Böszörményi Gyula Zsófi és az ősboszorkány „Legyen az esély egyenlő – esélyteremtés a Sásdi kistérségben” TÁMOP 5.2.3-09/1-2009-0005 Böszörményi Gyula Zsófi és az ősboszorkány Könyvklub 2012. Június 14. Alsómocsolád

} A révülők világa Zsófi és az ősboszorkány Legismertebb művei a Gergő-sorozat meseregényei: Gergő és az álomfogók, Magyar Könyvklub, 2002 Gergő és a bűbájketrec, Magyar Könyvklub, 2003 Gergő és a táltosviadal, Magyar Könyvklub, 2004 Gergő és az álomvámpírok I., Jonathan Miller Kiadó, 2005 Gergő és az álomvámpírok II., Könyvmolyképző Kiadó, 2006 2007-ben jelent meg a Gergő és az álomfogók német fordítása Julius Bessermann szerzői névvel (Julius Bessermann: Greg und die Traumfänger, Schenk Verlag, Passau). Ugyanebben a világban játszódik a háromkötetes Zsófi-sorozat: Zsófi és az elnévtelenedett falu, Jonathan Miller Kiadó, 2005 Zsófi és a boszorkánypláza, Jonathan Miller Kiadó, 2005 Zsófi és a Dalnok, Könyvmolyképző Kiadó, 2008 A Gergő-regények egyik szereplőjéről szóló háromkötetesre tervezett sorozat kötetei: Monyákos Tuba a Lidérc Árvák Fészkében, Könyvmolyképző Kiadó, 2007 Monyákos Tuba és a csatornalidércek, Könyvmolyképző Kiadó, 2008 Monyákos Tuba és a Tűzhangya-sámán, Könyvmolyképző Kiadó, 2010 Ezen regények is a Gergő-sorozat világában játszódnak: Rúvel hegyi legenda (felújítás), Beholder Kiadó, 2005 A bolhedor lovagjai, Beholder Kiadó, 2007 } Zsófi és az ősboszorkány

Az Álomfogó-regények Böszörményi Gyula író, újságíró meseregény-sorozata. A regény nem a nyugati kultúrák mese- és mondavilágára, hanem a honfoglalás előtti magyar mitológiára épül. Népmeséink elemeit használja fordulatos, a mai gyerekek által is élvezhető, modern stílusban.

Zsófi és az ősboszorkány Botlik Zsófi átlagos budapesti lány. Látszólag. Aki azonban ismeri a sámánok, táltosok, vagyis a dob szavával révülő bűbájosok világát, az jól tudja, hogy Botlik Zsófi valójában Farkas Húga, másnéven Büvellő, a Rontásűzők és Szörnyszivatók Árnyjurtájának tanulója. E vaskos kötetben az olvasó mindjárt három történetet talál. Látszólag. Aki azonban elolvassa, az hamar rájön, hogy a fiatal, tapasztalatlan, de nagyon is talpraesett rontásűző lánynak valójában mindhárom kaland során ugyanazzal a rettenetes ellenféllel kell szembenéznie. Ő Lúdvérc, az ősboszorkány, aki még soha nem engedte ki élve a karmai közül azt, akire rontást kívánt szórni. E könyv lapjain pedig Büvellőre veti ki bűvhálóját, hol a csodákkal teli erdélyi Havasokban, hol a rémségekkel zsúfolt Boszorkánypláza sötét folyosóin, hol pedig az ártó és segítő szellemektől nyüzsgő Tetejetlen Fán! A GERGŐ ÉS AZ ÁLOMFOGÓK c. nagysikerű regénysorozat főhősének húga, Zsófi, akit a Világfán Büvellőként (a lány, aki bűbájjal játszadozik) ismernek önálló kalandjai. Révülj vele Te is a varázslatos Erdélyben, a Boszorkányplázában és a Tetejetlen Fán!

Botlik Zsófi révülő neve 2004 nyaráig Farkas Húga, a Táltosviadal óta Büvellő Botlik Dénes és Ködkergető Zsuzsanna lánya. 1989-ben született, Budapesten. Segítő állata: Settenke, az őrdenevér, akit Kende táltostól kapott. Révülő, de szakot még nem választott. Egy évig a Vajákosképzőbe járt, majd 2003-ban kérte áthelyezését a Rontáselhárítók és Szörnyszivatók Árnyjurtájának Kollégiumába. Rendkívül csinos, hosszú, barna haját kibontva hordja, szeme színe lombzöld. A Büvellő nevet Kende táltostól kapta, annak végleges távozása előtt. (a „büvellő” jelentése: bűvös erőkkel játszó leány – eredetileg tündér név). Csak kevesen tudják, hogy arcán láthatatlan átokjegy (sebhely) van, amit a nagyanyjától örökölt, s ami kizárólag fekete boszorkánygyertya fényénél látszik – Nagymamája, Margit asszony rontó boszorkány volt, aki méreggel megölte szegény férjét, de az Álomfelügyelet nyomozói lefülelték. Ekkor teljes varázsfosztásra és Átokjegy viselésére ítélték – ez utóbbi a Valóságban jól látható, visszataszító heg formájában jelent meg az arcán. Később megpróbált megszabadulni az Átokjegytől, de bűbájolása félresikerült, ezért az Átokjegy női leszármazottain is meglátszik, ha Fekete Boszorkánygyertya fénye vetül az arcukra.

Lúdvérc Ősboszorkány, minden boszorkányok (egyesek szerint minden sötét varázstudó) ősanyja. A legenda szerint valaha, mikor még a Világfa minden tája meseszép és békés volt (beleértve a Valóságot is!), Arany Atyácska egyszer beleköpött a tengerbe, amiből egy eleven szikla kerekedett. A szikla makacsul követte Arany Atyácskát, mire az megütötte, s így lett belőle boszorkány. Lúdvérc hamarosan megirigyelte Arany Atyácsak világát, saját földet akart teremteni, ezért a Gyökérszintről lopot magának földet. Arany Atyácska azonban megharagudott rá, mivel sejtette, hogy Lúdvérc szigete a gonoszság birodalma volna, ezért száműzte őt a 77. mélységbe, a Gyökérszint legaljára. Lúdvérc ekkor fellázította az óriásokat és a tündéreket, akik az egész Világfán pusztítani, rombolni kezdték Arany Atyácska művét. Végül az ős-banya híveit az Ezüst Patak bűbájos vizével Arany Atyácska a mélybe mosta, de az áradatban elpusztult majd’ az egész Világfa: egyedül az Aranyos Szegelet maradt olyan, mint a Teremtéskor. Később Lúdvérc még rengeteget gondot okozott Arany Atyácskának, s végül megteremtette saját, borzalmas szolgáját, Kalamónát, az óriás sárkányfattyat… De ez már egy másik monda.

Zsófi és az elnévtelenedett falu - Lúdvérc azóta is él, és igyekszik minél nagyobb erőre, hatalomra szert tenni, ahogyan ez el is várható egy sötét varázstudótól. 2004 elején felbukkant Erdélyországban, de sikerült elmenekülnie. Zsófi és a Boszorkánypláza - 2004-ben jelentős időt töltött Csernobilban, mikor is fogva tartotta, majd tanítványá fogadta Ködkergető Zsuzsannát. 2004 végén be akart költözni a Budapesten számára épített Boszorkány-plázába, de az őt kergető Holló elől kénytelen volt a „Regösök Bűvkódexébe” menekülni. Zsófi és a Dalnok - 2005-ben (Hollóval együtt) kitört a Rémálmok Birodalmából, majd az éber H. Gy. Gy. TV (l. ott) segítségével felépítette a Világfán Visszfénysziti (l. ott) városát. Büvellő és Éjlépő Kajtár határozott fellépésének köszönhetően a bűverejű Dalnok éneke Lódvércet visszaűzte saját regélyébe, s míg az emberek emlékezni fognak az ősbanya történetére, ott is kell maradnia.

Elnévtelenedett Falu Kicsiny székely település valahol Erdélyországban, a Pádis-fennsík közelében. Pontos helye meghatározhatatlan, ahogyan a folyó neve szintén, mely mellette halad el. 1920-ig boldog kis község volt, mikor az Álomfelügyelet elől bújkáló Lúdvérc (l. ott) oda tévedt és menedéket kért. A gyanútlan székelyek befogadták, s tán nem is történt volna nagyobb baj, ha nem érkezik a faluba tudós Tűzugró Vazul, a közeli Árnyjurta frissen kinevezett vezetője. A sámán felismerte a rég körözött rontó boszorkányt, s miközben le akarta tartóztatni, bűbáj-párbajt vívott vele, s veszített. Lúdvérc átka folytán az egész falut a Feledés Lehelete sújtotta, s több, mint 80 éven át volt ezért „elnévtelenedett”. Lakosai immár felszabadultak, de az átok még mindig jelen van, ezért a Tíz Jurta Szövetsége elzárva tartja az éberek elől, míg megoldást nem találnak a vajákosok.

Boszorkány Pláza A Szépvölgyi út végén, a Remete-hegyen túl, az Alsó-Kecske-, és a Látó-hegy között 2004-ben emelt bevásárlóközpont, melyet Ködkergető Zsuzsanna terveztetett. A pláza főbejárata csúcsos sipkás viselő, rettentő, tárt karú rontó boszorkányt ábrázolt. A bevásárlóközpontban kapott helyet a Fekete Tündérek Vízesése, ami valójában egy boszorkányszentély volt. A plázát Lúdvérc akarta elfoglalni, de ezt Büvellő megakadályozta. A bevásárlóközpontot 2005 elején lebontották, miután elszállították belőle a hat varázserejű, szent követ

Visszfénysziti A Nyugati Varázsvilág hatalmas álomgyártó fővárosának, Színszitinek keleti mása, amit Lúdvérc épített fel 2005-ben, hogy a Keleti Varázsvilághoz tartozó éber gyerekek álmain uralkodhasson. Visszfényszitiben javarészt álomgyártó műtermek, díszletcsarnokok, valamint a modern mese-, és rajzfilmek sztárocskái által lakott paloták találhatóak. Lúdvérc szoros együttműködést épített ki az éber kereskedelmi televíziós csatornákkal, és megvásárolható szófaragókkal is. A város központjában hegy emelkedett, melynek tetején Lúdvérc fekete boszorkánysátra állt. Említésre méltó még a városon kívül található meseszemét-telep, ahova az elavultnak ítélt varázstárgyakat és mesei kellékeket szórták, valamint a kőbánya, ahol a Lúdvércnek behódolni nem hajlandó népmesei szereplőket tartották fogva. Visszfényszitit 2006 januárjában az Álomfelügyelet felszámolta, az álomvilágban –ahol addig csupán őzek, vaddisznók és szarvasok éltek– a rendet helyreállította.

Kalandozzunk együtt ebben a boszorkányos világban!