Lehet hogy az út oda vezet, ahol élet sincs már, de drága szíved ott is kísér. (Ha) fekete az ég, zúg a vihar, de Te küldesz tovább, én vissza soha nem fordulnék.
Nem rémít az ellenség, mert Istenem karja véd. És ha Isten karja véd, kitől rettegnék, mitől féljek még?
Ó nem, Te nem adod fel forgószélben, békében. Ó nem, Te nem adod fel, (ha) hegycsúcs vár, vagy mélység lenn, Ó nem, Te nem adod fel, nem fordulnál el tőlem!
Az aki majd győz, aki kitart, Veled élhet majd fent, és minden álmot átír a Menny. Véget ér a harc, a gyász, a kudarc, de amíg élnünk kell, a célunk az, hogy készüljünk fel!
Nem rémít az ellenség, mert Istenem karja véd. És ha Isten karja véd, kitől rettegnék, mitől féljek még?
Ó nem, Te nem adod fel forgószélben, békében. Ó nem, Te nem adod fel, (ha) hegycsúcs vár, vagy mélység lenn, Ó nem, Te nem adod fel, nem fordulnál el tőlem!
Az aki majd győz, aki kitart, Veled élhet majd fent. Véget ér a harc, a gyász, a kudarc, de amíg élnünk kell, mindig dicsérünk, csak Érted élünk... (2x)
Ó nem, Te nem adod fel forgószélben, békében. Ó nem, Te nem adod fel, (ha) hegycsúcs vár, vagy mélység lenn, Ó nem, Te nem adod fel, nem fordulnál el tőlem!