VÍZ AZ ÉLET A víz helyzete a világban és Magyarországon Gayer József Nyírpalota Társaság 2005, január 11.

Növekedési ütem Reid & Miller (1989) U.S. Bureau of the Census Richards (1991), WRI (1990) NOAA

A klímaváltozás hatása XX. század Föld átlaghőmérséklet: 0,6 C° Európa: 0,95-1,2 C° A növekedés mértéke gyorsuló GCM: a csapadékok szélsőségesebbé válása, KE-ban több téli, kevesebb nyári csapadék Miskolc, 2004. június

Egy vízmozgalom kialakulása 1992: Dublin/Rió elvek, Riói Föld Csúcs 1996: WWC, GWP 1997: I. Víz Világfórum, Marrakesh „Jövőképtől a cselekvésig” folyamat 2000: II. Víz Világfórum, Hága 5.500 résztvevő, 128 miniszter: nyilatkozat 2000: ENSZ Millenniumi Fejlesztési Célok 2002: Fenntartható Fejlődés Csúcs 2003: ENSZ Édesvíz Nemzetközi Éve, 2003: III. Víz Világfórum, Japán (24.000) Víz Világjelentés (UNESCO …)

Víz Világjelentés

Vízkészletek Édesvíz: 2,53% – 35 x 106 km3 Eloszlás egyenlőtlen: Észak és Közép-Amerika 15% víz – 8% ember Dél-Amerika 26% víz – 6% ember Európa 8% víz – 13% ember Afrika 11% víz – 13% ember Ázsia 36% víz – 60% ember Ausztrália, Óceánia 5% víz – < 1% ember

Vízkészletek Felszín alatti vízkitermelés jelentős növekedése Ipari országok 1950-1975 Fejlődő országok 1970-1990

Vízkészletek A túlhasználat következménye

Az élettel kapcsolatos kihívások 1. Alapvető igények és az egészséghez való jog 1,1 milliárd ember fenntartható vízellátás nélkül 2,4 milliárd ember szanitáció (szennyvízelhelyezés) nélkül A vízhez kötődő betegségek: A szennyezett víz fogyasztás – hasmenés A vízi ökoszisztémában élő rovarok, csigák terjesztik – malária, bilharziázis Elégtelen vízellátás, higiénés problémák – rüh, trachoma Millenniumi fejlesztési célok 2015-re felére csökkenteni az ellátatlanok arányát Évi kétmilliárd eset – 300 millió súlyos Halálos: malária 1 millió, többi 2,2 millió

Környezeti fenntarthatóság Körülményes meghatározás ENSZ dekád (1981-90) vízellátás-csatornázás NAPI 342,000 ember!!! Még a tevezői kapacitás is hiányzik ENSz cselekvési dekád „Víz az életért” 2005. március 22. ENSz oktatási dekád a fenntartható fejlődésért 2005-2014

Az élettel kapcsolatos kihívások 2. Az ökoszisztémák védelme Veszélyeztetett Emlősök 24% Madarak 12% Halfajok 33% A víz minden ökoszisztéma lényeges eleme, mennyiségi, vagy minőségi problémák csökkenthetik a biodiverzitást, táplálékforrást, stb. Földfelszín 6% mocsarak, lápok, mangroveerdők, vizenyős prérik 1800 óta 50% kiszáradt, Duna mentén 80%

Az élettel kapcsolatos kihívások 3. Települések vízgazdálkodása 1800 1% városlakó 30% 2002 48% 2030 60% várható 389 város > 1 millió, 16 város > 10 millió Koncentrált vízigények, szennyvízkibocsátás, módosított hidrológiai ciklus

Az élettel kapcsolatos kihívások 4. Élelmiszer-termelés a növekvő népesség számára Az élelmiszer-termelés – 70% vízfelhasználás Öntözéses gazdálkodás több fejenkénti élelmiszer 800 millió alultáplált (2030: 400 millió) Hasznosítási arány 38%-ról 42%-ra Napi 2800 kalória > 1000 m3 víz 1kg gabona: 1,5 m3; szárnyas: 6 m3; marha: 15 m3

Az élettel kapcsolatos kihívások 5. Ipari vízfelhasználás Az összes vízfelhasználás 20%-a Globalizáció > gyártásáthelyezés a fejlődő orsz.-ba ahol kevesebb értéket termelnek egységnyi vízfelhasználással > vízminőségromlás 6. Víz és energia Összes vill.-energia 19%-a A gazdaságosan kihasználhatók egyharmada Üvegházgázok, légszennyezők csökkentése

Az élettel kapcsolatos kihívások 7. A kockázatok csökkentése 1950 óta nő a természeti katasztrófák száma 1991-2000 érintettek: 147 – 211 millió / év Összesen: 665 000 áldozat Árvíz – 15%, aszály – 42% 8. A vízkészletek megosztása megosztás: használatok, felhasználók szerint 261 osztott vízgyűjtő, 145 ország

Az élettel kapcsolatos kihívások 9. A víz ára és értéke A víz nem hagyományos kereskedelmi áru, hanem értékes örökség. Érték a haszonélvező szempontjából Ár – a fogyasztóra terhelt díj Szolgáltatás költsége (tőke és üzem klts.) Költségmegtérülés elve és szociális támogatás Privatizáció, PPP, finn modell A készletek feletti ellenőrzésnek a kormányok és felhasználók kezén kell maradnia

Az élettel kapcsolatos kihívások 10. Tudás és fejlődés A tudás a fejlődés kulcstényezője Szerteágazó tudásbázis (műszaki-tudományos, gazdálkodási, mezőgazd., egészségügyi, stb.) ENSZ oktatási dekád 2005-2014 11. A gazdálkodás, az intézményi rendszer válsága A vízválság az intézményi rendszerek válsága: szétaprózódott irányítási rendszer, ellentmondó döntések, felvíz-alvíz ellentétek, stb.

Konklúzió A kép nem rózsás 1992 (Rió) óta kevés előrelépés Nagy vesztesek a szegények, akiket halmozottan sújtanak a nehézségek. Globális programok nem érték el céljukat (Vízellátás-csatornázási dekád). Millenniumi Fejlesztési Célok realitása Közös felelősség Háromévenként felújítás

EU Víz Keretirányelv Végső cél a vizek jó állapotának elérése 2015-re Felszíni vizek: ökológiai és kémiai Felszín alatti v.: kémiai és mennyiségi

Duna medence Elba Odera Visztula Rajna Dnyeszter

A Duna és jelentősebb mellékvízfolyásai Folyó km km2 m3/s Duna 2780 801.463 6.460 Inn 515 26.130 735 Dráva 893 41.238 577 Tisza 966 157.186 794 Száva 861 95.719 1.564

A Száva forrása Szlovéniában

Az Inn, a Duna és az Ilz Passaunál

A Duna medence legnagyobb tava a Balaton

A dunai országok együttműködése

Duna medence

Duna medence Vízminőség: kedvező változások Új, vagy korszerűsített SZVTT-k a Duna és mellékvízfolyások mentén

Duna medence 158 szvtt, 20-as proritáslista,

Duna medence 911 kockázati hely 9 ország

Magyarország Belép: 114 km3 Kilép: 120 km3 Csap: 58 km3 Elpár: 52 km3

Magyarország Árvizek: Kisebb: 2-3 év Jelentős: 5-6 év Rendk.: 10-12 év Qmax/Qmin Duna: 1:10 Tisza: 1:100 Körösök: 1:1000 Belvíz 2-3 évente Aszály 3-5 évente

Magyarország Sok víz ? Kevés víz ?

Magyarország

Magyarország Tisza 1998-2001 4 rendkívüli árvíz

Vásárhelyi Pál

VTT első ütem hat tározó

A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése Magyarország VTT Árvízvédelem Vidékfejlesztés A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése Természet- és környezetvédelem Modern mezőgazdaság

Magyarország A felszín alatti víz a láthatatlan készlet Ivóvíz > 90% Geotermikus gradiens

Magyarország hévíz izotermák

Magyarország tv. szintek esése

Magyarország Vízellátás 99,4% (93,4%) 30-40%-os csökkenés 50-180 l/fő/d (átl. 100) Minőségi problémák (Tisza völgy) Ivóvíz program 2009-ig 111,3 milliárd Ft

A magyarországi közműolló

Magyarország Csatorna 56,1% 10% bekötetlen Ivóvíz program 2015-ig 1000 milliárd Ft

A magyarországi éves csapadék, XX. század www.vahava.hu

Magyarország Öntözés: 1990-ben 200.000 ha, ma 100.000 ha

Kisköre, Tisza tó

Jászság térségi vízpótlás

Magyarország Rába az évtized folyója Zöld folyosó Kék folyosó

Köszönöm a figyelmet