, stb.
III. A krízis tünetei, diagnosztikai jelei 1. Katasztrófaélmény, folyamatos preokkupáció a létrejött helyzettel, kontrollálhatatlan negatív emóciók, regresszív jelenségek, a megszokott szerepek és feladatok megvalósítási képtelensége Depresszió, immobilizáció, beszűkülés, öngyilkossági késztetés, reménytelenség, visszavonulás Helyzet- ill. problémakezelés, a belső megküzdés /”coping”/, asszertív kommunikációs készségek, stb. leállása, képtelensége
III. A krízis tünetei, diagnosztikai jelei 2. Pszichiátriai kórképek – poszttraumás stressz-szindróma, depresszió, zavartság, öngyilkossági cselekmények, krónikus állapotban a személyiség leépülő átalakulása, a meglévő kapcsolatok elvesztése Sodródás, kémiai anyagabúzus és függőség, viselkedési addikció, pszichoszociális lecsúszás, kriminalizáció, konfliktusok
IV. Krízisintervenció – az azonnali segítés Gondoskodó jelenlét, érzelmi támogatás, az érzelmi feszültség levezetésének kísérlete – ventilláció és „containment” A szubjektív lélektani helyzet feltárása – kognitív képek, oki attribuciók, érzelmi állapotok megfogalmazása, anticipációk /félelmek, aggodalmak/ A belső erőforrások felmérése – megoldási minták, erősségek, képességek, spirituális háttér, konstruktív felelősségek, stb. Külső erőforrások felmérése – kapcsolatok és közösségek, kötődések A krízis /a gyászreakcióhoz sokban hasonló/ fázisainak követése és segítési szükségleteinek nyújtása
V. Speciális krízisintervenció A traumatikus krízis eseteiben a regresszív igények szimbolikus kielégítése – figyelem, odafordulás, törődés, gondoskodás, a differenciálatlan negatív emóciók „szétválogatása” Öngyilkossági krízis – meghallgatás, elfogadás, facilitatív és erősítő paradoxonok, empátia és korrektív emocionális élmény, ”befriending”, stb. Bűntudati krízisek – érzelmi támogatás, teamjellegű segítés Nárcisztikus krízisek – az agresszió „felfogásának” technikái. A viszonyulási játszmák kezelése, a mentalizációs deficit fókuszba állítása Halálfélelem krízisei – a lelki kísérés és diakónia, gondozási tervek Szolgáltatások mozgósítása – hospitalizáció, rendőrség, szociális ellátás, közösségi segítő szervezetek
VI. Strukturált krízisellátás A külső erőforrások mozgósítása – mediáció, krízismegoldás, szimbolikus közösségek aktiválása Fokális, ill. rövid lélektani technikák a problémamegoldás, aktiválás, a belső kontroll érdekében, ill. a tüneti reakciók ellen Szembenézés a belső gyengeségekkel, erőtlenségekkel, hiányokkal, a megoldások megbeszélése Reintegráció a társas és közösségi viszonyokba Terápiák, fejlesztések – ha indikáltak és lehetségesek
VII. Az alkalmak, esélyek, lehetőségek A krízisparadigma különleges és nagy lehetőségei az öngyilkosság megelőzésben A fejlődési krízisek – különösen serdülőkor – az egyéni és társas beavatkozás különleges lehetőségei A tagadás áttörése – krónikus, veszélyes problémák felismerése, a segítés elfogadtatása és megindítása – pl. függőségek Életmód stratégiák /probléma-megoldási, viszonyulási, kommunikációs, stb. maladaptív formái/ konstruktív megváltoztatása, új kezdés, új tanulás A megrekedt személyiségfejlődés /identitás, pszichoszexuális érés, megküzdés/ felszabadítása
VIII. A krízis-perspektíva metaforikus felhasználása Mikrokrízisek – felismerése, segítése, változásgeneráló felhasználása – pl. nevelésben Családi krízisek konstrukciója a családterápiában, kapcsolati krízisek „megengedése és feldolgozása” különböző terápiaformákban Elővételező krízispercepciók és felkészítő foglalkozások Lélektani és szociális „védőhálók” a krízis jegyében Kölcsönös segítési sémák – kortárssegítési, sorstársi, civilszervezeti és közösségi önkéntes segítési rendszerek
IX. Nehézségek a krízismegoldásban Konceptuális problémák /pl. elkülönítés konfliktustól, traumától, akut megbetegedésektől, stb./, a medikalizáció és pszichiátrializáció dilemmái Módszertani kérdések – direktivitás a segítésben, a bajban lévő ember saját felelőssége, az optimális ellátás kritériumai A segítők felkészületlensége a krízismegoldásokra, az egyes ellátási ágazatokban a krízis beavatkozási indikációk tisztázatlansága, szerep nehézségek, feladat megosztási akadályok „és rajta ki segít?” – a krízismunka érzelmi megterhelései a segítőkre, stressz feldolgozás, szupervízió A krízisellátás szervezeti gyengéi – a tanácsadási hálózat fejletlensége /különös tekintettel a telefonos, internetes és alacsonyküszöbű személyes szolgáltatásokra, koordinációs központokra, képzésre és kutatásra
X. A krízis „filozófiájának” egyes kérdései Krízis=válság – változás - változtatás szükségessége Túlzott védettség az életfolyamatban – vulnerábilitási tényező a krízisek szempontjából Krízismentes élet – a lehetséges személyiség fejlődési pályák korai lezárulása /”foreclosure” – Fromm: „a normalitás patológiája”/ A krízis-segítés természetes bázisa – a segítő megoldott saját kríziseinek sorsközösségi, ill. empátiás felhasználása „pokolra kell annak menni” – a nagyívű, kreatív érés és fejlődés – kizárólag nagy krízisek alapján
XI. Krízis a szervezetekben, a metafora határai A „fejlődés” a szervezetekben nem élettani jellegű, inkább innovatív, kreatív, kockáztató /vállalkozó/ A humán állomány drámája – a szociális biztonság felkészítési deficitje – párbeszéd hiánya a közösségekkel? – a szervezet helyzetének hiányzó belső transzparenciája? Hiányos probléma monitorizálás a külső és belső környezetben Külső krízis intervenciós lehetőségek preventív kiépítése? Az adaptív változások – pl. tevékenységi, strukturális, vezetési, stb. adaptációk lehetőségei, ill. „mítosza”
XII. Válságelemzés – válságkutatás Létezik-e válságelmélet, válságtipológia, folyamatmodell, válságelemzési metodológia? Ki tud segíteni? – „milyen normál” szervezeti szerepek és technikák segíthetnek, és azokban milyen fejlettségi szinten reprezentált a válságprobléma – szervezetfejlesztés, tréningek, szupervízió, coaching, stb. Dolgozói érdekvédelem és válságtudatosság Szervezeti válság és közvélemény – média szerepe és lehetőségei a válságkezelésben, a politika lehetőségei