A Budapesti Közlekedési Zrt. gazdálkodásának ellenőrzése Budapest, január 19.

2  Hozzáadott értéket teremteni  Segíteni a közpénzzel gazdálkodókat  Előtérbe helyezni az önkormányzati alrendszer teljesítmény-ellenőrzését BKV ellenőrzési programja ÁSZ éves terv ÁSZ stratégia Stratégiai célok

3 Önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok ellenőrzése Meghatározó szerepük van az önkormányzati feladatok ellátásában; az önkormányzati vagyongazdálkodásban. Az önkormányzat belső ellenőrzési szervezete ellenőrizhette a gazdálkodásukat. Állami Számvevőszék csak január 1- től ellenőrizheti a többségi önkormányzati tulajdonban levő gazdálkodó szervezetek vagyonérték- megőrző és vagyongyarapító tevékenységét. Mindjárt az egyik legnagyobb, a közérdeklődés középpontjában álló, jelentős gazdasági kihatású társaság, a BKV ellenőrzésére került sor.

4 Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy : 1.A Főváros Önkormányzata eredményesen látta-e el a fővárosi tömegközlekedési feladatait; 2.A BKV működésének szabályozása, szervezeti és működési rendszere biztosította-e szakmai feladatai ellátását; 3.A BKV szabályosan gazdálkodott-e a rendelkezésére bocsátott vagyonnal; 4.A BKV eredményesen kezelte-e az adósság finanszírozási és likviditási problémáinál jelentkező kockázati tényezőket, biztosította-e a működésképesség fenntartását.

5 A BKV jellemző adatai MegnevezésJellemző mutató A évben teljesített bevétel (milliárd Ft)139,0 a személyszállítás bevétele (milliárd Ft)66,9 ebből jegybevétel (milliárd Ft)49,5 A évben teljesített kiadás (milliárd Ft)138,0 Kötelezettségállomány december 31-én (milliárd Ft) 118,3 hosszú és rövid lejáratú hitelek63,8 szállítói tartozások és egyéb kötelezettségek 54,5 A könyvviteli mérleg szerinti vagyon (eszköz-forrás) december 31-én (milliárd Ft) 539,3 Elszállított utasok száma1 milliárd 374 millió fő Átlagos állományi létszám 2002/ fő/12082 fő

6 A fővárosi tömegközlekedési feladat ellátása Nem eredményes, mert a Főváros Önkormányzata nem biztosította a feladat ellátásához szükséges forrásokat; részben teljesítette ellenőrzési kötelezettségét; részben volt megfelelő a közforgalmú közlekedési szolgáltatások minősége.

7 A BKV bevételei és ráfordításai a években

8 Veszteség finanszírozása A Főváros Önkormányzata nem tett eleget a BKV-val kötött szerződésben vállalt fizetési kötelezettségének (kompenzáció), és nem fizette ki az általa megrendelt és a társaság által teljesített szolgáltatás teljes ellenértékét. Ehelyett jóváhagyta, hogy a működés veszteségét hitelből finanszírozzák. A BKV vezérigazgatói sem igényelték a kompenzációt.

9 A Magyar Állam és a Fővárosi Önkormányzat által között a BKV részére nyújtott támogatások Hitel átvállalás 36,7 milliárd Ft Feltételek nélkül ! év Magyar ÁllamFővárosi Önkormányzat milliárd Ft

10 Teljesített kamatkiadások A BKV működésének hitelből történő finanszírozása a BKV gazdálkodásában kockázatot jelentett. A többlet kamatkiadás 2002 és 2010 között összesen 41,4 milliárd Ft volt.

11 Veszélybe került a kötelező közszolgáltatási feladat ellátása A tulajdonosi joggyakorlással felruházott bizottságok éveken keresztül tudomásul vették a BKV egyre növekvő adósságállományát. Nem hoztak intézkedéseket annak csökkentésére, és nem hívták fel a Közgyűlés figyelmét a BKV egyre növekvő adósságállományának kockázataira. Az előző főpolgármester elmulasztotta értesíteni a Közgyűlést a bizottságok döntéseiről, és erre a mulasztásra az előző főjegyző sem hívta fel a figyelmet.

12 A szabályozás és a szervezeti és működési rendszer Alapító Okirat, SzMSz, vezérigazgatói és egyéb vezetői utasítások, rendelkezések néhány szabályozási hiányosságtól, késedelemtől eltekintve megfeleltek az előírásoknak (közbeszerzési, adatvédelmi, leltározási szabályzat pontatlanságai). A BKV működésének szabályozása, szervezeti és működési rendszere biztosította a szakmai feladatai ellátását.

13 A BKV működési támogatásának, adósságállományának és mérleg szerinti eredményének alakulása

14 A ráfordítások összetétele

15 Magas átlagkereset A BKV- nál a teljes munkaidős munkavállalók éves bruttó átlagkeresete a években 16,9-22,2%-kal haladta meg a szárazföldi személyszállítás ágazat átlagkeresetét. A többletkereset-kifizetés évi 4,3-6,7 milliárd Ft volt.

16 Vezetők juttatásai A 2005 és 2009 közötti időszakban a társaság vezetői alapprémiumot és ösztönző prémiumot is kaptak, amelyek egyenként az alapbér legalább 150%-át tették ki. A prémium feltételek nem kötődtek tényleges többlett- teljesítményhez. Efölött önkéntes pénztári tagdíj-hozzájárulásban, névre szóló életbiztosításban, a korlátlan belföldi és külföldi szolgálati személygépkocsi és mobiltelefon használatban, valamint a családtagoknak is járó utazási kedvezményben is részesültek. Továbbá 12 havi végkielégítés, 100 nap felmondási idő, négyhavi titoktartási díj, és gépkocsi-vásárlási kedvezmény is járt.

17 Adósságfinanszírozási és likviditási kockázatok kezelése Nem eredményes, mert nincs kockázatkezelési szabályzata, nem mutatta be a visszafizetési kockázatot, nem tárta fel a pénzügyi egyensúly fenntartását veszélyeztető külső és belső kockázatokat. Az adósságok visszafizetése veszélyezteti a fizetőképesség és a működőképesség fenntartását ben 36,6 milliárd Ft az esedékes tőketörlesztés összege.

18 Köszönjük megtisztelő figyelmüket!