ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS

Ökológiai gazdálkodás elnevezései Biológiai gazdálkodás – latin és francia nyelvterületen Ökológiai gazdálkodás – német nyelvterületen Organikus gazdálkodás – angol nyelvterületen, Skandinávia Ökológiai gazdálkodás (def.) A mezőgazdálkodás egyik lehetséges módja, amely során egészséges, teljes értékű élelmiszereket állítanak elő olyan módszerrel, amelynek szigorú feltételrendszere törekszik a természetes ökoszisztéma védelmére és a fenntartható gazdálkodás elérésére az ezzel foglalkozók számára tartós megélhetést biztosít, törekszik a környezet állapotának megőrzésére és javítására, elősegíti a vidéki térségek szociális helyzetének javítását

Ökológiai gazdálkodás jellemzői A teljes termelési folyamat során szigorú feltételrendszer A gazdálkodás során sem a termék, sem a környezet nem szennyeződhet Az élelmiszerekben a peszticid és nitrát terhelés csökken Antibiotikus és hormonkészítmények maradványainak mennyisége csökken Biotermékek beltartalmi mutatói (vitamin és ásványi anyagok) jobbak Elősegíti a diverzitás fenntartását GMO felhasználása nem megengedett Megújítható és megújuló energiaforrások alkalmazása

Zárt üzemi körfolyamat jellemzi: növénytermesztés-állattenyésztés-trágyakezelés összekapcsolása Takarmánytermelés saját forrásból Keletkező trágya és melléktermékek felhasználása Talajtermékenység és szerkezet fenntartása Nincs földnélküli állattartás Nincs talaj nélküli növénytermesztés Szintetikus növényvédő készítmények csak korlátozottan használhatóak fel

ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS FEJLŐDÉSE ÉS KÜLÖNBÖZŐ IRÁNYZATAI

Természetes gazdálkodás 1800-as évek végétől „életreform mozgalom” Több mozgalom, szellemi irányzat összefoglaló neve antialkoholista, természetgyógyászat, állatvédők, vegatarianizmus Az életmód megváltoztatására törekedett A mozgalom része volt a „vidékreform mozgalom” Landreform: A lakótelepek körül vidéki környezetet hoztak létre, kertművelési lehetőség a szabad levegőn „természetes gazdálkodás” irányzat Ewald Könemann: Biológiai talajművelés és trágyagazdálkodás Biológiailag aktív talajélet megőrzése, humuszban gazdag talajszerkezet megtartása Korhasztott szerves hulladékkal való trágyázás Komposztálás a városi szerves hulladék felhasználásával Ásványi trágyák és kőzetlisztek alkalmazása, zöldtrágyázás Kímélő és nem forgató talajművelés

Biodinamikus gazdálkodás Rudolf Steiner tanaira alapozott Antropózófia szellemiségén alapszik (a világot egy oszthatatlan egységes szellemiség vezérli) A gazdaság is egy zárt oszthatatlan, önálló egység (talaj, növény, állat, ember) A növényben, talajéletben és az állatokban is meglévő saját aktivitást támogatja Pillangósok termelése (N utánpótlás kemikáliák helyett) Az állattartás előfeltétele a gazdálkodásnak Gyógynövény preparátumok felhasználása Égitestek állásának figyelembevétele a mezőgazdasági munkák végzésekor (vetési naptár) Demeter értékesítési szervezet és védjegy (1927 óta)

Szerves-biológiai gazdálkodás Hans Müller és Hans Peter Rusch nevéhez kötődik Svájcban a kisparaszti érdekekért és szociális problémáik megoldásáért küzdött 1987 óta Bioland szövetség Elsődleges elv a talajtermékenység fenntartása A talajművelés során kerülni kell a talajrétegek keveredését (talaj flórája és faunája ott a leghatékonyabb, ahol kialakult) Műtrágyát és peszticidet nem alkalmaz Trágyát síkkomposztálják (azonnali kijuttatás és sekély beforgatás) Pillangós növények és vetésforgók

Howard-Balfour biogazdaság Angliában alakult ki Alapleve a humuszgazdálkodás Vetésforgóban a sekélyen és a mélyen gyökerező növényeket váltogatják (teljes tápanyagfeltöltés) Szervestrágyaként komposztot használ Növényvédőszerként engedélyezett a kén, réz, nikotin Lemaire-Bounchet biogazdálkodás Franciaországban Nem alkalmaz ipari eredetű növényvédő szert N ellátást a pillangósok termesztésével éri el Szerves bázisú trágyaszereket használ (vérliszt, csontliszt), lignin, cellulóz Szárított és őrölt mésztartalmú tengeri alga Növényi extraktumok használata

Ökológiai gazdálkodás szabályozása 1972-ben alakult IFOAM (International Federation of Organic Agriculture Movement) Nemzetközi szinten meghatározza az alapszabványt Globális irányelveket ad Nemzetközi garanciarendszert biztosít A leendő tanúsító szervezetnek meg kell felelnie az IFOAM akkreditációs eljárásnak, ezután az IOAS elismeri (International Organic Accreditation Service) Feltételek: Képzett szakemberek, anyagi érdekeltségektől mentes működés Érvényes kormányzati és regionális szabályok betartása A tanúsítani kívánt valamennyi termékre legyen kidolgozott, az IFOAM-nak megfeleló feltételrendszer A szabványokat és a tanúsítás feltételeit nyilvánossá kell tenni Rendelkezzen eljárási renddel az ellenőrzésre vonatkozóan

Magyarországi helyzet 1987 Biokultúra Egyesület megalakulása, IFOAM tagsága 1995 EU felveszi a Biokultúra Egyesületet és Magyarországot a „harmadik országok listájára” Az Egyesület feltételrendszerét és ellenőrzési gyakorlatát az EU rendszerével ekvivalensnek ismerik el Egyedi importengedély nélkül szállítható termék az EU-ba 1995 nyers növényi termék 1996 feldolgozott növényi termék 2003 állati termékek 1996 Biokultúra Egyesületből kiválik a Biokontroll Hungária Kht. Biokontroll Kht. végzi az ellenőrzést, tanúsítást 2000-ig a holland Skal is tanúsított Magyarországon 2002-től a Hungária-Öko-Garancia Kft is megkezdte a tanúsítást

Államilag garantált jogszabályi háttér 140/1999 (IX.3.) Kormányrendelet a mg termékek és élelmiszerek ökológiai követelmények szerinti előállításának, forgalmazásának és jelölésének feltételeiről Végrehajtási utasításai: 2/2000 (I.18.) FVM-KöM rendelet Módosítása 82/2002 (IX. 4.) FVM KvVM (állattartás is belekerül) EU csatlakozás után érvényes: 144/2003 (IX.9) Kormányrendelet (140/1999-es módosítása) 74/2004 FVM rendelet a végrehajtásról és jelölésről EU „bio” rendelete: 2092/91 EGK rendelet

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS

Hulladék: A fenntartható fejlődés gátja, mert Minden olyan kibocsátás, amely a gazdasági és társadalmi tevékenységből kerül a környezetbe, de felesleges illetve nem hasznos az adott tevékenység közbenső vagy végső célja szempontjából A fenntartható fejlődés gátja, mert A keletkező hulladék mennyisége meghaladja a környezet hulladék feldolgozó képességét Olyan anyagok is keletkeznek, amelyeket a környezet nem képes lebontani Erőforráspazarlás

HULLADÉK KATEGÓRIÁK Q1 Másként meg nem határozott termelési és fogyasztási maradékok Q2 Előírásoknak nem megfelelő, selejt termék Q3 Lejárt felhasználhatóságú, szavatosságú termék Q4 Kiömlött, veszendőbe ment és károsodott anyagok Q5 Tervezett tevékenység során szennyeződött anyagok (tisztítási folyamatok maradványai, csomagolóanyagok) Q6 Használhatatlanná vált alkatrészek, tartozékok (akkumulátorok, szárazelemek) Q7 A további használatra alkalmatlanná vált anyagok (szennyeződött sav, oldószer) Q8 Ipari folyamatok maradék anyagai (salak)

Szennyezés csökkentő eljárások maradékai Q9 Szennyezés csökkentő eljárások maradékai (iszapok, mosófolyadékok, szűrők) Q10 Gépi megmunkálás, felületkezelés maradékai (esztergaforgács) Q11 Ásványi nyersanyagok kitermelésének és feldolgozásának maradékanyagai Q12 Tiltott anyagokat tartalmazó termékek (PCB tartalmú olajok) Q13 Bármely anyag vagy termék amelynek a használatát jogszabály tiltja Q14 A birtokosa számára tovább nem használható anyagok (mg., irodai hulladék) Q15 Talajtisztításból származó szennyezett anyagok Q16 Bármely hulladékká vált anyag vagy termék, amely a fenti kategóriákba nem sorolható

HULLADÉKOK CSOPOROSÍTÁSA EREDET SZERINT Települési Termelési HALMAZÁLLAPOT SZERINT Szilárd Folyékony Iszap, pasztaszerű KÖRNYEZETI HATÁS SZERINT Veszélyes Nem veszélyes, inert

KIEMELTEN KEZELENDŐ VESZÉLYES HULLADÉKOK Hulladékolajok Akkumulátorok és szárazelemek Elektromos és elektronikai hulladékok Kiselejtezett gépjárművek Egészségügyi hulladékok Állati eredetű hulladékok Növényvédő-szerek és csomagolóanyagaik Azbeszt

A „hulladékprobléma” súlyosbodásának okai: Emberiség létszáma nő Lakosság koncentrálódik Gazdaság növekszik Gazdasági szerkezetváltozás (csomagolás, veszélyes hulladékok) Csökken a termékek élettartama (egyszer használatos eszközök, „eldobható társadalom”)

HULLADÉKOK ÁRTALMATLANÍTÁSA: HULLADÉKOK KEZELÉSE: Hulladék ártalmatlanítása és ártalmatlanításra való előkészítése fizikai, kémiai vagy biológiai lejárások alkalmazásával, illetve a kezelő létesítmények utógondozása, hasznosítása HULLADÉKOK ÁRTALMATLANÍTÁSA: A hulladék környezet veszélyeztető, szennyező vagy károsító hatásának megszüntetése, kizárása a környezet elemeitől való elszigeteléssel vagy anyagi minőségének megváltoztatásával HULLADÉKELHELYEZÉS: Amikor a keletkezett hulladék kezelve vagy kezeletlenül átmeneti (tárolás) vagy végleges elhelyezésre (lerakás) kerül egy alkalmas(sá tett) területen

HULLADÉKOK ÚJRAHASZNOSÍTÁSA Csökken a végső hulladékok mennyisége Kisebb környezetszennyezés Megtakarítható a hulladékok elhelyezésének és feldolgozásának költsége Csökken az erőforrások relatív szűkössége

ÚJRAHASZNOSÍTÁS FORMÁI Visszaforgatásos (recycling) újrahasznosítás A hulladékot változatlan formában az eredeti célra használják Teljes visszaforgatás folyamatos és veszteség nélküli újrahasználat Pl.: hűtőközegek zárt rendszerben Részleges visszaforgatás Pl.: visszaváltható üveg, mert egy része törik Újrahasznosítás a hulladék átalakításával Újrahasznosítás azonos tevékenységen belül Pl.: fafeldolgozáskor keletkező hulladék a farostlemez gyártás alapanyaga Hulladék más tevékenység során történő hasznosítása Pl.: hulladék energetikai célú hasznosítása üvegőrlemény útborkolatgyártásban adalékanyag szennyvíziszap téglagyártásban

ÚJRAHASZNOSÍTHATÓ ANYAGOK ÉRTÉKÉT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK Minőség Tisztaság (szennyezettség) Homogenitás (különböző fajtájú és méretű anyagok különválaszthatósága) Térbeli elhelyezkedés (begyűjtés költsége, egy helyen jelentkező mennyiség) Összes mennyiség (feldolgozóipar létrehozása gazdaságos-e) Hulladék keletkezésének időbeli eloszlása (üdülőterületeken a hulladék szezonálisan keletkezik, az energetikai hasznosítás gazdaságtalan lehet)

ÚJRAHASZNOSÍTOTT ANYAGOK KÖLTSÉGEINEK ÖSSZETEVŐI Megvásárolás költsége (akkor éri meg vételárat fizetni, ha a felhasználónak más lehetősége is lenne, vagy a hulladék különösen veszélyes Összegyűjtés (begyűjtés) költsége (a gyűjtőhelyek létesítése nagy beruházás, nagy állandó költséggel jár, a hulladékok időbeli fluktuációja a gazdaságosságát befolyásolhatja) Szállítási költség (a távolság mellett az esetleges különleges berendezések igénye) Tárolási költség Feldolgozási költség