Dienes István kutató Stratégiakutató Intézet

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Átma-Véda-Vishwa-Bráhm
Advertisements

Potenciál játékok A játékoknál minden játékosnak saját nyereménye van és azt kívánják maximálni. A potenciál játékoknál létezik egy V(s1, …, sN) potenciálfüggvény,
Algebrai struktúrák.
Matematika és módszertana
AZ UNIVERZUM SZFÉRÁI AZ ÁLTALUNK ISMERT VALÓSÁG VÁLTOZÁSÁNAK, MOZGÁSÁNAK JELLEMZŐJE A TÉR ÉS AZ IDŐ. AZ IDŐ FOGALMAT AZ EMBERI TUDAT (EGO) HOZZA LÉTRE.
Matematika a filozófiában
Nemlineáris és komplex rendszerek viselkedése
Készítette: Szinai Adrienn
Függvények Egyenlőre csak valós-valós függvényekkel foglalkozunk.
Matematika és Tánc Felkészítő tanár: Komáromi Annamária
Készítette: Tóth Enikő 11.A
Determinisztikus programok. Szintaxis: X : Pvalt program változók E : Kifkifejezések B : Lkiflogikai kifejezések C : Utsutasítások.
Kalman-féle rendszer definíció
Műveletek mátrixokkal
1. A KVANTUMMECHANIKA AXIÓMÁI
Maple Vs. Sage Vs. Geogebra
Klasszikus mechanikai kéttestprobléma és merev test szabad mozgása állandó pozitív görbületű sokaságon Kómár Péter témavezető: Dr. Vattay Gábor
Mik azok a húrok? A húrok, feltételezések szerint, az anyagokat felépítő legkisebb egységek.
Számítógépes grafika, PPKE-ITK, Benedek Csaba, 2010 Geometriai modellezés 2. előadás.
Operátorok a Quantummechanikában
Lineáris algebra Mátrixok, determinánsok, lineáris egyenletrendszerek
PTE PMMK Matematika Tanszék dr. Klincsik Mihály Matematika III. előadások MINB083, MILB083 Gépész és Villamosmérnök szak BSc képzés 2007/2008. őszi félév.
Matematika III. előadások MINB083, MILB083
Lineáris transzformáció sajátértékei és sajátvektorai
MATEMATIKA ÉS INFORMATIKA I.
Statisztikai alapok Egy kis matematika nem csak fizikához… Ezeket a lapokat hamarosan átdolgozzuk. A benne foglalt ismeretek szükségesek a fizikai mérési.
1 1 1.
A kvantummechanika alapegyenlete, a Schrödinger-féle egyenlet és a hullámfüggvény Born-féle értelmezése Előzmények Az általános hullámegyenlet Megoldás.
Az Alakfelismerés és gépi tanulás ELEMEI
2. A KVANTUMMECHANIKA AXIÓMÁI
Szimmetriaelemek és szimmetriaműveletek (ismétlés)
2. A KVANTUMMECHANIKA AXIÓMÁI
3. A HIDROGÉNATOM SZERKEZETE A hidrogénatom Schrödinger-egyenlete.
1. A KVANTUMMECHANIKA AXIÓMÁI
2. A KVANTUMMECHANIKA AXIÓMÁI 1. Erwin Schrödinger: Quantisierung als Eigenwertproblem (1926) 2.
Egytényezős variancia-analízis
2. Koordináta-rendszerek és transzformációk
Bevezetés az alakmodellezésbe I. Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Főiskolai Kar A Műszaki Tervezés Rendszerei 2000/2001 tanév, I.
Bevezetés az alakmodellezésbe II. Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Főiskolai Kar A Műszaki Tervezés Rendszerei 2000/2001 tanév, I.
A tudástársadalom jövője
A tudat és a metaelmélet kapcsolata
Természetes és formális nyelvek Jellemzők, szintaxis definiálása, Montague, extenzió - intenzió, kategóriákon alapuló gramatika, alkalmazások.
Bemutatjuk a híres/fontos W  és Z 0 Bozonokat Sheldon Glashow Steven WeinbergAbdus Salam Ők jósolták meg elméletileg. Nobel díj: 1979 Ők pedig felfedezték.
Gazdaságstatisztika 10. előadás.
A Boltzmann-egyenlet megoldása nem-egyensúlyi állapotban
Makai M.: Transzport51 A koordinátázás kérdése Ha a világban meg kell adni egy helyet: fizikai koordináták (x,y,z) (origó és egység) postai címzés pl.
1 A Standard modellen túl Készítette: Czövek Imre.
Pozsgay Balázs IV. évfolyamos fizikus hallgató
Belső állapotú bolyongások által meglátogatott pontok száma Nándori Péter (V.) Témavezető: Dr. Szász Domokos (BME MI)
Lineáris egyenletrendszerek, leképezések, mátrixok
Vektorterek Definíció. Legyen V Abel-csoport, F test, továbbá
A valószínűségi magyarázat induktív jellege
7.Az elméleti redukció 1.A mechanizmus-vitalizmus vita –Szélesebb értelemben: redukálható-e a biológia a fizikára és a kémiára, vagy beszélhetünk-e autonóm.
Lineáris algebra.
Az anyag és a tér viszonya Czinege Márk Ádám 10.c.
Milétoszi filozófusok
A kvantumgravitáció küszöbén
Műveletek, függvények és tulajdonságaik Mátrix struktúrák:
előadások, konzultációk
A folytonosság Digitális tananyag.
Nyeste Maja 9/b. Tartalomjegyzék: Tér (3.-5.) Tér (3.-5.) Tudósok (6.-7.) Tudósok (6.-7.) Anyag (8.) Anyag (8.) Érdekességek (9.) Érdekességek (9.) Forrás.
Számítógépes grafika, PPKE-ITK, Benedek Csaba, 2010 Geometriai modellezés 2. előadás.
Newton : Principia Katona Bence 9.c..
Klasszikus (lineáris) Generatív Fonológia
Lendület, lendületmegmaradás
PÁRHUZAMOS ARCHITEKTÚRÁK – 13 INFORMÁCIÓFELDOLGOZÓ HÁLÓZATOK TUDÁS ALAPÚ MODELLEZÉSE Németh Gábor.
Algebrai logika Leibniz folytatói a 18. században: Lambert, Segner és mások. 19. sz., Nagy-Britannia: Aritmetikai és szimbolikus algebra. Szimbolikus algebra:
Geometriai feladatok programozása Geometriai programozás Szlávi Péter ELTE IK Média- és Oktatásinformatika Tanszék 2010.
AZ UNIVERZUM GEOMETRIÁJA
Rácsrezgések kvantummechanikai leírás
Előadás másolata:

A gravitációs holográfiától az élő hologramokig, a tudat-holomátrixtól az öntudatos neuronhálókig Dienes István kutató Stratégiakutató Intézet Elméleti Fizika és Tudatkutatási Csoport

Az előadás szerkezete: A fizika valójában logika! A mátrix logika tömör áttekintése A gravitációs és az információ szingularitások kapcsolata. Dimenzió redukció és D0-bránok. Logikai bránok és logikai húrok Határfelületre redukált holográfia, öntudatos polinomok és neuronhálók

„Az Emberiség képtelen lesz mindaddig megoldani problémáit, amíg rá nem jövünk, hogyan gondolkodunk” (Albert Einstein)

Vajon a tudat fizikája valóban nem létezik, vagy ott rejtőzik már most is a fizikai modelljeinkben valahol?! Járjunk utána!

Vessünk még egy pillantást a fizikai modelljeinkre: Klasszikus elméletek: fázis terek, vektor terek, Minkowszki tér (ahol a skalár, a vektor és a tenzor fogalmakkal és a lineáris algebra, illetve az analízis szabályaival operálunk) Kvantumelmélet: Hilbert terek Kvantum-térelméletek: Fock tér Húrelméletek, illetve Penrose twistor elmélete: hipertér, valamint komplex projektív terek Vajon megalkotható-e egy olyan logikai elmélet, mely a vektor és a tenzor általános fogalmaira épül?

Az tudatos elme logikai szerveződése

Foglaljuk össze mit is találtunk: A megalkotott fizikai modelljeink valójában az elménk logikus működésének a kifejeződései Az elmére egyfajta információs-logikai rendszerként is tekinthetünk Vajon megalkotható-e egy olyan logikai elmélet, mely ugyanarra a matematikai formalizmusra épül, amit a fizikai modelljeinkben is használunk? Vajon hol találjuk az új logika elmélet megalkotásához szükséges irányelveket?

Az August Stern által megalkotott mátrix logika és újításai: Egyesített logikaelmélet, mely egységesen képes tárgyalni, a kvantum-, a fuzzy, a valószínűségi, és a Boole-féle logikát A logikai vektor fogalma: a sakláron túl, a vektoriális és a tenzoriális logikai mennyiségek bevezetése A logikai konnektívok (ÉS, VAGY, NEM, stb.) operátorokként való értelmezése: a logikai operátorok önkölcsönhatása, mely lehetővé teszi magasabb szintű absztrakciót A logikai kalkulus teljes mértékben megadható és átvihető a számok és a velük értelmezett algebrák rendszerébe

A teljes mátrix logikai tér vagy koordinátarendszer (1, -1) (-1, -1) (-1, 1) (1, 1) p verum falsum

A mátrix logika néhány új elképzelése és eredménye Komplementaritási elv Operátor vagy logikai hullámok Idő operátor Autonóm szorzatok vagy szorzatláncok Logikai membránok agy L-bránok Az Agy = kvantált elméletgépezet  kvantált elmélet-mechanika Topologikus kvantálás Irányíthatatlan topológiai sokaságok és az öntudat

A mátrix logika komplementaritási elve: A keltő és megszüntető operátorokkal megfogalmazott helyes kvantum-térelméletek logikai kalkulussá alakíthatók   A kovariáns logikai elméletek keltő és megszüntető operátorokat használó térelméletekké alakíthatók ea =  and e a* = .

Idő operátor.Harmadik kvantálás, a kogníció kvantálást takar Az időoperátort mint obzervábilis mennyiséget az összehasonlítás operátorból (▼) származtathatjuk, mely utóbbi csak a mátrix logikában értelmezett. Az összehasonlítás operátor a verum és falsum értékekben bekövetkező növekedést méri, melyet időben előre és hátrafelé történő változásként értelmezhetünk : <p|▼|q>=p-q, illetve <p|▲|q>=q-p. Komplementer képzéssel az összehasonlítás operátor a következő két operátorból származtatható: <p|2|q>= <p|▼|q>, valamint <p|2|q>= <p|▲|q>, ebből következik: ▼= 2 =  –  =a*– a illetve ▲= 2 =  –  = a – a*. Azaz IDŐ = a*– a ▼ = [, *] ▲ = [*, ]  Az idő képzete tehát a részecskék és a terek kölcsönhatásából származtatható, melynek révén az időt nem mint paraméter, hanem mint megfigyelhető, dinamikus logikai mennyiséget értelmezhetünk!

Agy = Kvantált Elmélet Gépezet Az agy folyamatosan elméletek logikai szerkezetét kelti és szünteti meg. Az új logikai szerveződés megjelenésével a neuronháló szerkezet is megváltozik – ezek az átalakulás topológiai természetűek, amit geometriai értelemben rendelhetünk hozzá a neuronhálozathoz. A gondolatok topológiai defektusokként vagy csomókként értelmezhetők Az öntudatosságot nem-irányítható topológiai sokaságok (pl Möbius-szalag) segítségével írhatjuk le. Ez lehetővé teszi a rendszernek az önmegfigyelést! Elmélet mechanika = L-brán kölcsönhatások, ahol az elme tér a fogalmak terét fejezi ki!

Logikai membránok vagy L-bránok A logikai szabadságfokokat mátrix operátorkkal is kifejezethjük: Ami az elmetér (Vn=L1L2L3…Ln) vagy fogalom tér képzetéhez vezet Az L-brán olyan kiterjedt objektum, amihez egy gondolathullám kapcsolható

A gravitációs és az információ szingularitások kapcsolata

A gravitációs és az információ szingularitások kapcsolata

Információ szingularitás, mint logikai tér önkölcsönhatás - információ vagy élő hologram   = Tr  , azaz az omega logikai tér egyben egy általánosított vektor is a logikai térben, s a tér az önkölcsönhatás révén egyenletesen húzódik össze minden pontban egészen a 0 operátorig. A 0 kiterjedt objektum lesz, egy zéró-brán, mely képes a teljes információt rögzíteni a teljes térről. Felfújt nulla vagy origó, mely egyben az absztrakció végső szintje, mint meta-objektum. A 0-brán valójában egy Riemann gömb  felszíne csupa nullákkal. Denktor (| >) vagy gondolkodó vektor, ezzel is ki lehet fejezni a feni következtetést: Tr |><| = < | >= 0 = {{}} = topologikus bázis

Öntudatos polinomok, öntudatos neuronhálók Tétel: Minden mátrix kielégíti saját karakterisztikus egyenletét. Azaz pol() = n + k1 n-1 +…+ kn-1  + kn = 0. Kicserélve a skalár -t az operátor L-re akkor ugyanezt már, mint mátrix-polinom írhatjuk fel, mely a 0 operátorral egyenlő. A szimmetria révén, mely felcseréli a sajátértéket az operátorral, a mátrix „öntudatossá” válik. Ez egy határfelületre tolt operátor holográfia, vagy dimenzió redukció, melynek köszönhetően a belső tér öntudatos, amit Mőbius vagy Klein palack sokaságok elégítenek ki. A fenti polinom egyben egy neuronhálót is definiál (Hopfield hálózat). A határfelületre redukált operátor mátrix egy spin-rács szerveződést generál, mely kvantum-holografikusan tárolja a belső információt vagy szerveződést.

Konklúzió?! A Valóság egy olyan kvnatum holografikusan szerkesztett Holomátrix vagy Információ Mátrix, melyet a vetítéssel keletkező L-bránok észlelnek és értelmeznek?!

Köszönöm megtisztelő figyelmüket! A témához kapcsolódó egyéb írások: www.inco.hu, www.metaelmelet.hu E-mail:dienesistvan@yahoo.com; istvan.dienes@metaelmelet.hu