Neumann elvek 1946-ban teszi közzé a korszerű számítógép felépítésének alapelveit: Soros működés (az utasítások végrehajtása időben egymás után történik.) Kettes (bináris) számrendszer használata Belső memória (operatív tár) használata a program és az adatok tárolására Teljesen elektronikus működés A számítógép univerzális (bármilyen számításra képes)

A Neumann elvű számítógépek logikai felépítése CPU=Központi egység A MEMÓRIÁVAL együtt a személyi számítógépeknél az alaplapon található. A Perifériák: ide soroljuk a háttértárakat is, ezeket hívjuk még külső táraknak is.

Neumann János 1903-1957 summa cum laude - doktorált matematikából. hidrodinamikával és ballisztikával foglalkozik. Az ENIAC már részben az ő közreműködésével készül el, sőt 1947 júliusától át is alakítják, de az igazi új típusú gép az EDVAC lesz. Ezt írja le az 1945-ben megjelent híres műve „First Draft of a report on the Edvac” amelyben megfogalmazza a „Neumann-elveket”. 1955-ben kinevezik az öttagú Atomenergiai Bizottság tagjává, ami a legmagasabb rangú megbízatás egy tudós számára.

Munkássága: Elsősorban matematikusként tartják nyilván, de ő a számítástechnika modern történetének a(z egyik) legnagyobb alakja. Ő fektette le a numerikus matematika alapjait, ugyanakkor Oscar Morgensternnel közösen alapművet ír a játékelméletről, ami a mai közgazdaságtannak is meghatározó része. Fizikusként a lökés- és a robbanáshullámok vezető szakértője, de a folyadékok és gázok áramlásában is kiemelkedő eredményeket ért el. Foglalkozott még statisztikával, kvantummechanikával, asztrofizikával, automataelmélettel és meteorológiával. A nevéhez fűződik az információelméletben az entrópia fogalma, ő javasolta Shannonnak ezt az elnevezést. A minimax-elmélet is az ő nevéhez fűződik. Felismerte a széndioxid kibocsátás veszélyeit, a globális fölmelegedés hatását. Mindezek mellett filozófiával is foglalkozott.

Kempelen Farkas 1796-ban elkészíti sakkozó "automatáját", amirõl még ma sem tudja egészen biztosan a világ, hogyan is működött. A korszakalkotó találmány az automatában - valószínüleg - egy tökéletes manipulátor volt, amivel a gép belsejében elrejtett sakkozó személy a "török" kezének a segítségével a bábukat mozgatta. Kempelen a sakkozó törököt játéknak tartotta, komoly találmányának a beszélőgépét tekintette. A szerkezet a következõ szavakat mondja ki: mama, papa, Marian, a hét napjait franciául, és három, jól érthetõ mondatot is. Mai felfogásunk szerint Kempelen beszélõgépe volt az elsõ olyan informatikai gép, aminek a célja az ember-gép kapcsolatnak új alapokra helyezése volt.

Nemes Tihamér (1895-1960) Postamérnök és feltaláló. Az emberi cselekvés és gondolkodás gépesítése érdekelte. Sok találmánya volt, általában az emberi tevékenységet igyekezett modellezni. Hanganalízist végzett, hogy megtervezhesse a beszédíró gépet, a színes televízióra vonatkozó szabadalmai az emberi szem működését utánozták, a logikai gépek és a sakkozó gépei pedig az emberi gondolkodás modelljei voltak. Nemes Tihamér már akkor kibernetikával foglalkozott, amikor még a kibernetika fogalmát Norbert Wiener meg sem fogalmazta.

Kozma László (1902-1983) Villamosmérnök, az elsõ elektromechanikus, telefonközpont elemekbõl készített számoló berendezéseit 1936-tól a Bell Telephone antwerpeni üzemében készítette. 1957/58-ban a Budapesti Mûszaki Egyetemen tervezte és építette meg az ország elsõ jelfogós számítógépét, a MESz-1-et. Annak ellenére, hogy addig Magyarországon programozható számítógép nem készült, a MESz-1 nem okozott forradalmat a hazai tudományban és a mérnöki gyakorlatban. Kozma László minden próbálkozása ellenére ez az egyetlen jelfogós számítógép mindig is megmaradt oktatási eszköznek. 1964-ben az MTA nyelvtudományi Intézete számára a tanszékén egy - speciális nyelvstatisztikai vizsgálatok számára alkalmas - jelfogós berendezést építettek.

Kalmár László 1957-ben a szegedi tudományegyetemen megindult a programozó matematikus képzés, és 1963-ban megalakult vezetésével a kibernetikai laboratórium. 1958-ban bemutatták az általuk készített logikai gépet, mely alkalmas volt gyakorlati problémák megoldására is. 1971-ben jött létre a bolyai intézeten belül egy új tanszék, a számítástudományi, melynek a vezetője Kalmár László lett. szintén az ő irányításával alakult meg a magyar tudományos akadémia matematikai logikai és automataelméleti tanszéki kutatócsoport.