Reproduktív szervek vizsgálata

A húgy –ivarszervek részei Alsó húgyutak és a nemzőszervek Járulékos nyirokcsomók Végbélnyílás Férfi és női ivarmirigyek

Külső női nemiszervek Gát (perineum) Vulva végbélnyílás Csikló (clitoris) Skene – mirigyek (ffi prosztatának megfelelő képletek) Hüvelybemenet Hymen (szűzhártya) Bartholin mirigyek végbélnyílás

Belső női nemi szervek Genitáliák Hüvely Méh Húgyutak Végbélnyílás Fundus Méhnyak (cervix) Petevezetők Petefészek (ovarium) Húgyutak Végbélnyílás Társult nyirokcsomók Lágyéki Függőleges (comb belső felszíne)

Megtekintés Testhelyzet: kőmetsző

Hüvelytükrözés Eszköze: speculum

Tapintás Gáttájék : puha Akaratlagos összehúzás: érintésre

Bimanualis vizsgálat Rectovaginalis vizsgálat Megfontolások: Gyerekgyógyászati szempontok Újszülött: tátongó kisajkak + véres hüvelyi váladék anyai hormonok miatt egészséges gyermeknél nem kell hüvelyi vizsgálat Menarchét megelőző 1 -2 évvel hüvelyből vízszerű váladék lehet Geriátriai szempontok Vulva szőrzete megritkul Szeméremajkak megvékonyodnak Hüvelyfal szárazabbá válik Hüvely megrövidül, szűkül Gátizomzat, sphincterek tónusa csökken

Külső férfi nemi szervek Hímvessző Herezacskó végbélnyílás

Belső nemi szervek Genitáliák Vizeletkiválasztás szervei Hímvessző Herék,mellékherék Ondóvezeték, ondóhólyag Cowper – mirigyek Dülmirigy (prostata) Vizeletkiválasztás szervei Húgycső Húgyhólyag Végbélnyílás, végbél Társult nyirokcsomók Lágyéki függőleges

Férfi nemi szervek megtekintése Szeméremszőrzet Hímvessző Fityma hátrahúzható Húgycsőnyílás középen Gyulladás, oedema, sérülés, kiütésmentes Herezacskó:lelógó, bal oldali lejebb mint a jobb oldali, nem átvilágítható, ha igen a here hiányzik Végbélnyílás: ép viszonyok Nyirokcsomók: gyulladás, nyirokcsomó nincs

Férfi nemi szervek tapintása Hímvessző:nem érzékeny, gyulladásos belövelltség nincs Makk: összenyomásra a húgycsőszájadék megnyílik, váladék nincs Herezacskó: Nem érzékeny Herék tapinthatóak, egyforma nagyságúak Ondóvezeték a lágyékban tapintható, nem érzékeny Lágyékgyűrű: álló helyzetben, a mutatóujj az ondóvezetéken a lágyékcsatorna bejáratáig, a páciens présel – terime nincs Femorális tájék: nincs elődomborodás préseléskor Végbéltájék vizsgálata Nyirokcsomók: ép viszonyok

Fejlődési megfontolások Gyermekgyógyászati Cremaster reflex: a herék nem lennének Here önvizsgálatra oktatás Geriátriai szempontok Szőrzet megfogyatkozik Prostata megnagyobbodott lehet Gyakori éjszakai ürítés Herezacskó megnyúlhat

Az emlő vizsgálata

Az emlő vizsgálata Nőknél az emlőrák a második leggyakoribb halálok A végleges gyógyulás titka a korai felismerés Irányelvek: 20 év felett havonta 1x önvizsgálat 20 és 40 év között 3 évente orvosi vizsgálat 40 év fölött évente orvosi vizsgálat Mammographia: 40 éves korra legalább 1x 40 és 50 év között 1-2 évente 50 év fölött évente

Az emlőrák felismerésének lehetőségei A mell nagyságának vagy alakjának a megváltozása, főleg, ha ez a változás féloldali. A két mell mozgásában észlelt különbség. A mell bőrének kivörösödése vagy gyulladása (kivéve a gyermekágyas időszak). Behúzódások a mell bőrén – narancshéj tünet. Az emlő szövetének zsugorodása. A mellbimbón látható valamennyi elváltozás,pl. behúzódás, hámlás,váladékozás, folyadékkilépés. Tapintható csomók és keményedések. A hónaljban tapintható nyirokcsomók.

Anatómia Az emlő külső képletei, funkciói Mirigyes szerv Másodlagos nemi szerv Szülés után – anyatej termelés Bimbóudvar – ide nyílnak a Montgomery- mirigyek Emlőbimbó Az emlő belső felépítése, funkciói Mirigyszövet ( 20 mirigy lebeny): tejtermelő mirigyek és kivezető járataik Zsírszövet Kötőszövet: Cooper (függesztő ) szalagok rögzítik az emlőt a mellizomhoz, védi a belső struktúrát Emlő és a hónalji nyirokcsomók: supra-,sub-, és infraclaviculáris, brachialis, medioaxillaris, pectoralis és emlőszövetben

Anamnézis családban emlőrák előfordulása korai menarche késői menopausa gyermektelenség 30 éves kor után szült első gyermek Emlőben duzzanat, fájdalom,nyomásérzékenység Emlőbimbó alakváltozása, váladékozása, hámlása Szed-e antikoncipienst, vízhajtót, szteroidot Vérzés hogyan kezdődik és hogyan zajlik le Vérzés jár-e kísérő tünetekkel Utolsó menses első napja

Megtekintés, tapintás Környezet előkészítése Páciens elhelyezése, előkészítése Emlő önvizsgálata Mirigyállomány és a nyirokcsomók állapota Testhelyzet: Ülő helyzetben: test mellett lazán lelógatott karral, fej fölé emelt karral, csípőre vagy ölbe tett kezekkel, előrehajolva kinyújtott karokkal Álló helyzetben: előrehajolva, kinyújtott karokkal Hanyattfekvő helyzetben(vizsgált oldalon felemelt karral)

Megtekintés A negyedeknek megfelelően Méret, szimmetria (emlő, - bimbó, - udvar), alak, felszín, bőr Striák, szám feletti emlőbimbó, anyajegyek, szemölcsök előfordulhatnak A bőr sima felszínű, könnyen elmozdítható, elváltozás mentes Az emlőbimbó nem berepedezett, váladékozás nem észlelhető, tartósan befelé vagy kifelé áll Hónalji szőrzet egyenlő eloszlású Hónaljban nincs elváltozás pl. kiütések, fekélyek

Tapintás Nyirokcsomó tapintása:kulcscsont fölötti, alatti, hónalji, felszínes és mély betapintás. Ritkán tapinthatók, alapról könnyen elmozdíthatók, nem érzékenyek. Külön – külön áttapintva, körkörös mozdulatokkal Norm.: puha, rugalmas tapintatú, mirigyes szerkezetű, diszkrét, göbös állományú Fiatal nő emlője tömör és rugalmas Idős nőké csomós, szemcsés tapintatú lehet Nagy emlők – bimanualis vizsgálata Emlőbimbó: összenyomva nem váladékozik

Életkori sajátosságok Gyermekkori sajátosságok: Újszülöttek: emlőbimbó kiemelkedhet, váladékozhat Serdülőkor: aszimmetrikus növekedés, nyomásérzékenység lehet Önvizsgálat az első menstruáció után tanácsos Időskori sajátosságok: Atrophia, ráncos bőr Petyhüdt mell Férfiakban emlők zsírosodása előfordulhat

Férfi emlő megtekintése

Az emlő önvizsgálata

Emlő önvizsgálat lépésről-lépésre A női mell egy életen át folyamatosan változik. A változás oka lehet az életkor, a menstruációs ciklus, terhesség, szoptatás, fogamzásgátló- és egyéb hormontartalmú tabletták szedése, a menopauza, vagy valamilyen fizikai sérülés, ütés. Mind az emlő mérete, mind alakja és a bőr rajzolata is megváltozhat. Mivel a legtöbb emlődaganatot a nők saját maguk fedezik fel, fontos, hogy Ön is  megtanulja az önvizsgálatot, és rendszeresen végezze is azt. Így idővel egyre magabiztosabban felismeri majd azokat a legkisebb változásokat is, melyek mellei normál állapotától különböznek. Ha bármilyen elváltozást észlel, ne féljen felkeresni orvosát, s gondoljon arra, hogy a legtöbb emlőelváltozás jóindulatú. Fontos tudni, ha mégis rosszindulatú daganatról (emlőrákról) van szó, minél korábbi a felismerés és a kezelés, annál több gyógymód közül választhatunk, s annál nagyobb lesz esélyünk a teljes gyógyulásra. Ezért nagyon fontos a korai felismerés. Legyen az emlő önvizsgálata mellei egészségének alapja, amit egy bizonyos kor után rendszeres mammográfiás vizsgálattal, illetve orvosi fizikális vizsgálatokkal is ki kell egészíteni.

Az emlő tejjáratokból, lebenyekből, lebenykékből, kötőszövetből és zsírszövetből épül fel, alapját pedig a mellizmok és a bordák adják. Ezen tulajdonságánál fogva teljesen normális, ha az emlőállomány kissé egyenetlen vagy csomós, s ez a havi ciklussal együtt változhat is. A menstruáció előtt, és ritkábban a havivérzés alatt is, az emlők érzékennyé válnak, néha fájdalmasak lesznek, egyes területeken kis csomók keletkezhetnek. Ennek magyarázata, hogy a szövetek folyadéktartalma megnő, azok megduzzadnak. Ez teljesen normális jelenség.

Anatómia Cooper szalagok A női mell anatómiája nyirokcsomók musculus pectoralis major (nagy mellizom) borda musculus pectoralis minor (kis mellizom) Montgomery mirigyek Cooper szalagok zsírszövet emlő lebenyke tejjárat mellbimbó bimbóudvar A zöld vonalak a nyirokelvezetést ábrázolják.

Emlő önvizsgálat lépésről-lépésre (első lépés) A fényképen látható, hogyan kell elkezdeni az emlő önvizsgálatát. Álljon egy tükör elé. Mindkét mellét figyelje meg, keresse az apró változásokat, pl.  a mellbimbók váladékozását, a bőr ráncait, behúzódásait, hámlásait. Minden egyes emlő önvizsgálat alkalmával jobban megismeri melleit, könnyebben megérzi és felismeri azok apróbb változásait is. Jegyezze meg emlői méretét, alakját, és az emlőbimbó normális helyzetét (nem ritka, hogy az egyik mell nagyobb, mint a másik).

Emlő önvizsgálat lépésről-lépésre (második lépés) Kulcsolja össze kezeit tarkója mögött és kissé feszítse velük előre a fejét, hogy a mellizmai megfeszüljenek. Most figyelje meg a tükörben mellei körvonalát, alakját. Ne siesse el a dolgot! Többször nézze meg mindkét mellét, keresse a méret és alakbeli változásokat, kidomborodásokat, behúzódásokat, kiütéseket, elszíneződéseket, vagy bármi más szokatlan jelenséget a bőrön. Ahhoz, hogy jobban megfigyelhesse melleit, lassan forduljon törzsével az egyik, majd a másik irányba.

Emlő önvizsgálat lépésről-lépésre (harmadik lépés) Tegye csípőre kezeit, gyakoroljon velük egy kis nyomást a csípőcsontra, miközben kissé a tükör felé hajolva előre húzza vállát és könyökét. Ilyenkor is megfeszülnek a mellizmok. Figyelje, hogy megváltozik-e mellei alakja, kontúrja, vagy a mellbimbó és annak környéke.

Emlő önvizsgálat lépésről-lépésre (negyedik lépés) Finoman nyomja meg mindkét mellbimbóját, és figyelje, hogy nem észlel-e váladékozást. A nyomást a bimbóudvar szélénél kezdje és a bimbó vége felé haladjon ujjaival. Ha váladékozást észlel, keresse fel orvosát, mert minden emlőváladékot orvosnak kell megvizsgálnia. Ne ijedjen meg, az emlőváladékozás legtöbbször ártalmatlan dolog.

Emlő önvizsgálat lépésről-lépésre (ötödik lépés) Ezt a vizsgálatot legkönnyebben fürdés vagy zuhanyozás közben végezheti úgy, hogy beszappanozott, síkos ujjaival végigsimítja melleit. Emelje fel bal karját. Jobb keze ujjbegyeivel ellenőrizze bal mellét és annak környékét – óvatosan, gyengéden, és alaposan. Vegyen észre minden szokatlan változást, bőr alatti csomót, duzzanatot. Egy csomóra akkor kell fokozottan odafigyelni, ha azt korábban még nem érezte, és a környező emlőállománytól jól elkülöníthetően tapinthat.

Emlő önvizsgálat lépésről-lépésre (hatodik lépés) Ismételje meg az előző lépést háton fekve is. Emelje fel a karját a feje fölé, és egy kispárnát, vagy egy összehajtott törölközőt helyezzen a bal válla alá. Ebben a helyzetben ellapul a mell, ezért könnyebb átvizsgálni annak teljes állományát. Ellenőrizze a bal mellet és a környező területeket nagyon alaposan, a következő oldalon leírtak szerint. Ezután folytassa a vizsgálatot a jobb mell fent bemutatott áttapintásával.. Ha nagyok a mellei, vizsgálat közben használja a másik kezét is, és támassza meg oldalról a vizsgált emlőt.

Emlő önvizsgálat lépésről-lépésre (hetedik lépés) Ha bármi különöset érez az egyik mellében, olyan dologra lesz figyelmes, amit azelőtt nem észlelt, ellenőrizze, hogy tapasztal-e hasonlót a másik mell azonos területén. Ugyanis ha a két emlő azonos helyén ugyanolyan szerkezetet tapintható, nagy valószínűséggel nincs szó kóros elváltozásról. Ha a menstruációs vérzés előtt, vagy a menstruáció alatt talál csomót, vagy duzzanatot a mellében, a vérzés után is vizsgálja meg újra azt a területet. A vérzés előtti emlőduzzanatot gyakran az okozza, hogy ilyenkor megnő a szövetek folyadéktartalma. Ha a duzzanat nem múlik el a következő ciklus alatt, mindenképp konzultáljon orvosával. Ha Ön még menstruál az emlő önvizsgálatra legalkalmasabb időszak a vérzést követő második-harmadik nap, végezze ekkor a vizsgálatot. Ilyenkor az emlő már nem olyan feszes, duzzadt.

Emlő önvizsgálat lépésről-lépésre (hetedik lépés) Ha már túl van a változó koron, válasszon ki egy adott napot, például a hónap első napját, s írja be naptárjába: mellvizsgálat. Ha még csak most tanulja a vizsgálatot, végezze azt pár hónapig hetente, így gyorsan megismerheti mellei tapintatát, annak változásait. Ha már biztosan tudja milyen saját mellének egészséges tapintata, váljon az emlő önvizsgálat a rendszeres és egészségtudatos élet részévé.

Emlő önvizsgálat lépésről-lépésre (vizsgálati módszerek) A vizsgálatot ujjbeggyel végezze, ne az ujjvégekkel. Egy-egy területet tapintson át többször is, s közben a kezét ne emelje fel a mellről. Tapintás közben nyomja ujjbegyeit az emlőre, és kb. egy pénzérményi területre összpontosítson. Ugyanazon részre többször is térjen vissza. Szánjon a vizsgálatra elegendő időt, ne hagyjon ki egyetlen területet sem, és mindig ugyanazt a tapintási mintát használja: körkörös, vagy egyenes vonalak mentén, esetleg tortaszelet alakban haladjon.

Emlő önvizsgálat lépésről-lépésre (vizsgálati módszerek 2) Számos különböző technika létezik az emlő áttapintására, vizsgálatára. Nem feltétlenül jobb egyik a másiknál, de egy kiválasztott módszer következetes használata igen fontos. Ha ugyanazt a vizsgálómódszert használja, sokkal könnyebben fogja észrevenni a változásokat. Mindig vizsgálja meg az egész mellet, és fordítson különös figyelmet a mell és a hónalj közti területre, valamint a hónaljárok tapintására is. A mellek feletti részt is ellenőrizze rendszeresen, egészen a kulcscsontig, hiszen ezeken a területeken is előfordulhat emlőállomány.

Körkörösen: Az emlő külső szélénél kezdje a vizsgálatot, és csigavonal mentén vezesse ujjait az egész emlőn át. Egyre kisebb körökkel haladjon a mellbimbó felé. Ne feledje a hónaljárkot és a kulcscsont alatti területeket sem. A vizsgálat végén egy kissé húzza meg a mellbimbót, melynek bőre ilyenkor elsimul.

Egyenes vonalak mentén: Kezdje a vizsgálatot a hónaljnál, és centiről-centire haladjon lefelé egészen a melle alsó vonaláig. Ezután csúsztassa ujjait egy kicsit befelé, és lassan induljon el visszafelé. Pásztázza végig az egész mellet, ne hagyja ki a hónaljat és a kulcscsont alatti mellkas részt sem. A vizsgálat végén egy kissé húzza meg a mellbimbót, melynek bőre ilyenkor elsimul.

Tortaszelet szerűen: Kezdje a vizsgálatot az emlő szélénél, és ujjaival haladjon a mellbimbó felé, aztán újra vissza a széli területre. Háromszög alakú részekre osztva ellenőrizze az egész emlőt, ne hagyja ki a hónaljat és a kulcscsont alatti mellkasrészt sem. A vizsgálat végén egy kissé húzza meg a mellbimbót, melynek bőre ilyenkor elsimul. Kezdje a vizsgálatot a bal mellével, majd ugyanazt végezze el a jobb oldalon is!

A herék önvizsgálata

Minden férfi számára igen hasznos heréik rendszeres vizsgálata és a rák esetleges jeleinek felderítése. Különösen a 15 és 35 év közöttieknek ezt legalább havonta el kell végezniük. A hererák ugyan általában ritka, de fiataloknál gyakrabban fordul elő, mint idősebbeknél. Ám, ha időben felfedezik, akkor teljesen meggyógyítható.  A le-nem-szállt herékkel született férfiak veszélyeztetettebbek, mint a többiek. Ez akkor is igaz, ha  műtéttel már rendbe hozták.  A here visszahelyezése a herezacskóba megkönnyítheti az esetleg kialakuló rák felismerését és kezelését.

Hogyan vizsgáljuk a heréket? A herék ön-vizsgálatának célja a herezacskóban esetleg kialakuló, gyanús csomók megtalálása. Ám az ilyen csomót meg kell különböztetni a mellékherétől, amely a herékhez tapad és a herezacskó bőrén át érzékelhető.

A vizsgálat lépései Legjobb először meleg vízzel zuhanyozni vagy fürödni, mert a meleg ellazítja a herezacskót, s így megkönnyíti a vizsgálatot. Ha tükör elé állunk, ez elősegíti az esetleges csomók észrevételét a herezacskón. Mindegyik herét külön vizsgáljuk, lehetőleg két kézzel. Mutató- és középső ujjunkat a here alá helyezzük, hüvelykujjunkat pedig föléje. Így a herét gyengéden mozgatni tudjuk, s közben hüvelykujjunk érezheti annak sima felszínét. Ön-vizsgálat: A here felszíne legyen rugalmas és sima.

A vizsgálat lépései A hüvelykujj könnyen megtalálja a mellékherét is, vagyis a spermium-gyűjtő csövet, amely minden here tetején található. Jól elhatárolt alakját könnyű érezni, s nem szabad összetéveszteni egy abnormális kinövéssel. A gyanús csomók vagy kinövések rendszerint a here oldalán találhatók  Ezek lehetnek aprók (borsóméretűek) vagy jóval nagyobbak. A  mellékhere (spermium-gyűjtő cső) legyen jól körülhatárolt Ha bármely abnormálisat találunk, azonnal konzultáljunk egy orvossal.