A FEUDALIZMUS NYUGAT –EURóPA′BAN Készítette: A FEUDALIZMUS NYUGAT –EURóPA′BAN ′

Kialakulása :A korai feudalizmus Az érett feudalizmus Vázlat A feudalizmus fogalma Kialakulása :A korai feudalizmus Az érett feudalizmus A feudalizmus bomlása, és a kapitalizmus kezdete

I. A feudalizmus fogalma kifejezés a francia forradalomból gazdasági, társadalmi és politikai szerkezet 3 osztály: nemesi, papi, paraszti Antik és modern állam között magánjogi kötelékek Kvázi állam mezőgazdasági civilizáció föld a gazdagság feltétele

II. A korai feudalizmus VI-X. sz. 1. A római birodalom hanyatlása 2. A patrimoniális királyság kialakulása 3. A jobbágyság kialakulása

1. A Római Birodalom hanyatlása Hódítás Rabszolga Nagybírtok Terjeszkedés vége Colonusok Major és Telkek Önellátó egységek Kevesebb áru Városok hanyatlása Nagybírtokos magánhadserege Állami jogok kisajátítása Germánok a földek 1/3-át elveszik, rang szerinti részesedés

2. A patrimoniális királyság kialakulása Vagyonosokra támaszkodik egy állam alapja: Hadsereg és Államigazgatás Vagyonosokra támaszkodik Önellátás szintjén Hűségükért csak földet tud adni

Katonaság: Dominus Vazallus Senior Vazallus

A földadomány Feudum: katonai szolgálatért és hűségesküért, örökíthető, 7. szdtól Benefícium: ellenszolgáltatáshoz nem kötött, nem örökíthető

Államigazgatás Országot közigazgatási egységekre osztják: grófságok Élükön grafiok, vagy comesek Ezek fizetést nem kapnak, csak hivatali földet, ami kezdetben nem örökíthető De szokássá válik a hivatal átörökítése

A királyi hatalom alapjai Mint magánszemély uralkodik, és adóztat 2/3-os földtöbbség Legtöbb hűbéres Legtöbb adózó földműves Mint magánszemély uralkodik, és adóztat

3. A korai jobbágyság kialakulása Szabad germán harcos könnyűfegyverzetű lovas Harcmodorváltozás: bejön a kengyel És rulez És védelemre szorul

Korai jobbágyság jellemzői földnek nem tulajdonosa,csak bérlője Termény és munkajáradék Személyi függés a bírtokostól Termelési mód jellemzői vadtalajváltó földművelés faluközösség nyomáskényszer

III. Az érett feudalizmus Európa mezőgazdasági és demográfiai forradalma Az egységes jobbágyság kialakulása Ipar differenciálódása a mezőgazd-tól Kereskedelem a középkorban A gazdasági fejlődés politikai következményei Baljós Árnyak

1. Európa mezőgazdasági és demográfiai forradalma XI-XIII. Sz. Európa lakossága 35 millióról 70 millióra növekedett. a XI. Századig Európa 2/3-a megműveletlen, 1300-ra mai szint elérése Germán és antik technikák ötvözése

Új eszközök Aszimmetrikus ekevassal ellátott, csoroszlyás, kormánydeszkás fordítóeke szügyhám patkó Szél- és vizimalmok Új módszerek Két- és háromnyomásos földművelés

2. A jobbágyság átalakulása Majorság telkesítése Hospesek A XIII. Szdra egységesül a jobbágyság:szabad költözésű, földjének használatára örökjogot formáló, terménnyel és pénzzel adózó egységes paraszti osztály Terhei: földesúri adó, egyházi tized, banalitások, késöbb állami adó

3. Ipar Differenciálódása a mgtól A kaja megsokszorozódása A kézművesek „kiválnak” Árucsere helyek alakulnak Kézművesek elköltöznek ezekre a vásáros helyekre Kereskedők szintén ezeken telepednek le

4. Kereskedelem a középkorban Többnyire távolsági kereskedelem Költséges és veszélyes Kialakulnak a guildek Fegyveres védelem Egymás özvegyeinek segélyezése Luxuscikkekre korlátozódik

Útvonalak Levantei észak-itáliai várososok Selyem, tömjén, borostyán Arábián át Indiából és Kínából Hanza 1161 Hamburg és Lübeck Prém, viasz, épületfa Balti tengertől Flandriáig Alpesi út Észak-Itália és Flandria között Központok Flandria és Champagne

Kézművesek a középkorban Piac a közép-és felsőrétegek szűk csoportjára korlátozódik szervezetekbe tömörülnek, amelyek célja a szűk piac védelme Céh: azonos mesterséget űző iparosok érdekvédelmi szervezete Nincs gazdasági verseny

A középkori város Guikdek és céhek közössége Ezekből alakul ki a nagyközösség, a kommuna A földesúr ítélkezik felettük, és adókötelesek harcokat kezdenek , a bíráskodási jog megszerzéséért, és a földesúri adó ellen A bíráskodási jog megszerzése után minden más önigazgatási jogkört megszereznek Nyaggyűlés a senatus, irányítók a konsulok

5. A gazdasági fejlődés politikai következményei 1. Terményfelesleg kereskedelem Rendek kialakulása kommunikáció azonos érdekűek egymásra találása Állandó hadsereg és fizetett hivatalnokréteg 2. árutermelés Állami adóztatás Központosítás Magánjogi kötelékek kiszorítása Abszolút központi monarchia és a patrimoniális monarchia közötti átmenet: Rendi Monarchia

Rendi Monarchia Többség beleegyezésével Adószedés a bírtokosok jobbágyaitól Erősszakkal Rendi gyűlések rendeknek jó volt, mert az egy rendbe tartozók közösen tudtak fellépni és beleszólni a törvényalkotásba. királynak is jó volt, mert az egyes rendeket egymás ellen kijátszva stabil uralmat tudott kialakítani

Rendi gyűlések Anglia (1295) Franciaország (1302) Lordok háza: Közösségek háza: Papság Nemesség 3. rend

A következő korszak problémája: élelmiszerimport biztosítása 6. Baljós árnyak Túlnépesedés a 14. szd elején 1348-as pestis: Európa lakossága a 2/3-ára csökken A következő korszak problémája: élelmiszerimport biztosítása

IV. A kapitalizmus kezdete (XVI-XViII. Sz.) A gazdasági helyzet a XIV. században Az ipar tőkés átalakulása A mezőgazdaság tőkés átalakulása A Központosítás folytatása Kitekintés Kelet-Európára

A gazdasági helyzet a XIV. században Népesség további növekedéséhez Kelet-Európából fognak mg-i terméket importálni Ezek kereslete nagy, áruk fölmegy Egyedül olcsó parcikkekel tudnak érte fizetni, mivel Kelet-Európa iparcikkből szorul importra Mivel a mezőgazdasági áruk kereslete nagy, áruk az iparcikkekhez képest megnő Növel kell a kibocsátást

2. Az ipar tőkés átalakulása A céhes keretek között a termelést nem lehet tovább növelni Így céhen kívüli kereskedők hastnálják ki a lehetőséget A nagy földrajzi felfedezések kereskedelmi haszna alkotja a tőkéjüket

A manufaktúrák létrejötte Bedolgozói rendszer = szétszórt manufaktúra Központosított: az üzemi helységet és munkaeszközöket is a tulaj biztosítja Részfolyamatokra bontás Rutin Gyors Hatékony és olcsó Céhes iparosok tönkremennek, termelőből bérmunkás

4. A mezőgazdaság tőkés átalakulása Élelmiszertermelésről Kis parcellákból Egységes legelő Bekerítések (XVII. Sz.)

Eredeti tőkefelhalmozás Azt a történelmi folyamatot, amely során a kistermelők elvesztik munkaeszközeik tulajdonjogát, és azok tőkés befektetők kezén halmozódnak föl, eredeti tőkefelhalmozásnak nevezzük.

A központosítás folytatása Lordok háza: Közösségek háza: Polgári adók megszavazása Azt az uralmi formát amikor a király a rendek kizárásával rendeletek útján kormányoz abszolutizmusnak nevezzük. Paraszti adók megszavazása

Kitekintés Kelet-Európára Kontinentális munkamegosztás Mezőgazdasági jelleg Politikai hatalom az arisztokráciánál marad Jobbágyok röghöz kötése Megmerevedik a feudalizmus

VÉGE