Szeged - MTA SZAB Székház Magatartástudományi Napok MESTEREK ÉS TANÍTVÁNYOK Szeged - MTA SZAB Székház 2008. június 5-6. A „rövidlátó” fogyasztói döntések és az önkontroll kapcsolatának gazdaságpszichológiai elemzése Lippai László SZTE JGYPK Alkalmazott Egészségtudományi és Egészségfejlesztési Intézet SZTE GTK PhD. hallgató

A prezentáció szerkezete Cél: A gazdaságtani értelemben vett önkontroll alkalmazási lehetőségeinek elemzése Kulcspontok A fogyasztói rövidlátás jelentősége az intertemporális döntésekben A fogyasztói önkontroll-folyamatok lehetséges pszichológiai háttere Az egészséggel kapcsolatos intertemporális döntések összevetése a fogyasztással kapcsolatos intertemporális döntésekkel egy empirikus példában Gyakorlati konklúziók

Mit jelent a fogyasztó intertemporális döntése? Az alap: a racionális választás elmélete Közgazdaságtan: minden fogyasztói döntés racionális Becker és Murphy (1988) – racionális addikció elmélete a fogyasztó konzisztens preferenciasort alakít ki és azt következetesen alkalmazza temporális preferenciaráta (TPR) empirikus kutatások komoly problémákat jeleznek Thaler (1981): preferenciafordulás demonstrálása Közgazdaságtani értelemben itt rosszul jártak a résztvevők: olyan kimenetet preferáltak, ami nem a maximális hasznossággal járt együtt Rövidlátó-e ez a fogyasztó?

A rövidlátó fogyasztói döntés a közgazdaságtanban és a pszichológiában Stutzer és Frey (2006): rövidlátó fogyasztói döntés: a jelenbeli fogyasztásra koncentrál, miközben annak lehetséges jövőbeli következményeit elhanyagolja lehetséges magyarázat: a fogyasztó akaraterejének gyengesége Muraven és Baumeister, 2000, 248. o.) „az önkontroll folyamatok úgy is értelmezhetőek, mint a kontrollált folyamatok egy nagyobb alcsoportja, melyek során a self erőfeszítést tesz arra, hogy inkább kontrollt gyakoroljon saját válaszai felett minthogy hagyja azokat a maguk automatikus vagy normál módján lezajlani” Észlelési hiányosság! Viselkedéses „kuplung” (A cselekvés késleltetésének hiányossága)

Illusztráció egy kutatásból Kutatási kérdés Van-e az önkontroll személyiségvonásának mérhető szerepe az intertemporális döntésekben? Vizsgált változók függő változó (pszichológiai) az önkontroll mérhető szintje a Baumeister skála alapján független változók (magatartásgazdaságtani) egészséggel kapcsolatos fogyasztói döntés fogyasztási/megtakarítási döntés

A minta bemutatása Résztvevők: A válaszadók 311, a Szegedi Tudományegyetemen tanuló levelező hallgató háromnegyede (74,1%) nő, és egynegyede (25,1%) férfi Az életkori megoszlás [20,58] év közötti az átlagéletkor 32,81 év, a minta szórása 7,84 év volt. A válaszadók 26,4%-a egészségtantanári képzésben (82 fő), 38,3% a mérnökkaron vett részt mérnök-, gépész-, vagy menedzserképzésben (119 fő), 33,8% pedig művelődési menedzser képzést végzett (105 fő)

Egészséggel kapcsolatos döntés Kisebb reumatológiai probléma A) Azonnal ható gyógyszer, a fájdalmat okozó reumatikus probléma azonban nem szűnik meg. B) Folyamatos gyógytorna, amely azonban egy éven belül tartós javulást hozhat Fogyasztási – megtakarítási döntés Ha most nyerne 500.000 Ft-ot a lottón, melyik alternatívának megfelelően használná fel ezt az összeget? A) egy-két hónapon belül elköltené a fenti összeget B) félretenné és valamilyen megtakarítási formában kamatoztatná, hosszabb távú céljai érdekében

Két döntési helyzetben megnyilvánuló intertemporális preferenciák és az önkontrollszint kategóriák összevetése (sorszázalékok) egészségügyi döntés fogyasztási döntés inkább rövid-távú bizonytalan inkább hosszú-távú inkább rövidtávú gyenge önkontroll Count 4 2 17 5 13 % within 17,39 8,70 73,91 21,74 56,52 átlagos önkontroll 16 12 234 81 37 144 6,11 4,58 89,31 30,92 14,12 54,96 erős önkontroll 1   5,56 94,44 22,22 11,11 66,67 Total 21 14 268 90 44 169 6,93 4,62 88,45 29,70 14,52 55,78

Konklúziók Az előző gondolatmenetből adódó következtetések: gyenge önkontrollal is preferálhatja valaki az egészséges alternatívát és erős önkontrollal is választhatja valaki az egészségtelen alternatívát az önkontrollt igénylő döntéseknek önmagukban nincs értéktartalmuk! az egészségtelen magatartás önmagában nem feltétlenül jár együtt gyenge önkontrollal a kulcs: a bizonytalanság  a gyenge önkontrollal rendelkező ember nagyobb eséllyel cselekszik következetlenül nagyobb a külső hatások szerepe: ez erősíti pl. az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés révén kialakított szociális normák szerepét! az erős önkontrollal rendelkezők esetében valószínűleg az egyéni meggyőzés a fontosabb

Köszönöm a figyelmet!