A VI. főcsoport elemei (kalkogének – kőképzők) és vegyületei – O2 Moduláris oktatás a 8. évfolyam kémia tantárgyból

Fizikai tulajdonságok neve vegyjele, rendszáma színe halmazállapota előfordulása a természetben oxigén 8O színtelen gáz O2 kén 16S sárga szilárd S vagy S8 szelén 34Se szürke Se tellúr 52Te szürkésfehér Te Felfedezésük: O2: 1774 Joseph Priestley Se: 1817 Jakob Berzelius Te: 1782 Müller Ferenc Po: 1898 Pierre és Marie Curie Müller Ferenc (1742 – 1825)

Fizikai tulajdonságok (oxigén) Az oxigén a periódusos rendszer VI. a oszlopába tartozó nemfémes kémiai elem; paramágneses tulajdonságú. Cseppfolyós halmazállapotban világoskék színű,  sűrűsége a víznél nagyobb (1,118 g/cm3), szilárd halmazállapotban sötétebb kék kristályokká alakul. Vízben kis mértékben oldódik (1 liter vízben 31 cm3, ez a vízi élővilág szempontjából rendkívül fontos).  Az olvadt ezüst saját térfogatának több mint húszszorosát képes oxigénből feloldani. Színe Színtelen Szaga Szagtalan Halmazállapota Gáz Olvadáspontja -218,8 oC Forráspontja -183,0 oC Sűrűsége 1,31g/cm3 Sűrűsége a levegőhöz viszonyítva 1,1-szer nagyobb

Kémiai tulajdonságok Képlete: O2 1 mol tömege: 32g 6 vegyértékelektronja van Szobahőmérsékleten csak kevéssé aktív, magasabb hőmérsékleten vagy atomos állapotban ("aktív oxigén") azonban igen reakcióképes.  A legkisebb elektronegativitású fémekkel főleg ionos kötéseket létesít. A nagy elektronegativitású nemfémekkel kovalens kötésű, molekularácsos vegyületeket képez. Az oxigén a legelterjedtebb elem a Földön. Oxigénben az anyagok hevesebben égnek, az égést táplálja.

Előállítása Iparilag Az oxigént legnagyobb mennyiségben  cseppfolyósított levegő frakcinált desztillációjával állítják elő (előbb a nitrogén távozik, míg a visszamaradó rész oxigénben feldúsul).  Előállítható még hidrogén-peroxid spontán vagy katalitikus bontásával illetve oxidálásával.  15MPa nyomáson, kék csíkkal megjelölt acélpalackokban hozzák forgalomba. Laboratóriumban Általában oxigéntartalmú vegyületek (pl. HgO,  KMnO4, KClO3, KClO4 ) termikus(hő) bontásával nyernek oxigént. Gyengén savanyított vagy lúgosított víz elektrolízisével (az oxigén az anódon fejlődik) is elő állítják.

Kémiai reakciói Legfontosabb reakciói az égések, vagyis az oxigénnel való egyesülések Fémekkel Nemfémes elemekkel Vegyületekkel

Felhasználása Gyógyászatban légzési elégtelenségnél. Iparban magas hőmérsékletű lángok előállításához. Kötött formában tisztítószerekhez.

Előfordulása Természetben elemi állapotban és vegyületeiben egyaránt. Kőzetek tömegének felét adja. A növények fotoszintézisük során vízből állítják elő. A levegő 21%-át alkotja. Mennyisége állandó, de kismértékű változása is nagy változásokat idéz elő az élővilágban.

Érdekességek Ecetesedés = alkoholok levegővel való érintkezése során bekövetkező oxidációja ecetsavvá avasodás = zsírok, olajok, vajak oxidációja az oxigént 1733-ban a svéd Scheele, majd később, 1774-ben az angol Priestley fedezte fel. Priestley előbb hozta nyilvánosságra kutatásainak eredményeit, ezért őt tartják az oxigén felfedezőjének