JOGI ALAPISMERETEK A JOGSZABÁLY FOGALMA

TÁRSADALMI EGYÜTTÉLÉS Feltétele és nélkülözhetetlen kerete a szabályozottság, Magatartási szabályok megjelenése, kezdeti szabályok: tabuk

NORMARENSZEREK Szokásjogi normák Erkölcsi normák Vallási normák Politikai normák Technikai normák Egyes foglalkozások szakmai szabályai

A normarendszerek egymásra hatása A normarendszerek , illetőleg a különböző normák egymás hatását erősíthetik - a foglalkozás íratlan szabályai és a jog - erkölcs és jog (az adott magatartást mindegyik elfogadja vagy tiltja)

A TÁRSADALMI NORMÁK JELLEMZŐI Általánosan követendők (mindenkire nézve) Feltételezi az adott magatartás ismételtségét Általánosít Megsértésük szankcióval jár

A társadalmi normák megoszlása hatásuk szerint Vertikális = alá-fölé rendeltségi viszonyban (Pl. ügyrend, utasítás, szervezeti,-működési szabályzat stb.) Horizontális = jogszabály (alá-fölé rendeltségtől független)

A JOG FOGALMA Magatartásszabály A jogszabályban testet öltő magatartásszabályok elvontak, azokat az állami szervek alkotják vagy a szabályhoz állami kényszert kapcsolnak Betartásuk általánosan kötelező A szabályok érvényesülését az állam végső soron kényszerrel biztosítja

A JOG A társadalom bizonyos fejlettségi fokán jött létre A társadalom irányításának legfontosabb eszköze Az állam hatalmi privillégiuma Átfogja a társadalom működésének alapvető és lényeges oldalait

AZ ÁLLAM HATALMI PRIVILLÉGIUMA AZ ÁLLAMI SZERVEK RENDSZERE Országgyűlés Köztársasági elnök Kormány (Miniszterelnök, Miniszterek) Alkotmánybíróság Legfelsőbb Bíróság elnöke (bírói szervezet) Legfőbb ügyész (ügyészi szervezet) Állami számvevőszék Országgyűlési Biztos Helyi önkormányzatok

ORSZÁGGYŰLÉS legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerv, az államszervezet csúcsa kizárólagos törvényhozó hatalom az állampolgárok képviselőiből áll (akiket a szavazati joggal rendelkező állampolgárok négyéves időtartamra választanak meg) működésük a szabad mandátum elvén alapul ( nem hívhatók vissza és tevékenységükben nem utasíthatók)

Az Országgyűlés Operatív hatáskörrel nem rendelkezik, irányítási eszköze - a törvényhozás és - a végrehajtó hatalom ellenőrzése

Az Országgyűlés hatásköre Törvényhozás: Alkotmány, kétharmados és feles törvények (államháztartási mérleg, költségvetés, kormányprogram elfogadása, nemzetközi szerződések megkötése, hadi állapot kinyilvánítása, békekötés) Választás (Ke., Me., Ab., Ogy. Bizt., ÁSZ.elnöke, LB. elnöke, LÜ.

Helyi államhatalom irányába A képviselő testület feloszlatása Feltétele: -az Alkotmánnyal ellentétes működés, - a Kormány javaslata, - az Ab. Előzetes véleménye

DÖNTÉSI HATÁSKÖRE Megyék területe, neve, székhelye Megyejogú várossá nyilvánítás Fővárosi kerületek kialakítása Közkegyelem

Köztársasági elnök Államfő A nemzet egységének kifejezője Az államszervezet működésének őre A fegyveres erők főparancsnoka Kiegyensúlyozó szerepe van az Ogy. és a Korm. között, de hatáskörüket nem veheti át.

A köztársasági elnök hatalmának korlátai Jogalkotói jogkörrel nem rendelkezik Intézkedései jelentős részéhez a miniszterelnök vagy az illetékes miniszter ellenjegyzése szükséges. Ez alól kivétel: - választás időpontjának kitűzése - az állam képviselete - részvételi, felszólalási és javaslattételi jog az ogy. és ogy.bizottságok ülésein - népszavazás kezdeményezése

A köztársasági elnök felelőssége és védelme Személye sérthetetlen, Politikai felelőssége nincs Jogi felelőssége csak szándékos törvénysértés esetén van Büntetőeljárás alá csak a tisztségétől való megfosztás után vonható

KORMÁNY JOGÁLLÁSA A közigazgatás csúcsszerve Végrehajtó-rendelkező hatalom Nincs az ogy. alá rendelve, de az ogy.-nak tartozik felelősséggel és tevékenységéről az ogy.-nak köteles beszámolni Az ogy. megvonhatja a bizalmat a K.-tól konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal, de döntést nem hozhat helyette

A KORMÁNY MŰKÖDÉSE A miniszterelnök felelősségén nyugszik A miniszterelnököt a Ke. javaslatára az ogy választja.

A KORMÁNY HATÁSKÖRE Alkotmányos rend védelme, fegyveres erők, rendőrség, rendészeti szervek irányítása, működtetése Kül- és belpolitika meghatározása, a közigazgatás irányítása Állampolgárok jogainak biztosítása, védelme Társadalmi, gazdasági, szociális célkitűzések kidolgozása és megvalósítása Törvények végrehajtása – jogalkotás

ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG FELADATA Az alkotmány egyedi értelmezése Előzetes és utólagos normakontroll Alkotmányjogi panaszok, alkotmánysértések vizsgálata Állami szervek hatásköri összeütközésének eldöntése

Alkotmánybíróság határozata Nincs fellebbezés ellene, végre kell hajtani A Magyar Közlönyben ki kell hirdetni

Bírói szervezet Legfelsőbb bíróság Táblabíróságok Fővárosi, Megyei bíróságok Helyi bíróságok

ÜGYÉSZI SZERVEZET Centrális Hierarchikus

Ügyészi hatáskör Törvényességi felügyelet Nyomozás felügyelete Vádemelés és a vád képviselete

TOVÁBBI ÁLLAMI SZERVEK Állami számvevőszék Országgyűlési Biztosok Helyi önkormányzatok

A JOG KIFEJEZÉS ÉRTELME Tételes jog = jogszabály Érvényesülő jog = jogszabály+joggyakorlat Alanyi jog = valakinek a joga valamihez

A JOGSZABÁLY JELLEMZŐI Hatalmi jelleg Akikhez szól, azoknak általánosan követendő Az adott magatartás ismételtsége vagy ismételtségre irányuló célzata Általánosítás (elvonatkoztatás) A jogszabályhoz jogkövetkezmény fűződik

A JOGSZABÁLY ELEMEI Tényállás: jogilag jelentős elemek öszessége Rendelkezés: jogalkotói akarat Jogkövetkezmény: előny vagy hátrány

Jogszabályok megoszlása jellege szerint Előíró Tiltó Engedő

Jogszabályok megoszlása tartalmuk szerint Kógens Diszpozitív

Jogszabály elemei Tényállás - történeti (objektív valóság) - jogi (törvényi) Rendelkezés Jogkövetkezmény

A jogszabály érvényessége Jogalkotói jog Hierarchia Hivatalos kihiretés

JOGALKOTÁS Az arra felhatalmazott szervek tudatos szabályozási tevékenysége hatalmi pozícióból

Jogalkotói jog Alkotmányban és A jogalkotásról szóló törvényben meghatározottak szerint

Jogalkotó szervek Az Alkotmányban vagy a jogalkotásról szóló törvényben meghatározott állami szervek és személyek, amelyek jogot alkothatnak

Jogalkotásra felhatalmazott szervek és személyek hatályos jogunkban Országgyűlés Kormány Miniszterek Önkormányzatok

A jogszabály hatálya Tárgyi Területi Személyi Időbeni

A jogrendszer és tagozódása Jogrendszer: a tételes jog összessége Jogág: azonos jogi tárgyra vonatkozó normák összessége Sajátos felelősségi formát hordozó jogszabályok csoportja Jogág pl.: közjog, polgári jog, büntetőjog, munkajog stb.

JOGALKALMAZÁS A jogszabályban megnyilvánuló állami parancs teljesítése: önkéntes jogkövetés állami kényszer

A jogalkalmazás formái Laikus = önkéntes jogkövetés Hivatalos állami szervek döntése: Igazságszolgáltatási (bírói) Közigazgatási (ügyészség, közigazgatási szervek, fegyvezer erők, rendvédelmi szervek hatásköre)

A jogalkalmazás elemei Tényállás megállapítás A jogszabály értelmezése A történeti és törvényi (jogi) tényállás egybevetése A tényállás minősítése A jogkövetkezmény megállapítása és végrehajtása

A jogszabály értelmezése Logikai Nyelvtani Rendszertani Történeti

A jogszabályok hierarchiája Alkotmánytörvény (Ogy.) Törvény (Ogy.) /Törvényerejű rendelet/ (ET.) Kormányrendelet (Korm.) /Minisztertanácsi rendelet/ (MT.) Miniszteri rendelet (miniszter) /Államtitkári rendelkezés/ (államtitkár) Önkormányzati rendelet (önkormányzat)

Jogszabályok jelölése Törvény: kiadás dátuma: római sorsz.- rövid jelölés / Tövényerejű rendelet / Kormányrendelet, miniszteri rendelet, államtitkári rendelkezés arab ssz.- törve kiadás éve - zárójelben a kiadás hónapja, napja - rj.

AZ EURÓPAI UNIÓ (EU) JOGSZABÁLYAI Az EU saját, autonóm jogrendszerrel rendelkezik: közösségi jog, mely magába foglalja az Eu teljes joganyagát

A közösségi jog joganyagai Elsődlege jos Másodlagos jog Esetjog

Elsődleges jog Alapító szerződés Alapító szerződést módosító szerződések Csatlakozási egyezmények Egyesülési szerződés Költségvetési szerződés

Másodlagos jog Rendelet Irányelv Határozat

Rendelet A közösségi jog legerősebb jogforrása Kötelező erővel bír A tagállamok közvetlenül alkalmazzák, nincs szükség nemzeti jogszabályi átvételre Lényege: az államok korlátozzák szuverén jogaikat, így a rendelet hatálya nem csak az államokra, hanem azok állampolgáraira is kiterjed

Irányelv A közösségi jogalkotás legfontosabb eszköze Az elérendő célt határozza meg, a megvalósítás módját a tagállamra bízza, feladat a közösségi joghoz való közelítés A megvalósítás módjának meghatározása = a jogharmonizációval,

Az irányelvek Általános jelleggel tartalmazzák a közösségi célkitűzéseket A tagállam belső jogi aktusai által a nemzeti jog szabályaivá válnak A harmonizált jogszabály a záró rendelkezései között deklarálja az EU irányelnek való megfelelést (Mvt.: 89/391/EGK irányelv)

Határozat Konkrét ügyekre vonatkozó norma Kötelező, de csak annak kihez szól : a címzettnek

Esetjog Az Európai Bíróság joganyaga

Kötelező erővel nem bíró jogforrások Vélemény: konkrét kérdésekben ad álláspontot Célkitűzés: cselekvési, magatartási elvárás Ajánlás: segíti a közöségi jog értelmezését

KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET