A köztársasági Róma

A királyság kora (i.e.753 - i.e.510) i.e. 753 Romulus (latinok) megalapítja Rómát → a legenda szerint ő Róma első királya → a szabin nők elrablása*(szövetség) → a 7 király közül az utolsó 3 etruszk volt i.e. 510 Az utolsó etruszk uralkodó elűzése (Tarquinius Superbus) → a köztársaság (arisztokratikus) korának kezdete

Az etruszk hatás Gazdasági → földművelési technikák → városi kultúra → fejlett fémművesség Kultúrális → építészet → halott kultusz (vallás), jóslás (madárjóslás) → írás (etruszk ABC) Politikai → politikai berendezkedés

A királyság korának társadalma patríciusok (vezető réteg) : teljes jogú polgárok – ők rendelkeznek földekkel (300nemzetség) → A patríciusok közül kerül ki a szenátus - a király tanácsadó testülete (100→300 fő) cliensek: elszegényedett patríciusok → polgárjoguk van, de nincs elég földjük, ezért a gazdag patríciust támogatták (kíséret) plebejusok, vagy plebs (~ démosz Hellasban) → tömeg (nép): nincs polgárjoguk, se földjük parasztok, kereskedők, kézművesek

A római állam és társadalom a királyság korában

A köztársasági államszervezet - általános jellemzők » A királyság után (i.e. 510) arisztokratikus köztársaság lett az államforma a patríciusok (vagyonosak) irányítottak Rómában a polgárok /római nép/ választották a tisztviselőket (magistratusok) kettőzött tisztségek voltak - ellenőrzés miatt a legtöbb tisztséget egy évig lehet betölteni

Legfontosabb tisztségek az állam élén a consulok álltak (ketten voltak, egy évig):belső vezetők / hadvezérek szenátus: törvényhozás, consulok segítői (kezdetben 100, majd 300 fő) praetorok: bíráskodtak, consulok helyettesei dictator: rendkívüli esetben 6 hónapra telj-hatalommal ruházták fel - nem vonhatóak felelőségre, - nagyon ritkán választották meg (hatalmuk jelképe a fasces =vesszőnyalábbal körbevett bárd)

A római állam és társadalom a korai köztársaság korában

Plebejusok jogegyenlőségének folyamata i.e 494: néptribunusi tisztség: a plebejusok választják, szent és sérthetetlen, vétójoga van i.e 451: XII táblás törvények: megvalósul a törvények írásba foglalása (egyenlőség) i.e 445: szabad házasságkötés a patrícius és plebejus között i.e 443: censori hivatal: a patríciusok védelmére jött létre, vagyonbecsléssel határozza meg, ki lehet polgár (2 patricius 5évre) - Tulliusi alkotmány

Tulliusi alkotmány – vagyoni alapon való be-sorolás (5 vagyoni osztály) » ez a törvényhozás és a katonáskodás alapja i.e 367: Licinius-féle földtörvény: állami földből egy személy csak 500 jugerum földet kaphat i.e 326: adósrabszolgaság eltörlése i.e 300: plebejus betölthet minden tisztséget, lehet pap is i.e 287: a népgyűlés határozatai kötelező erejűek, a szenátus megerősítése nélkül is Ezzel párhuzamosan összeolvadt a patrícius és plebejus réteg

A római népgyűlések kezdetben a vérségi alapon (nemzetségek) szerveződő patrícius népgyűlés a comitia curiata hagyja jóvá a szenátus határozatait i.e. V. században jelenik meg a comitia centuriata: ez a (timokratikus) vagyoni alapon létrehozott népgyűlés → a vagyon határozza meg a seregben a szerepet i.e. 287: comitia tributa: lakóhely szerinti népgyűlés (plebejus népgyűlés), → mindenki azonos jogokkal rendelkezik A plebejusok i.e. 494-től rendelkeznek saját gyűléssel

A római állam és társadalom a köztársaság korában

Róma nagyságának alapja – a terjeszkedési kényszer A patríciusok polgárjoga a földbirtokon alapult, s katonai kötelezettséggel járt, ahhoz, hogy gyerekei is rendelkezzenek e joggal, új földeket kellett megszerezni Polgárjog Földbirtok Katonáskodás A plebejusok segédcsapatként vettek részt a harcokban, de fokozatosan ők lettek a legfontosabb katonai réteg, ezért követelésekkel léphettek fel: polgárjog a legfontosabb

Fasces - vesszőnyaláb